Vizuális emlékezet A fényképek szerepe az élet- és családtörténet kutatásában.

Az előadások a következő témára: "Vizuális emlékezet A fényképek szerepe az élet- és családtörténet kutatásában."— Előadás másolata:

1 Vizuális emlékezet A fényképek szerepe az élet- és családtörténet kutatásában

2 Pásztor szűrben, Hortobágy. Balogh Rudolf felvétele Néprajzi Múzeum Személyek - személytelenül

3 Fiatalasszony Maconkáról Néprajzi Múzeum

4 „Csöbörhordás”. Vajkai Aurél felvétele. (Laczkó Dezső Múzeum, Fotónegatívtár)‏

5 Szőlőtiprás. Vajkai Aurél felvétele. (Laczkó Dezső Múzeum, Fotónegatívtár)‏

6 Szőlőiskolások (Ferkel-lány)‏ Vajkai Aurél felvétele, Vászoly (Laczkó Dezső Múzeum, Fotónegatívtár)‏

7 „Családfa” - fotókból összeállítva

8 A családi identitás szempontjából kitüntetett tárgyak és fényképek F.L. otthonában Veszprém, 2009

9 „Családi mitológia” a Polniczky-villában Káptalanfüred, 2005

10 Családtagok ábrázolása faragott széktámlán (Szentgál)‏ Laczkó Dezső Múzeum, Néprajzi Gyűjtemény Család / személyek ábrázolása a paraszti fényképhasználat elterjedése előtt

11 A család hagyományos, virágmintába faragott ábrázolása - az új típusú megjelenítéssel, a családi fényképpel kombinálva. Faragott képkeret családi fényképpel, Laczkó Dezső Múzeum, Néprajzi Gyűjtemény

12 Személyhez kötött, de egyedi vonásokat nem tükröző emberábrázolás spanyolozott mángorlón (Király Zsiga és Gáll Rozi), 1841 Néprajzi Múzeum

13 Kapoli Antal önarcképe kedvesével karcolt díszítésű sótartón, 1891 Néprajzi Múzeum

14 A paraszti fényképhasználat funkcióváltozásai (A. Kuntz)‏ Kollektív kulturális tradíció (folklore)‏ Családi tradíció (family-lore)‏ Egyéni tradíció (individual lore)‏

15 Szimbolikus családegyesítés – egy soha nem létezett, „ideális” családi fénykép megalkotása

16 Tárgy és fotó – a F. család minimúzeuma

17 „Életrajzi” képek és tárgyak F.L. otthonában Veszprém, 2009

18 Családi fényképek digitalizálása (Veszprém, Fonyód)‏

19 Családi album Schleicher Imréné (sz. 1911) 70. születésnapjára A „hiányzó képek” : elfojtás és megőrzés

20

21 „Idegenek” a családtörténetben Balatonkenese, 1930

22 Balatonkenese, 1935 körül

23 A képi tartalom és a vizuális emlékezet ellentmondása Egy gannai családi album tanulságai

24 A családi szenvedéstörténet egy állomásának vizuális emlékezete

25 Egy fotó, három szerep...

26 A családtörténet központi perspektívája: az album nyitó képe

27 Egy hazug kép, és annak utólagos rehabilitációja – ugyanabban a fényképalbumban

28

29 Egy nem megörökíteni szánt pillanat – a képhasználat tradíciójának átértékelése

30 Egy sűrű kép: kitelepítés, elhallgatás, társadalmi szerepek...

31

32

33