A közművelődés szolgálatában álló lapok a 19. század második felében.

Az előadások a következő témára: "A közművelődés szolgálatában álló lapok a 19. század második felében."— Előadás másolata:

1 A közművelődés szolgálatában álló lapok a 19. század második felében

2 „A lapok nem a napok fotográfiái voltak, mint most hanem a közönség vezetői. Nem hírszolgálat volt a működésük, hanem a józan eszmék terjesztése. Nem annak az anyagnak összehordása képezte a fő célt, mely alkalmas kidomborítani, hogy mi történt ma, hanem annak az útját kellett előkészíteni, aminek egy év múlva kell történnie. Hosszú ismertetések és közlemények jelentek meg egyes kérdésekről vagy könyvekről. A polémiára válasz következik, a válaszra viszonválasz, a viszonválaszra végválaszok.”

3 1852. sajtótörvény (kiegyezésig érvényben) =>lapengedély megszerzési feltételeinek, módjának szigorítása =>büntethetőbbé váltak a munkatársak =>kaució bevezetése =>pozitív hatás: újságokra kiterjesztették a négy köteles példány szolgáltatásának kötelezettségét -> lapok fennmaradása néhány közgyűjteményben 1853-tól a hazai magyar sajtó megerősödése –> egyre több lap alapítása olvasóközönség kiszélesedése Bach-korszak, hivatali apparátus, besúgók

4 A Bach-korszak sajtója Ismeretterjesztés fontos eszközei: a folyóiratok és a hírlapok Ismeretterjesztés fontos eszközei: a folyóiratok és a hírlapok Irodalmi, közművelődési sajtó jelentősen megnövekedett Irodalmi, közművelődési sajtó jelentősen megnövekedett Politikai napilapok már rendszeresen tartalmaztak tudománynépszerűsítő, szépirodalmi rovatokat Politikai napilapok már rendszeresen tartalmaztak tudománynépszerűsítő, szépirodalmi rovatokat Sajtóstílus: úton a nevelő retorika és a hírközlés közt Sajtóstílus: úton a nevelő retorika és a hírközlés közt Közérdeklődés központjában: a hagyományőrzés, az értékőrzés Közérdeklődés központjában: a hagyományőrzés, az értékőrzés Elsődleges a saját sors, haza sorsa Elsődleges a saját sors, haza sorsa Változó rovatok Változó rovatok Magas igények Magas igények

5 Az enciklopédikus lapok Az 1830-as, 1840-es években: új laptípus jelent meg Európában, az un. enciklopédikus lap Tematikájuk: - összes tudományt felöleli - kiemelt szerep jut a természettudományoknak Jellemzőik: - olvasmányos előadásmód - illusztrációk gazdagsága, igényessége => A közönség kedvelt olvasmányaivá váltak

6 Csoportosításuk Néplapok („kevésbé tanult sokaság”, parasztok, munkások, mesteremberek számára Néplapok („kevésbé tanult sokaság”, parasztok, munkások, mesteremberek számára Családi lapok (középrétegek számára) Pl. Illustrated London News, Vasárnapi Újság Családi lapok (középrétegek számára) Pl. Illustrated London News, Vasárnapi Újság

7 Falusi esték Vas Gereben „füzetei” Vas Gereben „füzetei” 1853-1854-ben négy füzet jelent meg 1853-1854-ben négy füzet jelent meg Enciklopédikus tartalom Enciklopédikus tartalom - Szépirodalom - Gazdasági tanácsok - Természettudományi cikke - „Házi orvos”- egészségügyi ismeretek

8 Jó és Olcsó Könyvkiadó Társulat adta ki Cél: „A népirodalom nélkülözhetetlen eszköze a népnevelésnek. A népet nemcsak iskolában, hanem otthon a tűzhely körül is kell nevelni. Ennek eszközlésére egy igen célszerű mód a néplapok terjesztése.” Cél: „A népirodalom nélkülözhetetlen eszköze a népnevelésnek. A népet nemcsak iskolában, hanem otthon a tűzhely körül is kell nevelni. Ennek eszközlésére egy igen célszerű mód a néplapok terjesztése.” Gyakori, de nem lényeges változtatás a formátumot, előfizetési díjat, szerkesztőket tekintve Munkatársak: papok, tanárok, publicisták, az irodalmi- és tudományos élet személyiségei Kevés előfizető (1853. 356-an) Családi Lapok

9 1852-1857-ig jelenik meg mint „irodalmi, művészeti, ipar- és kereskedelmi lap” hetenként háromszor Szilágyi Virgil szerkeszti Ára: Pesten 11, vidéken 13 forint Ára: Pesten 11, vidéken 13 forint Publikál benne Arany János, Tompa Mihály(Kuvik álnéven), Gyulai Pál, Jókai Mór stb. Publikál benne Arany János, Tompa Mihály(Kuvik álnéven), Gyulai Pál, Jókai Mór stb. Célközönsége: a magyar értelmiség Célközönsége: a magyar értelmiség Értesítő

10 1854. két igényes ismeretterjesztő orgánum Vasárnapi Újság (szerkeszti: Pákh Albert.) A Magyar Nép Könyve (Kemény-Csengery)

11 VASÁRNAPI ÚJSÁG A Vasárnapi Újság 1854-ben indult, illusztrált hetilap volt. A Vasárnapi Újság 1854-ben indult, illusztrált hetilap volt. Szerkesztő: Pákh Albert, főmunkatárs: Jókai Mór. Szerkesztő: Pákh Albert, főmunkatárs: Jókai Mór. A lap mintája a művelt angol középosztály kedvelt laptípusa az Illustrated London News, a Sunday Times, vagy Dickens Householdwords c. lapja volt, amely százezernél több előfizetővel rendelkezett! A lap mintája a művelt angol középosztály kedvelt laptípusa az Illustrated London News, a Sunday Times, vagy Dickens Householdwords c. lapja volt, amely százezernél több előfizetővel rendelkezett! A Vasárnapi Újság hamar közönséget teremtett, vigasztalt, szórakoztatott, terjesztette a kultúrát, ápolta a jövőbe vetett hitet. A Vasárnapi Újság hamar közönséget teremtett, vigasztalt, szórakoztatott, terjesztette a kultúrát, ápolta a jövőbe vetett hitet. A dualizmus korszaka alatt a hetilap nagy népszerűségnek örvendett. A dualizmus korszaka alatt a hetilap nagy népszerűségnek örvendett. A társadalom- és a természettudományok új eredményeit a nemzet széles rétegeihez juttatta el. Fáradhatatlannak bizonyult olvasói aktivizálásában, az új tehetségek felkutatásában. Ezt a célt szolgálták az ország különféle vidékeiről toborzott levelező és külső munkatársai. A társadalom- és a természettudományok új eredményeit a nemzet széles rétegeihez juttatta el. Fáradhatatlannak bizonyult olvasói aktivizálásában, az új tehetségek felkutatásában. Ezt a célt szolgálták az ország különféle vidékeiről toborzott levelező és külső munkatársai. A lap támaszkodott az illusztráció erejére, gyönyörű fametszeteket találunk benne. A lap támaszkodott az illusztráció erejére, gyönyörű fametszeteket találunk benne.

12 Megjelenés: 1854-1856. Ára: 1 Pengő forint. 6 füzet jelent meg évente Megjelenés: 1854-1856. Ára: 1 Pengő forint. 6 füzet jelent meg évente Szerkesztők: Csengery Antal, Kemény Zsigmond Szerkesztők: Csengery Antal, Kemény Zsigmond A szerkesztők célja: olvasmányos cikkekben feltálalni a gazdasági ismeretek, a történelem és a természettudományok közérdeklődésre számot tartó kérdéseit A szerkesztők célja: olvasmányos cikkekben feltálalni a gazdasági ismeretek, a történelem és a természettudományok közérdeklődésre számot tartó kérdéseit Az irodalmi műveknél a művészi értékekre hangsúlyt fektetni Az irodalmi műveknél a művészi értékekre hangsúlyt fektetni A Gazdasági Lapok munkatársai adnak tájékoztatást a gazdasági élet problémáiról A Gazdasági Lapok munkatársai adnak tájékoztatást a gazdasági élet problémáiról A versek szerzői: Vörösmarty, Petőfi, Arany, Tompa, Erdélyi János; Petőfi nagyrészt addig kiadatlan versei A versek szerzői: Vörösmarty, Petőfi, Arany, Tompa, Erdélyi János; Petőfi nagyrészt addig kiadatlan versei Elbeszélések szerzői: Eötvös, Jókai, Gyulai Elbeszélések szerzői: Eötvös, Jókai, Gyulai A Magyar Nép Könyve

13 Ifjúsági lapok FIATALSÁG BARÁTJA 1851-ben indult. Szerkesztő: Brassai Sámuel 1851-ben indult. Szerkesztő: Brassai Sámuel magyar nyelv és a nemzeti öntudat ápolása a család és az ifjúság körében Cél: magyar nyelv és a nemzeti öntudat ápolása a család és az ifjúság körében Ismeretterjesztés („humán- és reáltudományok”, praktikus ismeretek) Ismeretterjesztés („humán- és reáltudományok”, praktikus ismeretek) Szépirodalom csak „kiegészítő” Szépirodalom csak „kiegészítő” Téma terjedelménél olvasói igények figyelembevétele Téma terjedelménél olvasói igények figyelembevétele Differenciált életkori sajátosságokból fakadó érdeklődés figyelembevétele Differenciált életkori sajátosságokból fakadó érdeklődés figyelembevétele értékes olvasmányok mellett (Arany versei) előfordul az alacsony színvonalú fordítás is értékes olvasmányok mellett (Arany versei) előfordul az alacsony színvonalú fordítás is

14 Ifjúság Lapja 1853-’54. 1853-’54. Szerkesztő: Gönczy Pál (Brassai, mint társszerkesztő) Szerkesztő: Gönczy Pál (Brassai, mint társszerkesztő) Az előző lap folytatása, megváltozott címmel Az előző lap folytatása, megváltozott címmel „Az Ifjúság Lapja él a Fiatalság Barátja tapasztalataival, és hogy túllép rajta, előzőjének is érdeme” „Az Ifjúság Lapja él a Fiatalság Barátja tapasztalataival, és hogy túllép rajta, előzőjének is érdeme” Számos jeles író publikál benne (pl. Tompa Mihály) Számos jeles író publikál benne (pl. Tompa Mihály) Néhányan az ifjúságnak szánt művei által váltak ismertté (pl. Dienes Lajos) Néhányan az ifjúságnak szánt művei által váltak ismertté (pl. Dienes Lajos) Tartalma: Szépirodalom, ismeretterjesztés kül. tárgykörei, ifjúsági lapok fontos rovatai (pl. Mulatságul vasárnap délutánra) Tartalma: Szépirodalom, ismeretterjesztés kül. tárgykörei, ifjúsági lapok fontos rovatai (pl. Mulatságul vasárnap délutánra) Szerdánként Pesten 8 forint, vidéken 9 forint/év az előfizetési díja Szerdánként Pesten 8 forint, vidéken 9 forint/év az előfizetési díja 1854. megszűnte a gyermek- és ifjúsági lapirodalom csaknem évtizedes hiányát okozta 1854. megszűnte a gyermek- és ifjúsági lapirodalom csaknem évtizedes hiányát okozta