Nagyhatalmi elképzelések Közép-Európa szerepéről. .

Az előadások a következő témára: "Nagyhatalmi elképzelések Közép-Európa szerepéről. ."— Előadás másolata:

1 Nagyhatalmi elképzelések Közép-Európa szerepéről. .
7.4 A főbb hadjáratok, a katonai erőviszonyok alakulása, a vereség okai. A Függetlenségi Nyilatkozat. Középszint A főbb hadjáratok, a katonai erőviszonyok: –      a szabadságharc eseménytörténetének szakaszai (nemzeti önvédelem a horvát, az osztrák és az osztrák–orosz intervenció ellen), –      a szabadságharc hadtörténetének csomópontjai (téli és erdélyi hadjárat, tavaszi hadjárat, orosz-osztrák támadás és a szabadságharc bukásának legfőbb állomásai). A Függetlenségi Nyilatkozat megszületésének politikai körülményei: –      a Függetlenségi Nyilatkozat szövegének vizsgálata, –      keletkezésének körülményei, kül- és belpolitikai hatásai. A vereség okai: –      a szabadságharc vereségének okai (ellenséges túlerő, a politikai és hadvezetés nézeteltérései, nagyhatalmi támogatás hiánya). Emelt szint Ausztria és Magyarország közjogi viszonyának alakulása: –      a szabadságharc idején keletkezett jogi dokumentumok vizsgálata (emlékirat, olmützi alkotmány, Függetlenségi Nyilatkozat), –      a forrásdokumentumok alapján Magyarország státusának alakulása. Nagyhatalmi elképzelések Közép-Európa szerepéről: –      a Közép-Európát illető nagyhatalmi elképzelések és azok alakulásának bemutatása források alapján. Ausztria és Magyarország közjogi viszonyának alakulása. Nagyhatalmi elképzelések Közép-Európa szerepéről. .

2 Bécs visszavonta : pénzügyminisztérium had Szeptemberi fordulat
(TK old) aug 31 után Batthány és Deák megpróbált tárgyalásokat kezdeni, de nem állt velük szóba senki….Szept. 9-én az országgyűlés száztagú küldöttsége próbálta sikertelnül befolyásolni az uralkodót. Mindezek hatására bomlásnak indult a Batthány kormány, a miniszterek lemondtak vagy egyszrűen visszavonultak, végül maga a miniszterelnök is megvált tisztségétől. Szeptember 11-én pedig Jelasics hadai átkeltek a Dráván. Augusztus 31-én Bécs visszavonta : pénzügyminisztérium had Szeptemberi fordulat Jelasics átkell a Dráván

3 Elrendeli az újoncozást
Bécs tiltakozása ellenére Kossuth az országgyűlés Védelem megszervezése Kossuth- bankók OHB Elrendeli az újoncozást (TK old) A közvetlen veszedelem az országgyűlést határozott lépésekre sarkallta . Szeptember 15-én eltörölték a parasztság egyik fő sérelmének számító szőlődézsmát, a következő napon pedig határozatot hoztak az ORSZÁGOS Honvédelmi Bizottmány létrehozásáról , melynek elnöke Kossuth toborzóútra indult az Alföldre. István nádor aki sikerteleneül próbált meg közvetíteni Bécsben lemondott, mire az udvar Lamberg Ferencet nevezte ki tejhatalmú katonai megbizottá. Az országgyűlés törvénytelennek minősítette a kinevezést, és a felháborodott tömeg a hajóhídon felkoncolta. Jelasics eközben akadálytalanul haladt a főváros felé, ám szept 29-én a jórészt újoncokból álló sereg megállította. Pákozdnál. A bán ekkor jobbnak látta Bécs irányában az országból kihátrálni. Ezzel Magyarország számára döntő fordulat következett be: fegyveres önvédelmi harc vállalása a szabadság vívmányainak megőrzéséért, az uralkodó által szentesített alkotmány védelmében. Ebben óriási szerepe volt Kossuthnak , aki nem esett kétségbe, nem állt félre, hanem a vele tartókkal hozzálátott a védelem megszervezéséhez. Bécs tiltakozása ellenére pénzt bocsátott ki (Kossuth –bankó), kimondták 40 ezer katona azonnali fegyverbe hívását, s október 8-án a képviselőház a végrehajtó hatalom gyakorlását az OHB-ra ruházta. Pákozd 1848. Szeptember 29. magyar győzelem

4 Hadsereg újjászervezése Windischgratz Görgey Artúr
Tk 5 (168. old )……tétovázás után…..a honvéd sereg végül támadásra szánta el magát , október 30-án Bécs határában Schwehachtnál súlyos vereséget szenvedett, s fejveszett menekülésbe kezdett. A visszaözönlő sereg újjászervezésével Kossuth Görgey Artúrt bízta meg, aki akkor vonta magára az OHB elnökének figyelmét, amikor március 30-án Csepel-szigeten felakasztatta a Jelasics számára futárszolgálatot teljesítő Zichy Ödönt grófot. Emellett szerepe volt az egyik horvát sereg bekerítésében Ozora mellett.. A Görgey keze alá került haderő többségét alig kiképzett és igen gyengén felszerelt újoncok alkották, kaszás, mezítlábas, nemzetőrök, fegyelmet nem türő nemesek.. A tisztikar lelkiismereti problémákkal küszködött.. Mindezek tetejében a csúfos vereség következtében az önbizalom is hiányzott a katonákból. Az un fel-dunai hadtest élére kinevezett 30-éves tábornok előtt hihetetlenül nehéz feladat állt, mikor ebből a tömegből fegyelmezett, ütőképes hadsereget akart szervezni. Ilyenre viszon t feltétlenül szükség volt , mivel Bécs elszánta magát a a döntő támadásra. December 2-án a bécsi kormány lemondatta V. Ferdinándot , helyébe a 18 éves Ferenc Józsefet ültette, akit nem kötött az áprilisi törvényekre tett eskü. z es Honvédsereg még fehér színű, piros és zöld úgynevezett farkasfogakkal szegélyezett zászlók alatt harcolt, közepén a címerrel. Schwechati vereség Hadsereg újjászervezése Windischgratz Görgey Artúr 1848 december Ferenc József uralkodóváltás

5 Váci Nyilatkozat Görgey Artúr Dembinszky
Tk 5 (169 old.) 1849 január 2-án a pesti hadi tanács úgy határozott, hogy Perczel keletre vonul a kormányt fedezve, Görgey pedig a főerőkkel észak felé maga után vonja a császáriakat, Az alig 16 ezer főnyi feldunai hadtest Windischgratz és Schlick túlerejével nézett szembe, miközben a lelkiismereti válságba került tisztikara is bomladozni kezdett. Ennek megállítására adta ki a Vácon nyilatkozatot adott ki, melyben az „idétlen republikánus izgatást” elítélve , s az OHB-t is bírálva kijelentette, hogy a hadsereg „hű marad esküjéhez”, azaz a királyi esküvel szentesített alkotmányhoz, s csak a hadügy minisztertől fogad el parancsokat. Kossuth ezt úgy értékelte, hogy a tábornok kivonta magát az OHB hatásköréből, így a köztük lévő ellentét súlyosabbá vált. Kossuth új fővezér után nézett, s a Párizsba küldött Teleki László közvetítésével Dembinszkit, az 1830-as lengyel felkelés egyik vezetőjét hívta meg erre a posztra. Dembinszki: 1848 végén gróf Teleki László közvetítésével felajánlotta szolgálatait a magyar kormánynak és január 11-én Magyarországra érkezett. A magyar szabadságharcban mindvégig súlyos problémát okozott egy a feladatra alkalmas fővezér hiánya ezért Kossuth több más lengyel tábornok meghívásával is próbálkozott, de végül Dembinszkynél járt sikerrel. Kossuth nem vette figyelembe azt a tényt, hogy Dembinszky hírnevét visszavonuló hadműveletben szerezte, valójában győztes csatát soha nem vívott. Váci Nyilatkozat A hadsereg hű marad az esküjéhez Csak a hadügyminisztertől fogad el parancsot Görgey Artúr (Barabás Miklós) Fel-dunai hadtest Kossuth új fővezért nevezett ki Dembinszky

6 Lehetővé tette, hogy a magyar haderő ellentámadásba kezdjen
Klapka György Bem József Ellenfeleit kiszorítja Erdélyből Felső –tiszai serege egyesült Fel-dunai hadtesttel Lehetővé tette, hogy a magyar haderő ellentámadásba kezdjen

7 Diadalmas csaták sorozata
2004 tavaszán napvilágot látott kötet, Hermann Imre: Az es szabadságharc nagycsatái. Ebben az alkotmányvédő, majd függetlenségi háború nagy fegyveres összecsapásait mutatja be és elemzi. Az olvasói eligazodást térképek és korabeli illusztrációk segítik. Az akkori világ két nagyhatalmával szemben háborút viselni csak ütőképes hadsereggel lehetett. Hermann Róbert részletesen ismerteti a honvédsereg létrejöttének, felszerelésének, kiképzésének folyamatát, és arra is utal, mi volt a gazdasági alapja a magyar sereg működtetésének. A legfontosabb az, hogy a nép bízott a kormány által kibocsátott papírpénzben, vagyis bízott magában a kormányban. E bizalmat a politikai elit a reformkorban kifejtett munkájával érdemelte ki, amelynek révén az érdekegyesítés sikere 1848-ban a társadalmi békét és a forradalmi változások támogatását is jelentette Ennek köszönhetően állhatott a végül főt számláló honvédsereg több mint egyharmada önkéntes. Az adott körülmények között szerencsés volt, hogy a honvédgyalogság nem ezredekre, hanem zászlóaljakra tagolódott (több mint 150 alakult belőlük), mivel ez nagyobb mobilitást biztosított. De a honvédségnek nem a gyalogság volt a legkiválóbb része, mint ez a 3. (fehértollas) és 9. (veressipkás) zászlóaljak legendás hősiessége révén a magyar köztudatba beivódott, s nem is a huszárság, hanem a tüzérség. .A cs. kir. és az orosz tisztek meg voltak győződve arról, hogy a magyar seregnek francia tüzérei vannak, s igencsak csodálkoztak, amikor kiderült, hogy éves ifjoncok leckéztették meg őket.. Az igazi olvasói csemegét persze Az igazi olvasói csemegét persze a csaták és ütközetek ismertetése jelenti. Az elsõ összecsapásra június 12-én Karlócánál került sor, az utolsó puskalövésváltásra szeptember végén Komáromnál. Ennek az időszaknak felezőpontjában állnak a ma is ismert branyiszkói és piski ütközetek. Az elõbbin õl a hadosztály mellé kirendelt Nádor huszárok is kivették a részüket. Parancsnokuk, Emil Üchtritz báró, miután belátta, hogy a lovasság a meredek hágón felfelé semmire sem használható, huszárait hátrahagyva s maga mellé véve az oszt álytrombitást, valamint háromszázad honvédet, egy szûk mellék- ösvényen megindult a hegyen fölfel é, s közben tízpercenként egy rohamjelet trombitáltatott a kornétással. A védõk csak azt hallották, hogy valahonnan az oldalukból is csapatok közelednek. Ez is arra ind ította Deym vezérõrnagyot, hogy ne erõltesse tovább a szoros védelmét..A piski ütközet több válságosmomentumát is rendkívül izgalmasan tárja fel Hermann Róbert, akinek könyve a szabadságharc 11 csat ájának és 28 ütközetének izgalmas, lélekemelõ, de a tényekhez szigorú- an ragaszkodó leírását tartalmazza Az ismertetések kiegészítéséül egyegy jelentõs honvéd ezredes, honv édtábornok vagy ellenséges vezér rövid életrajzának közzététele szolgál. (KOVÁCS ISTVÁN (Zrínyi Kiadó, Budapest, 2004,) 408 oldal, 5880 F Tavaszi hadjárat Diadalmas csaták sorozata

8 1848-as - 3 színű-trikolor - honvéd zászló
1848. XXI. törvénycikk a nemzeti Színről és az ország Czímeréről: 1. A nemzeti és ország czímere ősi jogaiba visszaállíttatik. 2. Ennélfogva a háromszínű rózsa polgári jelképeken újra fölvétetvén, egyszersmind megállapíttatik, hogy minden középületeknél s köz- intézeteknél minden nyilvános ünnepek alkalmával, és minden magyar hajókon a nemzeti lobogó és az ország czímere használtassék. - Egyébiránt a kapcsolt részeknek szabadságukban hagytván, hogy az ország czímere mellett, saját színeiket és czímerüket is használhassák. Ezzel megszületett első szín- és címertörvényünk, melyet az országgyűlés ápr. 11-én szentesített. A XXI törvénycikk 1.cikkelye kimondja, hogy a nemzeti szín és ország címere ősi jogaiba visszaállíttatik. A piros-fehér-zöld szín először Mátyás korában tűnt fel, egy pecsétnyomón, de ekkor még messze állt attól, hogy országszerte ismert legyen. A magyar történelemben első ízben a győztes forradalom, 1848 mondta ki nemzeti színeink, a piros-fehér-zöld törvényes használatát. Ami addig történt, szokásjog volt csupán. A korabeli sajtó A Márczius Tizenötödike írja március 17-én óránként új hírek című rovatában: A királyi épületeknél a sárga-fekete szín helyébe a vörös-fehér-zöld fog használtatni. Október 8-án a magyarországi várak parancsnokai utasítást kaptak az Országos Honvédelmi Bizottmánytól, hogy egy héten belül tűzék ki a nemzeti lobogót, különben hazaárulóknak fognak tartatni. 1848-as - 3 színű-trikolor - honvéd zászló  Hadtörténeti Intézet és Múzeum gyűjteményében őrzik az egyetlen megmaradt, legrégibb piros-fehér-zöld színű egy 1848-as zászlót

9 8. Trónfosztás utáni honvéd lovassági zászló, 1849, Az es szabadságharc nemzeti ereklyévé vált zászlóinak egyik típusa, a nem szabályszerű, azaz nem központilag adományozott zászlók talán legismertebb darabja. Az ismeretlen honvéd lovasalakulat zászlaja a szabadságharc zászlóinak minden jegyét hordozza. A honvéd zászlók jellegzetessége a körben futó, egyenlő szárú háromszögekből álló piros-zöld éksor, azaz farkasfogdíszítés. Előlapjukon mindig a magyar kiscímert az ún. Kossuth ábrázolták, a trónfosztás után korona nélkül, hátoldalukon Regina Caelis, a Magyarok Nagyasszonya látható. Ennek a zászlónak az előlapján a korona nélküli kiscímeren a korona helyén az es szabadságharcra jellemző, hungarikumnak tekinthető kardos koszorú motívum található. Eredetije Nagyváradon készült, a Bem tábornok által vezetett hadtest egyik alakulatának volt a zászlaja. Az 1848-as honvédzászlók szolgáltak alapul minden későbbi magyar katonai zászlóhoz. A Világos utáni időben az elnyomó hatalom a magyar szabadságharccal kapcsolatos minden emléket tervszerűen elpusztított és a szigorú büntetés miatt őrzőik is szabadulni igyekeztek azoktól, nagyon kevés es ereklye maradt ránk. A II. világháború végén a Magyar Nemzeti Múzeumnak az es gyűjteménye elpusztult.

10 Tápióbicskei győzelem
(1849 április 4.)

11 Az isaszegi csatában Görgei Artúr megállítja Klapka visszavonuló honvédeit, ezzel döntő fordulatot adva a csatának (Than Mór festménye) Április 6 Isaszegi győzelem Az isaszegi csatában Görgei Artúr megállítja Klapka visszavonuló honvédeit, ezzel döntő fordulatot adva a csatának (Than Mór festménye)

12 Tápióbicskei győzelem
Hatvani győzelem Tápióbicskei győzelem Isaszegi győzelem Fő célját az ellenfél bekerítését nem érte el Az osztrák sereg visszatudott vonulni Pest felé Kudarcai miatt leváltották Windischgratz

13 Váci csata

14 Nagysalló (1849 április 19)

15 Komárom Komárom

16 Komáromi csata

17 Nagysalló Vác újabb győzelmek Komárom
április19 április10 Nagysalló Vác újabb győzelmek Komárom Nemsikerült megakadályozni az ellenséges főerők kimenekülését az országból Az ország nagy része ismét a kormány ellenőrzése alá került

18 Buda ostroma

19 Buda ostroma

20 Buda bevétele

21 Függetlenségi Nyilatkozat
Buda Görgey serege Komáromtól Háromhetes ostrom Függetlenségi Nyilatkozat Debrecen 1849. Ápr. 14. Habsburg-ház trónfosztása Független Magyarország Tk. 5 (172old.): A detronizáció következményei egészen mások lettek mint amit Kossuth várt. Megerősítette a függetlenségi politikát veszélyesnek tartó körök összetartását, a hadsereg számára pedig – s ez elsősorban a tisztikart érintette- a trónfosztás a fegyveres önvédelmi harcjogi alapját szüntette meg. Végül a külföldi reagálás is egészen más lett. Az az állítás ugyan, hogy a Függetlenségi Nyilatkozat alapot adott az oorsz beavatkozásra, nem felel meg a valóságnak, mivel a cári fellépés indítékának a magyar katonai seregek bőségesen elegendőek voltak, hivatkozni viszont már tudtak rá a bevonuló oroszok. Franciaország és Anglia pedig az európai egyensúly fenntartása érdekében szükségesnek tartotta a Habsburg-monarchia fenntartását…. A magyar vezetés hiába remélte a Függetlenségi Nyilatkozat után a nemzetközi elismerést, a lépés nem javított, inkább rontott az ország helyzetén Kossuth Lajos kormányzó Szemere Bertalan miniszterelnök

22 Görgei és táborkara a komáromi csatában
1848 július

23 Piski híd

24 Tápiai csata

25 Temesvár

26 Temesvár

27 Komárom

28 Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a szabadságharc 1848 szeptembere és 1849 februárja közötti időszak katonai esélyeit elemzi. A válasz lényegretörően mutatja be, hogy a magyar haderő a harcok során alakult meg és vált az osztrákok egyenrangú ellenfelévé. Az elemzés feltárja az egyes hadjáratok stratégiai jelentőségét (a felvidéki hadjárat biztosítja a tiszántúli felkészülést, Bem erdélyi sikerei lehetővé teszik a kormány és a törvényhozás debreceni munkáját). A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a forrásokat, azokból lényeges megállapításokat fogalmaz meg, következtetéseket von le. 0–8 Tájékozódás térben és időben M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. T Azonosítja a hadiesemények időpontjait (1848 szeptembere és 1849 februárja között) és az egyes csatákat időben és térben jól helyezi el (Felvidék, Erdély). 0–4 Szaknyelv alkalmazása M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Szakszerűen használja a következő általános fogalmakat: pl. forradalom, függetlenség, szabadságharc, alkotmányos királyság vagy monarchia, alkotmány stb. T Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat: pl. fel-dunai hadtest, OHB, váci kiáltvány, áprilisi törvények, kormánybiztos, népfelkelő stb. 0–4 Források használata M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl.: rögzíti a magyar honvédség létrejöttének politikai és katonai feltételeit, és megállapítja, hogy a hadseregszervezés a visszavonulások ellenére folyamatosan és eredményesen folyt. T Pl.: rögzíti, hogy Magyarországnak katonailag sikerült megszerveznie önmagát 1848 késő őszére, és megállapítja, hogy a császári haderő létszámban nagyobb volt, de a honvédsereg méltó ellenfele lett. T Pl.: utal arra, hogy az osztrák hadvezetés túlértékelte az decemberi sikereit, és megállapítja, hogy ez is hozzájárult az eredményes önvédelmi harc folytatásához. 0–8 Eseményeket alakító tényezők feltárása M A vizsgázó feltárja a hadműveletek stratégiai, politikai és katonai hátterét. T Pl.: rögzíti a fontosabb hadműveletek, hadjáratok céljait (Tiszántúl biztosítása), és megállapítja, hogy a magyar hadsereg visszavonulása ellenére eredményesen folyt a hadsereg szervezése és felkészítése. T Pl.: utal arra, hogy az fordulóján hozott politikai és katonai intézkedések megmentik a szabadságharcot az azonnali bukástól, és megállapítja, hogy ezekkel az intézkedésekkel lehetett a honvédsereg erőit egyesíteni. T Pl.: feltárja, hogy a visszavonulás politikai feszültséget eredményezett a politikai és a katonai vezetés között, és megállapítja, hogy a tisztikar hűségének bizonyítékaként került sor a váci kiáltvány kiadására, melyben a honvédség az alkotmányhoz való hűségét hangsúlyozza. T Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja elemzését. 0–10 Megszerkesztettség, nyelvhelyesség A tanuló fogalmazása mondatokból áll, a mondatok világosak és egyértelműek. Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését szolgálja. A tanuló megállapításai árnyalt elemzőkészségről tanúskodnak. A szöveg nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibákat. 0–8 2005 /május 18. A feladat az évi forradalom és szabadságharcról szól. (hosszú) Elemezze a források és ismeretei alapján a katonai helyzet alakulását ősze és1849. tavasza közötti időszakban. Térjen ki a bel- és külpolitikai helyzet főbb jellemzőire! Használja a Történelmi atlaszt!

29 „Ma délben Budát és Pestet kardcsapás nélkül birtokomba ejtettem
„Ma délben Budát és Pestet kardcsapás nélkül birtokomba ejtettem. Arra számítottam,hogy [...] Buda előtt a csatát elfogadják, ahol sikeresen legyőzhetem őket. De úgy látszik, hogy az ellenség a Bábolna és Mórnál szenvedett kudarcok folytán még meglevő önbizalmát végkép elveszítette, [...] Szolnok felé a Tisza mögé visszavonuljon. Tulajdonképpeni ereje most már nagyjában csak rendes lovasságából és tüzérségéből áll, amennyiben rendes gyalogsága még meglevő maradványai felette csekélyek, sőt még ezek is teljesen demoralizáltak. A honvéd zászlóaljak és az önkéntesek a visszavonulás alatt minden valószínűség szerint lassankint végleg feloszolnak.” (Windischgrätz hg. jelentése.)

30 „Miután a fel-dunai hadtest, szem előtt tartva Magyarország alkotmányára letett esküjét és önnön becsületét, teljes tudatában van annak, hogy mit akar és mit kell tennie: ezennel végül kijelenti, hogy az ellenséggel folytatott, bármely egyezkedésnek eredményét csak abban az esetben ismeri el, ha az egyrészt Magyarországnak azon alkotmányformáját, melyre a hadtest megesküdött, másrészt magának a hadtestnek katonai becsületét is biztosítja.” (Görgey Arthur)

31 Őrség Komárom, Lipótvár, Munkács, Pétervárad 12.000 fő
Osztrák haderő 1848 december Magyar haderő Fősereg fő Fel-dunai hadtest fő Tartalék sereg fő Egyéb erők fő fő Erdélyi hadtest fő Dráva mentén 4.000 fő Őrség Komárom, Lipótvár, Munkács, Pétervárad fő Összesen fő fő További erők fő fő Teljes létszám fő fő Osztrák haderő 1848 decemberében Magyar haderő 1848 decemberében Létszám Létszám Fősereg fő Fel-dunai hadtest fő Tartalék sereg fő Egyéb erők fő Egyéb erők fő Erdélyi hadtest fő Dráva mentén fő Őrség: Komárom, Lipótvár, Munkács, Pétervárad fő Összesen fő Összesen fő További erők fő További erők fő Teljes létszám fő Teljes létszám fő

32

33 Kronológia: 1848. szept. 29. pákozdi csata 1848. okt. 30. Schwechati csata 1848. dec. 25. Kolozsvár 1848. dec. 27. Győr feladása 1848. dec. 30. móri csata 1849. jan. 4. Pest eleste 1849. jan. 5. váci kiáltvány 1849. jan. 31. tokaji csata 1849. febr. 5. Branyiszkóiszoros elfoglalása