Felsőoktatási rangsorok 2011 Globális és magyar tendenciák, felsőoktatáspolitikai környezet Dr. Fábri GyörgyELTE PPK.

Az előadások a következő témára: "Felsőoktatási rangsorok 2011 Globális és magyar tendenciák, felsőoktatáspolitikai környezet Dr. Fábri GyörgyELTE PPK."— Előadás másolata:

1 Felsőoktatási rangsorok 2011 Globális és magyar tendenciák, felsőoktatáspolitikai környezet Dr. Fábri GyörgyELTE PPK

2  A rangsorok az elmúlt negyedszázadban médiatermékké váltak.  A nemzeti rangsorok sokszínűek, az indikátorok/intézmények/súlyozások/célcsoportok tekintetében az adott felsőoktatási rendszerekhez igazodnak.  A globális rangsorok komoly módszertani hiányosságokkal küszködnek, a kutatási teljesítmény abszolutizálása miatt, eredményeik jelentős fenntartással kell kezelni.  Az EU új rangsorprogramja klasszifikációs hangsúlyú, multidimenzionális vállalkozás, így a magyar elitegyetemek számára elérhető mérce.  A 2001-ben indult UnivPress-ranking magyar rangsorprogram felsőoktatás-szociológiai megalapozású, multidimenzionális projekt.  Fejlesztés: az UnivPress-ranking tudásbázisán szakmai háttérszolgáltatás (ranking clearing house) indult a magyar egyetemek számára. Téziek I. – Rangsorok

3 Téziek II. – A rangsorok környezete Mi jellemzi rangsorokat létrehívó felsőoktatási környezetet? széleskörű és növekvő hozzáférés a felsőoktatáshoz társadalmi mobilitás versenyen alapuló, teljesítményfüggő, folyamatosan növekvő finanszírozás kiválóság-orientáltság nemzetközi mércék Milyen lehet a magyar felsőoktatás?  szűkülő hozzáférés  zártság, csökkenő mobilitás  radikális forráskivonás, egyedi poltikai döntésektől függő, centralizált finanszírozás  Kiválóság-érzéketlenség  Nemzeti bezárkózás

4 I. Rangsorok a felsőoktatásban

5 Rangsor-történeti előzmények - USA  1900 Alick Maclean: Where We Get Our Best Men  1904 Havelock Ellis  1906 (1910) James Cattel The American Men of Science  1925 Raymond Hughes: A Study of Graduate Schools of America  1934 American Council on Education  1952 Robert Knapp – Hubert Goodrich: Origins of American Scientists  1958, Paul Lazarsfeld – Wagner Thielens, Jr.: The Academic Mind (Multidimensional)  1967 Jack Gourman (Gourman Report)  1968 Plaboy  1969 George Pierson: The Education of American Leaders  1972 National Academy of Sciences (reputáció-rangsor)

6 US News&Reports 1983 – 1987 – évente  Médiarangsor  Követők (Princton Review, Atlantioc Monthly, Forbes, Newsweek, Wall Street Journal stb.)  Változó indikátorok – folyamatos viták  Intézményi lázadások

7 Rangsor-hullám:  Maclean  Le Nouvel Observateur  Stern  Spiegel:  Times Higher Education Supplement  The Guardian  The Sunday Times  Financial Times  Perspektywy Ranking ... 50 ország...

8 Miért lettek média-rangsorok?  Demokratizálódás: információs igény  Tömegesedés: információs piac  Kapacitás-bővülés: információs hiány  Medializálódás: információs kultúra

9 II. Magyar rangsor-történet

10 2000-2003: UnivPress Ranking 2004-2005: Egyetemek mérlegen 2005-2006: Felvi rangsor 2005-2010: Heti Válasz-Népszabadság 2006-2010: Felvi Rangsor - HVG Diploma

11 Az UnivPress-Felvi rangsor 2000-2010  Indikátorok forrásai:  Külsős adatforrások (minisztréium stb.)  Intézményi adatszolgáltatás  Peer review  Hallgatói vélemények  Hirdetéselemzés  Indikátorok tartalmai:  Hallgatói kiválóság  Bemeneti adatok  Oktatói kiválóság  Mennyiségek (létszám, infrastruktúra stb.)  Hallgatói visszajelzések (szakmai színvonal, hallgató-orientáltság, intézményi légkör, diploma értéke)  Rangsorolás szubjektumai:  Karok (domináns képzési területekkel)  Lényegében teljeskörű

12 Dilemmák-viták:  Abszolút rangsorok értelmesek-e?  Hallgatói vélemények, mint rangsorképző tényezők  Források megbízhatósága  Indikátorok súlyozása  Indikátorok összevonhatóságának határa

13 Rangsor-fejlesztések:  Tudásbázis  Posztrgraduális képzésben kurzusok  Szolgáltatások intézményeknek  Rangsor-olvasási szolgáltatás médiának, felhasználóknakmédiaprogram  Nemzetközi rangsor-auditáláshoz tanácsadás  Kutatásokkal partneri program az EU-rangsorhoz  Médiaprogram

14 III. Rangsorok értelmezése

15 Rangsor-típusok  Reputáció/presztízs  Peer-review  Munkaerőpiac, szakértők  hallgatók  Bementi jellemzők  Felvételi eredmények  Hallgatói érdeklődés  Kimeneti jellemzők  tudományos produktumok  érvényesülés  Akadémiai rangsorok

16 A presztízs fogalma  „ Pozitív oldalról nézve a reputáció az első új ismeret kommunikálására utal, negatív oldalról nézve viszont annak eredménytelenségére” (Luhmann 1992)  A minőséghez való általános társadalmi hozzáállás, egy „attitűd kaleidoszkóp” (Theus 1993)  A társadalmi tőke egyik formája, amelyet a versenyszférában lehet alkalmazni. Ezt a tőkét a múltból örököltük, és folyamatosan reprodukálni kell, illetve függ a társadalmi hálózatokba történő bevonásától (Bourdieu 1983) Máté-effektus (Merton 1968) “halo” (dicsfény)-effektus / kognitív előítélet (Thorndike 1920) Ellentmondások

17 Jogászok Percepciós horizont és presztízs ellentmondásossága

18 Gazdasági képzés

19 Informatikusok

20 Természettudományi karok

21 Bölcsészek

22 IV. Globális rangsorok

23 Ezredforduló utáni médiahullám:  2004: Shanghai Jiao Tong University’s Academic Ranking of World Universities  2004: Times Higher Education Supplement (THES) “World University Rankings”  2006: The Centre for Higher Education Development (CHE)  SIR World Report 2008 (SCOPUS)  2010-2011: EU Multidimensional Ranking / Classification / Mapping

24 Külföldi hallgatók aránya Forrás: Education at Glance 2010 Külföldön tanuló hallgatók száma A globális rangsorok információs piaca

25 A globális rangsorok problémái

26 Kutatási egyoldalúság

27 Leszűkítik az egyetemi funkciókat Oktatás “Harmadik misszió”: szolgáltatás a társadalomnak, gazdaságnak Kutatás

28 Veszélyek  Uniformizál  Döntéshozatalt torzítja  Hallgatók szempontjait háttérbe szorítja Az elemzők, döntéshozók, a média számára a kiválóság a rangsorhelyezéstől függ – a hallgatók számára az előadóteremben dől el.

29 “Not everything that counts can be counted, and not everything that can be counted counts.” Einstein

30 V. A rangsorok hazai felsőoktatáspolitikai környezete

31 A magyar egyetem helyzete  A tudásbázison alapuló nemzetstratégia konzervatív kezdeményezésre indult, s politikai rendszereken átívelő projekt volt 90 éven át  Hatását stabilizálta a tudáérték beépülése a nemzeti identitásba.  Társadalompolitikai (“Bildungsbürgertum”) és gazdasági (magas hozáadott értékű tőke iránti orientáció) konszenzus jelenítette meg a közéletben.  A felsőoktatás drámai kommunikációs vereséget szenvedett 2011-re.  Mostanra a tudás társadalmi percepcióját a beszállítói kapitalizmus modellje igyekszik uralnio.  A globalizáció korában nem várható társadalmi nyomás a Kárpát- medencei szupremációt/megmaradást védő, tudás-központú nemzetstratégia érdekében.

32 Kirándulás a tények világába

33 A diploma-deficit blöffje * Szlovákiában kiugróan magas, 36%-os a középfok alatti végzettségűek munkanélkülisége! Education at Glance 2010 OECD alapján

34 A diploma-túltermelésről való tévedés Forrás: OECD Education at Glance 2010

35 Munkaerőpiaci mítosz Forrás: KSH Felsőoktatási Statisztika

36 Felsőoktatási hallgatók és a munkaerőpiac szakterületi arányai 2010-ben

37 Az állami intézmányhálózat széttagoltságának téveszméje

38 A menedzserizmus látszata

39 A forráskivonás forrása???

40 Minek ide rangsor???

41 Köszönöm figyelmüket!