Átmenet a fenntarthatóság felé

Az előadások a következő témára: "Átmenet a fenntarthatóság felé"— Előadás másolata:

1 Átmenet a fenntarthatóság felé
A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia társadalmi vitája elé Bartus Gábor Ph.D. titkár, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Eger, november 8.

2 A jelen jóléte a rendelkezésre álló erőforrások mennyiségének és minőségének függvénye
Instrukciók („recept”) Termelési tényezők („hozzávalók és a szakács”) Termékek, szolgáltatások („ebéd”) Nemzeti erőforrások (tényezők és instrukciók): - humán (népesség, tudás, egészség) - társadalmi (bizalom, értékek) - környezeti (ökoszisztémák) - gazdasági (dologi és pénztőke) A 20. században a gazdasági fejlődés alapvető forrásává az instrukciók változása, s nem a tényezők bővülése vált! Az „Y=f(K,L)” összefüggés ma már nem elégséges.

3 A modern civilizáció paradoxona: (1a) a jelenbeli jólét növekszik
A modern civilizáció paradoxona: (1a) a jelenbeli jólét növekszik Az ábra a Föld országai HDI mutatóinak változását mutatja között A vastag világoskék trendvonal Magyarország értékeit jelzi

4 A modern civilizáció paradoxona: (1b) a jelenbeli jólét növekszik...
A születéskor várható élettartam (év) 1950– – –2000 Fejlett országok Fejlődő országok Afrikai országok Ázsiai országok Európai országok Latin-Amerika / Karibi térség Észak-Amerikai országok Csendes-óceáni térség Világ Forrás: Millennium Ecosystem Assessment

5 A modern civilizáció paradoxona: (1c) a jelenbeli jólét növekszik...
A Freedom House amerikai intézet évről-évre vizsgálja a világ országainak politikai teljesítményét. Éves jelentéseik szerint az országok közül demokratikus berendezkedésű volt: 1989-ben az országok 41%-a, 2008-ban az országok 62%-a. A politikai szabadság elterjedtsége a világban (az országok száma szerint): év „Szabad” „Részben szabad” „Nem szabad”

6 A modern civilizáció paradoxona: (1d) a jelenbeli jólét növekszik...
1970 és 1998 között az 1 dollár/nap jövedelmi küszöb alatt élő szegények aránya 20%-ról 5%-ra (300 millió fővel), míg a 2 dollár/nap szegénységi szint alatti népesség aránya 44%-ról 18%-ra (500 millió fővel) zsugorodott. A tendencia 2006-ig is tovább folytatódott. A szegények aránya csökkent az dollár/nap tartományban, s a szegények száma abszolút értékben is csökkent az 1-3 dollár/nap sávban. Forrás: Sala-i-Martin, Xavier The Disturbing “Rise” of Global Income Inequality. Working Paper Cambridge, MA: National Bureau of Economic Research. ( [magyarul: In: Globalizáció és kapitalizmus (szerk: Balázs Z. és Szilágyi K.). Budapest: Századvég, ] Pinkovskiy – Sala-i-Martin Parametric Estimation of the World Distribution of Income. Working Paper Cambridge, MA: National Bureau of Economic Research. (

7 A modern civilizáció paradoxona: (2a) … a nyersanyag-források kimerülnek Az ábrán különböző előrejelzések láthatók a kőolaj kitermelés csúcsának időpontjára, valamint a csúcs utáni kitermelés-csökkenés mértékére Forrás: UKERC, The Global Oil Depletion Report, 2009

8 A modern civilizáció paradoxona: (2b) … a biodiverzitás csökken Az ábrán a biodiverzitás csökkenésének mértéke és azok okai láthatók Forrás: OECD, Towards Green Growth, 2011

9 A modern civilizáció paradoxona: (2c) … az ökológiai korlátokat nem tartjuk tiszteletben Forrás: Rockström et al (2009) Nature, Vol. 461, p

10 Amit a fenntarthatóságról általában tudunk
A globális trendek azt mutatják, hogy az emberi élet számos dimenziójában lényeges fejlődés valósult meg, miközben a természeti erőforrásokat egyre rohamosabban használjuk el.

11 A népesedés helyzete Magyarországon: termékenységi ráta: 1,33 (2009)
Amit a magyar viszonyok alapján tudunk: Nem csak a természeti erőforrások degradálódnak... A népesedés helyzete Magyarországon: termékenységi ráta: 1,33 (2009) az élveszületések száma 1990 és 2010 között 28%-kal csökkent a kivándorlók száma lassan eléri az újszülöttek számának felét

12 A tudástőke pótlása Y tengely: kutatók és mérnökök száma/millió lakos; X tengely: K+F kiadások a GDP százalékában A körök nagysága arányos az adott ország teljes évi K+F kiadásaival.

13 Ma Magyarországon mind a négy nemzeti erőforrásunk kritikus állapotban van
Humán erőforrások: demográfiai deficit, lemaradás a tudásban és innovációban, rossz egészségi állapot, társadalmi kirekesztődés jelentős Társadalmi erőforrások: kritikusan alacsony szintű bizalom, a fenntarthatóságot támogató értékek alacsony érvényesülése Természeti erőforrások: a Kárpát-medence eredeti ökoszisztémájának (növényzet alapon számolva) 90%-át már elhasználtuk Gazdasági erőforrások: magas külföldi kitettség, alacsony hazai megtakarítások és foglalkoztatottság, magas explicit és implicit államadósság

14 A fenntarthatóság politikai metafórája: a jövő nemzedékek eladósítása
A modern demokráciák strukturális problémája a döntéshozók rövid távú optimalizálása és a döntések hosszú távú hatásai közötti feszültség A mai kormányzatoknak számos pénzügyi és technikai eszközük van a döntések negatív következményeinek a jövőre hárítására A jövő eladósításának csatornái: - környezetszennyezés, - természeti erőforrások túlhasználata, - államadósság, - a jóléti rendszerek implicit adósságai, - demográfiai deficit.

15 Fenntartható fejlődés fogalma
A fenntartható fejlődés az ember boldog és értelmes életvitelének (a jó élet) előmozdítását és a közjó kiteljesítését célozza úgy, hogy (2a) az emberi tevékenységek a Föld környezeti eltartó- képessége szabta határokon belül maradnak, és (2b) a gyarapítható, fejleszthető humán, társadalmi és gazdasági erőforrások terén gondoskodunk ezek megfelelő mennyiségi és minőségi állapotának fenntartásáról, bővítéséről, illetve javításáról.

16 A fenntartható társadalom értékei (példák – nem teljes, indikatív lista)
A jó élet anyagi és nem anyagi (szellemi, lelki) vetületeinek egyensúlyba hozása Az élet minden természetes formájának tisztelete Mértékletesség A meglévő élvezete szemben az állandó szerzésvággyal Globális felelősségvállalás A fenntarthatóság felé való átmenet nem pusztán technológiai fejlesztés, hanem kulturális változás is.

17 Kitörési pontok: a fenntarthatóság kulcsterületei
Köznevelés – Oktatás – Innováció Demográfiai stabilizáció A bizalom infrastruktúrájának, a fenntarthatóság kultúrájának erősítése Lokalizáció: lokális, gyakorlati tudás hasznosítása (nem jelent autarkiát, hanem a megfelelő egyensúly megtalálását) Ökológiai korlátok érvényesítése (pl. Zöld gazdaság, Kék gazdaság, ökológiai adóreform) Prudens költségvetési politika, fenntartható jóléti rendszerek kialakítása

18 Korlátok érvényesítése az erőforrások felhasználásában
Erőforrás-monitoring, indikátorok képzése Az indikátor aktuális értékének összevetése egy előre megállapított kritikus értékkel Intézményi beavatkozás az erőforrás érdekében

19 Eszközök a fenntarthatóság érvényesítésére
Nyilvánosság biztosítása Társadalmi párbeszéd Hatásvizsgálat Tanácskozó testületek Deliberatív eljárásban hozott helyi döntések Alkotmányos szabályok Algoritmusokkal való szabályozás

20 Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia vitája
A társadalmi vitára szánt szakmai szövegtervezet elérhető október 20-ától. Széleskörű társadalmi vita október közepétől november végéig. A tervezet elérhető itt: A Keretstratégiát az Országgyűlés fogadja el tavaszán.

21