Nemzetközi kapcsolatok története

Az előadások a következő témára: "Nemzetközi kapcsolatok története"— Előadás másolata:

1 Nemzetközi kapcsolatok története 1945-1990.
A klasszikus hidegháború korszaka ( ): a második berlini válság, az amerikai légi kémtevékenység az 50-es években, a szovjet-kubai kapcsolatok – az Anyadír-terv és ennek közvetlen világpolitikai következményei

2 A második berlini válság (1958. november 27.-1961. augusztus 13.)
Nyugat-Berlinen keresztüli menekültáradat ( között a kelet-berlini lakosság hatoda) Diplomáciai „Berlin-offenzíva” – Nyugat-Berlint demilitarizált „szabad várossá” alakítsák át. Nukleáris presszió 1961. augusztus 13. a Berlini Fal építésének kezdete. (1989. november 9-ig) – Nyugat-Berlin körül 120 km hosszú, 190 őrtoronnyal) A második berlini válság tetőpontja: október 27. Kennedy: „Ich bin ein Berliner” beszéde június 26.

3 Szovjet rakétasikerek
1957: az interkontinentális ballisztikus rakéták kifejlesztése a SZU-ban – „Szputnyik-eufória” A katonai erővel való fenyegetőzés szerves részévé vált a szovjet külpolitikának. Rakétapotenciál: SZU:6 (USA:0), SZU:12 (USA: 18), SZU: 42 (USA: 63), SZU: 72 (USA: 231) 1958-tól az USA űrkémfelderítése között az USA és a SZU 2725 különböző célokat szolgáló műholdat helyezett Föld körüli pályára.

4 Az amerikai légi kémtevékenység a keleti tömb légterében az 1950-es években
Kémberepülések a szovjet légtérbe kamerákkal v. több száz műszerekkel felszerelt magas légköri ballon felszerelése Eisenhower utasítása (1954.) korszerű, új kémrepülőgépek kifejlesztése (U-2 amerikai kémrepülőgép, m magasság) A légi hírszerzés felértékelődése: Tudás=Hatalom 1956. június 20.: első éles küldetés – (eltúlzott szovjet rakéta-potenciál)

5 160 km széles panorámafotók készítése
1960. május 16. párizsi négyhatalmi konferencia terve Egy U-2-es szovjet megsemmisítése Hruscsov csapdája az amerikaiaknak A kémrepülőgépek helyét átvették a kémműholdak.

6

7 A párizsi négyhatalmi csúcsértekezlet meghiúsulása, 1960. május 16.
Központi témának a berlini kérdést szánták Hruscsov nyilvános bocsánatkérést követelt az amerikaiaktól. A csúcstalálkozó elmaradása

8 A kínai-szovjet kapcsolatok alakulása az 50-es évek végén
koreai háború 1954. Észak-Vietnám támogatása a franciák ellen 1955. VSZ 1956. magyar forradalom – szuezi válság DE!!! Sztálin halála után egyre jobban gyengült a szovjet-kínai hatalmi tengely. (! XX. Kongresszus)

9 Ki építi fel hamarabb a kommunizmust?
Leállítják a szovjet-kínai közös nukleáris programot. (1958) Mao veszélyt jelenthet a SZU biztonságára és a világbékére. Kínai „nagy ugrás”: 1958-tól a lakosság népi kommunákba való szervezése, háztáji kohók, Hruscsov amerikai látogatása sértette a kínaiakat. (1959. szeptember) Elmérgesedő ideológiai háború: megelőző katonai csapás terve.

10 Hruscsov-Castro találkozó 1960. szeptember
1960. szeptember: ENSZ közgyűlés Az amerikai-kubai kapcsolatok már egy ideje megromlottak (Batista-rendszer megdöntése, jan. Havannába bevonulnak a „szakállasok” , „furkósbot-politika” és „dollárdiplomácia”, az USA első külföldi katonai támaszpontja: Guantanamo) Kuba felértékelődése a SZU szemében.

11 Terv a Castro-rendszer megdöntésére
Szovjet rakétafenyegetés 1961. január 3. az USA megszakította diplomáciai kapcsolatát Kubával – amerikai gazdasági blokád Szovjet-kubai kereskedelmi egyezmények A szovjet - nyugat-afrikai diplomáciai kapcsolatok erősödése (Marokkó, Ghana, Guinea – interkontinentális légi kapcsolatok tranzitállomásai)

12 1960. november 8. John F. Kennedy elnökké választása
1961. április 17. Disznó-öböl – amerikai presztízsveszteség A Kennedy-Hruscsov csúcstalálkozó június Bécs

13 Az Anyadír-terv, 1962. május Kubai-berlini „ikerválság”
Erősödő amerikai katonai-gazdasági-diplomáciai nyomás 1962 május: az Anyadír-terv kidolgozása, „hajóhíd” Kubába, Kuba óriási stratégiai erővel bírt a SZU számára. Támadó nukleáris rakétafegyvereket a SZU addig még nem helyezett el nemzeti területein kívül. Teljes titoktartás, álcázás

14 1962. augusztus: U-2-es kémberepülések Kuba fölé – rakétatelepítő csapatok. – támadó közepes hatótávolságú atomrakéták! A válság kirobbanásakor 158 stratégiai és taktikai nukleáris fegyver volt Kubában, amelyek közül 42 képes volt az USA területét elérni. Az elnök három lehetséges megoldása: 1. Kuba lerohanása. 2. A rakétakilövő állomások megsemmisítése a légierő bevetésével. 3. A szovjet hajók blokádja.

15

16

17

18 Az elnök a Kuba köré vont 500 km sugarú fegyvereket át nem engedő tengeri karantén mellett döntött (ne az USÁ-t vádolják támadással.) Teljes katonai mozgósítás, riadókészültségbe helyezték a NATO csapatait. Küszöbön állt a III. vh. Hruscsov utasítása: a szovjet teherhajók ne próbálják meg áttörni a tengeri blokád vonalát, 16 fegyverszállító hajót visszafordított. Titkos megegyezés: amerikai is kivonja Törökországba telepített rakétáit. A kubai-szovjet kapcsolatok romlása Kuba az antiimperialista mozgalmak fő inspirálójává vált Latin-Amerikában (Che Guevara)

19

20 Franciaország az 50-es évek végén
A II. vh alatt Charles de Gaulle a francia ellenállási mozgalom megtestesítője A háború végén de Gaulle visszatérése, gyakori kormányválságok, visszavonulás a politikától. 1958-ban az algériai válság következtében a IV. Köztársaság összeomlott (a szuezi (1956) válság adott lendületet). De Gaulle visszatérése – december 21.: az V. köztársaság első elnöke – erős kezű elnöki rendszert hozott létre. 1961-ben terv Algéria függetlenségének megadására. – április 22. puccs. 1962. március 18. eviani szerződés: Algéria függetlensége (július 3.) (1960. február 13. Franciaország atomhatalommá válik)

21 Az el nem kötelezettek mozgalmának létrejötte, Belgrád, 1961
Az el nem kötelezettek mozgalmának létrejötte, Belgrád, szeptember 1-6. Előzmény: (dekolonizáció + hidegháború) 1952. december: Kairóban 12 afrikai és ázsiai ország deklarálta semlegességét a kelet-nyugati konfliktusban 1954: Pancsa Sila (India – Kína kapcsolatának meghatározója) Területi épség és szuverenitás tiszteletben tartása Meg nem támadás Be nem avatkozás egymás belügyeibe Egyenlőség és kölcsönös előnyök Békés egymás mellett élés 1955: bandungi szellem (bandungi elvek – a függetlenség megtartásának igénye) 29 ország részvételével „Bandung volt a helyszíne a volt gyarmati területek globális politikai erőként való jelentkezésének” „El nem kötelezettek mozgalma”: A mozgalom magja: Jugoszlávia (Tito), India (Nehru), Egyiptom (Nasszer) – Indonézia (Szukarno), Ghana (Nkrumah)