A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG IX. VÁNDORGYŰLÉSE A vizek szerepe a területi fejlődésben A Duna és a Tisza térségeinek fejlődési problémái és fejlesztési.

Az előadások a következő témára: "A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG IX. VÁNDORGYŰLÉSE A vizek szerepe a területi fejlődésben A Duna és a Tisza térségeinek fejlődési problémái és fejlesztési."— Előadás másolata:

1 A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG IX. VÁNDORGYŰLÉSE A vizek szerepe a területi fejlődésben A Duna és a Tisza térségeinek fejlődési problémái és fejlesztési lehetőségei Révkomárom, 2011. november 24–25. Selye János Egyetem Humán erőforrások a dél-szlovákiai régióban Szabó Ingrid Selye János Egyetem, Gazdaságtudományi Kar szabo.ingrid@selyeuni.sk

2 Dél-szlovákiai járások –Komáromi járásLosonci járás –Rozsnyói járásDunaszerdahelyi járás –Rimaszombati járásSzenci járás –Nagykürtösi járásNyitrai járás –Nagyrőcei járásÉrsekújvári járás –Tőketerebesi járásGalántai járás –Nagymihályi járásVágsellyei járás –Kassa vidéke járásLévai járás Minden 3. lakos magyar nemzetiségű.

3 Főbb demográfiai mutatók – 1000 lakosra jutó természetes népességmozgás Születések alacsony, elhalálozások magas száma. Kivétel: a roma kisebbség által sűrűn lakott kistérségek.

4 Főbb demográfiai mutatók – a lakosság átlagos életkora Előrehaladott elöregedés jellemző a magyar populációra.

5 Főbb demográfiai mutatók – öregedési index Előrehaladott elöregedés jellemző a magyar populációra.

6 Főbb demográfiai mutatók – költözés

7 Főbb demográfiai mutatók – 1000 lakosra jutó természetes népességmozgás

8 Főbb demográfiai mutatók Képzettségi mutatók: –Pozsony – Nagyszombat – Nyitra agglomeráció megfelel a kor elvárásainak –Csak általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya: 19-20% (országos átlag: 12,4%) –Felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya: 4-5% (országos átlag: 10%) –Okok: Területek rurális jellege Oktatási intézményrendszerben mutatkozó hiányok A terület alacsony urbanizáltsági szintje Elöregedő lakosság

9 Főbb demográfiai mutatók Gazdasági aktivitás –Mezőgazdaságban dolgozók aránya: 9,6% (országos átlag: 4,3%) –Ipari termelésben dolgozók: 17,4% (országos átlag: 20,1%) –Tercier szektorban foglalkoztatottak – elmarad az országos átlagtól

10 Munkanélküliségi ráta, 2010 Külföldi tőkebefektetések: Pozsony – Nagyszombat – Zsolna – Eperjes – Kassa tengely Nyugat-keleti munkanélküliségi lejtő Szakmunkásképzés lassan reagált a munkaerőpiaci változásokra Jellemzően passzív munkaerő-piaci politika: munkanélküli segély, szociális segély Aktív eszközök (képzési programok, ideiglenes foglalkoztatás hatékonyabb lenne)

11 Egyéni vállakozások száma

12 Regionális versenyképességi index Forrás: Podnikateľská Aliancia Slovenska Szlovákia legproblematikusabb területei: bürokrácia, korrupció, infrastruktúra nem egyenlő megoszlása, munkaügyi szabályozások, instabil szabályozási környezet, forrásokhoz való hozzájutás, adórendszer, munkamorál, rossz képzettségi struktúra

13 A munkaerő migrációja Nincs tömeges elvándorlás Ingázó munkavállalás jellemző Okok: –Munkalehetőségek hiánya a lakhelyen –Magasabb magyarországi bérek (2007-2008-ig 25%- kal) A munkavállalók nagyvállalatoknál, a gyártásban helyezkednek el, 1-2% középvezetőként, vezetőként nem jellemzően A foglalkoztatás formái: állandó alkalmazásban vagy munkaerő-kölcsönzésben

14 Köszönöm a figyelmet! szabo.ingrid@selyeuni.sk