Nemzeti, etnikai, kisebbségi helyzet az OMM-ban

Az előadások a következő témára: "Nemzeti, etnikai, kisebbségi helyzet az OMM-ban"— Előadás másolata:

1 Nemzeti, etnikai, kisebbségi helyzet az OMM-ban
Népesség felekezeti megoszlásával kiegészítve

2 Felekezeti megoszlás 1850-ben
Római katolikus Görög katolikus Református Evangélikus Unitárius Ortodox Zsidó 47,5% 10,4% 13,5% 7,6% 0,3% 17,9% 2,8%

3 Felekezeti villongások
Nagy-Magyarország nyelvi, vallási és néprajzi szempontból vegyes volt. A különféle vallási és néprajzi csoportok nemcsak tömbökben, hanem sok helyen egymásba nyúlva, szétszórtan, keverten éltek. Eltérő vallásfelekezetek között a viták II. József türelmi rendelete után is folytatódtak.

4 Lelkészi magatartás hatása
A 19. században a hívek mindennapi életében is részt vevő, gyakorlati tanácsokat adó lelkészi magatartás a meghatározó. Népnevelést, oktatást is folytattak, többen közülük a nemzeti mozgalmak vezetőivé váltak.

5 Kiegyezés előtt – horvátok 1
A nemzetiségek azt kapták jutalmul 1848-ért, amit a magyarok büntetésül: Határőrvidéket nem csatolták Horvátországhoz megszüntették az önkormányzatiságot a közigazgatást és igazságszolgáltatást központosították, kinevezett császári hivatalnokokra bízták

6 Kiegyezés előtt – horvátok 2
Megmarad a hagyományos báni közigazgatás Megkapják Muraközt és Fiumét Zágrábi püspökségből érsekség lesz 1848 előtti jogaitól kevésbé fosztják meg, de új követeléseket nem teljesítenek

7 Kiegyezés előtt - szerbek
Létrehozzák a Szerb Vajdaságot, de székvárosa a német többségű Temesvár Korábbi osztrák ígéreteket nem teljesítik, lakossági elégedetlenség lesz, megszüntetésére bevezetik a rögtönítélő bíróságot Egyházi szervezete jelentős vagyonnal és uralkodók által biztosított önkormányzattal rendelkezik – nemzeti fejlődés bázisa

8 Kiegyezés előtt - románok
- Feloszlatják addigi önkormányzati szerveiket - Feloszlatják az erdélyi Határőrvidéket és a román katonaságot - Összeszedetik az addig értük harcolók fegyvereit + Görög katolikus püspöküket érseki rangra emelik – egyházi szervezetük önálló lett

9 Kiegyezés előtt - ruszinok
A görög katolikus egyházi szervezet, a munkácsi és az eperjesi püspökség nyújt bázist saját kultúrájuk fejlesztéséhez

10 Kiegyezés előtt - szlovákok
Nem rendelkeznek sem autonóm egyházzal, sem közjogilag elismert intézményekkel

11 Kiegyezés előtt - németek
Nem rendelkeznek sem autonóm egyházzal, sem közjogilag elismert intézményekkel

12 Etnikai viszonyok Magyarországon Szerb vajdasággal együtt (1850/51-es népszámlálás alapján)
Német Szlovák Román Ruszin Horvát Szerb Szlovén Cigány Zsidó egyéb 45,4% 11,7% 18,6% 9,9% 4,8% 0,8% 0,5% 0,3% 2,6% 0,4%

13 Etnikai viszonyok Erdélyben (1850/51-es népszámlálás alapján)
Magyar Német Szlovák Román Ruszin Horvát Szerb Szlovén Cigány Zsidó egyéb 28,2% 10,6% 58% 2,5% 0,3% 0,4%

14 Etnikai viszonyok Horvátországban (1850/51-es népszámlálás alapján)
Magyar Német Szlovák Román Ruszin Horvát Szerb Szlovén Cigány Zsidó egyéb 0,7% 0,9% 0,1% 72% 25,6% 0,3% 0,5%

15 Nemzetiségi kérdés az 1861. évi országgyűlésen
Eötvös József javaslatára bizottság foglalkozik a kérdéssel: Liberális szemléletnek megfelelően állampolgári jogegyenlőség és a teljes egyéni szabadság alapján kívánják rendezni Elismerik a nemzetiségek jogát a szabad kifejlődésre: egyházi és iskolai autonómiát biztosítanának Magyar mint politikai nemzet egységes és oszthatatlan Nem lehet szó területi autonómiáról, mert a nemzetiségek elszórtan élnek