Az I. Világháború idején

Az előadások a következő témára: "Az I. Világháború idején"— Előadás másolata:

1 Az I. Világháború idején
Szeged Az I. Világháború idején

2 A háború kitörése után a képviselőház 1914
A háború kitörése után a képviselőház november 30-i ülésén Károlyi Mihály gróf az ellenzék nevében bejelentette a belpolitikai harc felfüggesztését. Szeged politikai vezetői, tekintet nélkül pártállásukra, közreműködtek a háborús helyi feladatok Szeged Látképe 1914 megoldásában, a háború terheinek enyhítését célzó jótékonysági és segélyszervezetekben.

3 felgyorsította a jobboldali szervezkedéseket
felgyorsította a jobboldali szervezkedéseket. Április 12-én megalakult az Antibolsevista Comité, május 5-én pedig Károlyi Gyula vezérletével felállt az első ellenforradalmi kormány Aradon. Ezt még három szegedi követte, mígnem a Tanácsköztársaság bukását követően, 1919. augusztus 7-én meg alakult Budapesten a Friedrich-kormány. A Magyarországi Tanácsköztársaság idején létrejött ellenforradalmi kormányok az  őszirózsás forradalmat (1918. októbere) követő események hatására elindult ellenforradalmi tevékenység egyik részeként születtek. 1919. március 21 én megszületett a Magyarországi Tanácsköztársaság, ami

4 Egy becslés szerint a város és határának kb
Egy becslés szerint a város és határának kb fia küzdött a különböző harctereken. Más forrás szerint már 1915 nyarára a város munkaképes férfilakosságának nagy része hadbavonult. A Szegedről elindult katonai alakulatok egy részének igen súlyos volt a vérvesztesége; a híres „háziezred„  K.u.K. 46. gyalogezred állománya már a legelső Isonzó-csatában (1915 június végén) öt nap alatt 1750 főről 439 főre csappant. A 46. gyalogezred a VII. hadtest temesvári hadosztályához tartozott, és olyan alakulat volt, amely mind a 12 Isonzó-csatában részt vett. (A háború kezdetén a szegedi 23. honvéd gyaloghadosztállyal együtt Szerbia ellen vonult fel.) Az Isonzó-csatákat a világháború legembertelenebb, legveszélyesebb

5 összecsapásai között tartják számon. A VII
összecsapásai között tartják számon.  A VII. hadtestnek 1914 őszétől 1916 november végéig József főherceg, utána báró Hazai Samu volt a parancsnoka. A hadtestparancsnok és a zászlóaljparancsnokok zöme a legkíméletlenebb eszközök alkalmazásával igyekezett a háborús célok érdekében a katonai fegyelmet fenntartani. Maga a főherceg már 1914 decemberében a kárpáti harcokban géppuskával lövetett a hadtest félig összefagyott, kimerült, a lőszerhiány miatt visszavonulni kényszerülő bakáiba. Isonzónál elesett katonák

6 A háború első félévének hatalmas veszteségei és a háború időtartamának nyomasztó kilátástalansága magas rangú politikai és katonai vezetőket a kiútkeresés felé fordított. Már maga József főherceg december 31-én „a várt szent békét" kívánta, Károlyi Mihály pedig (magatartásának változásaként)„Békét! Nemzeti önállóságot! Demokratikus választójogot!" követelt a szegedi Függetlenségi Párt elnökének küldött újévi táviratában. Kelemen Béla távirata Kószóhoz az Apponyi-párt hasonló magatartását jelezte. Károlyi Mihály

7 A dualista rendszerrel elősegítette politikája újraértékelését a katonai vereség körülményei között, így a küszöbön álló forradalmi átalakulás jelentős tényezője lett. Nem csupán a béke jelszavai hangzottak fel mind erősebben, hanem a város háború utáni gyorsabb fejlődését több oldalról segíteni kívánó elképzelések, tervek is szép számban láttak napvilágot, különösen a Szegedi Napló hasábjain. A polgári radikális Domokos László önálló kötetben tette közzé elképzeléseit Szeged a háború után címmel. A gazdaság korszerűbbé tételét, a politikai viszonyok demokratizálását a béke megteremtésével színvonalas napilapcikkek kapcsolták össze 1917 nyarától, de különösen 1918 közepétől. 

8 426, az új-szegedi kender- és
Az évi forradalmi válság érlelődésének fontos mozzanata volt a júniusi általános politikai tömegsztrájk. A sztrájkot az váltotta ki, hogy a karhatalom a MÁV gépgyárban a katonai felügyelet ellen tüntető munkásokra lőtt. Budapesten és több városban, köztük Szegeden is az ipari munkásság általános sztrájkkal válaszolt az eseményekre, békét és jobb közellátást követeltek. Június 21—22-én az összes szegedi nagy-, de a kisebb ipari üzemek, a vasúti műhely, a villamosvasút, a nyomdák munkásai is sztrájkoltak. A szegedi dohánygyárban pl. 426, az új-szegedi kender- és len feldolgozóban 550, a nagyobb nyomdákban 116, a MÁV műhelyekben 265 munkás szüntette be a munkát. A hatósági intézkedések folytán Üzemi munkások csoportképe

9 június 28-án délig már a jelentősebb üzemek 1331 munkása munkába állt, 1004 munkás azonban még tovább sztrájkolt, és csak július 1-jén vették fel a munkát. A vonatkozó államügyészségi jelentés csak a fontosabb üzemek sztrájkoló munkásainak számát említi. A sztrájk idején a szegedi lapok sem jelentek meg. A megmozdulás nehezítette a VIII. hadikölcsön jegyzését is. Szegedi Nemzeti Színház

10 1918. szeptember 25-én Szeged közgyűlése elfogadta dr
1918. szeptember 25-én Szeged közgyűlése elfogadta dr. Becsey Károlynak azt az indítványát, hogy a városi tanácsot bízza meg oly felirat szövegezésével, amely követeli, hogy az országgyűlés „attól a kormánytól, melynek tagjai a kisebb anyagi erővel rendelkező osztályok érdekei iránt kellő megértést nem tanúsítanak, bizalmát vonja meg. dr. Becsey Károly

11 iratai a Csongrád Megyei Levéltárban, üléseinek jegyzőkönyvei a Somogyi-könyvtárban vannak.
Tisza István meggyilkolása után (október 31.) a közgyűlés november 2-i határozata folytán Szegeden is győzött a polgári demokratikus forradalom. A Szegedi Nemzeti Tanács lett a forradalom helyi hatalmi szerve, amely ellenőrizte a közigazgatás, az állami hivatalok, az igazságszolgáltatás, az erőszakszervezetek működését is. Ennek során saját irattárja keletkezett: az ügyintézéssel kapcsolatos Tisza István

12