Az időszámítás és a naptárak Vázlat

Az előadások a következő témára: "Az időszámítás és a naptárak Vázlat"— Előadás másolata:

1 Az időszámítás és a naptárak Vázlat
AETAS és KRONOSZ Az időszámítás és a naptárak Vázlat

2 Az idő mint kutatási kérdés
Nincs világos és pontos a meghatározása az időnek, Az idő mint probléma, Csillagászat, Fizika, Filozófia, Történelem, történetírás,

3 Az időszámítás rendjei
Tropikus idő; a tavaszi napéjegyenlőségtől a következőig tartó időszak * 365,2422 = 365 nap, 5 óra, 48 mp, Sziderikus idő; egy csillag helyzetéhez viszonyított idő * 365,2563 = 365 nap, 6 óra, 09 mp, Anomalisztikus idő * 365 nap, 6 óra 13 mp, Bessel-év (Annus Fictus) Akkor kezdődik, amikor a nap rektaszcenziója 280°, kb. újév táján,

4 Az idő mérése – a természet kínálata
A nap a Föld tengelyforgása - nappalok és éjszakák váltakozása = a nap, A napév Csillagok – csillagos égbolt – napi körbefordulása ( a csillag, vagy sziderikus nap) A Föld és Nap körüli keringés időtartamát, a bolygó pálya menti mozgásainak időtartama (tropikus év) A hold év A holdév a hold járása után számíttatik ki, az az 354nap, A holdhónap Hold havi keringése, fényváltozási periódusait azonos fázistól azonos fázisig (szinódikus hónap)

5 A ciklikus idő számítása
Lunáris holdév - muzlim Szoláris Napév - keresztény Luniszoláris Napév és holdhónap kombinációja - zsidó időszámítás,

6

7

8

9 A naptár Egyiptom – naptemplomok, 365 nap,
Théba – hat órát tettek még hozzá, Demokritosz, Hipparchosz Albategnius,

10 A zsidó naptár - Luáh Átvette a keleten formálódó rendszereket
(pl. 13. hónap, 19 éves ciklusok), A Szinhedrin feje II. Hílél vezette be a 4. századtól, Holdjárás 29 és fél nap, A hónapok 29 vagy 30 naposok, → Változó az évek hossza; 353 – 385 nap, Minden év 11 nappal rövidebb mint a 365 napos év → 19 év alatt x -11 nap = 209 = 7 darab 30 napos hónapnak felel meg, 19 éves ciklusokra oszlik, Kétféle év lett; 12 közönséges év - 12 hónappal, 7 szökőév - 13 hónappal, (3., 6., 8., 11., 14., 17., 19.) A dolog így sem stimmel ezért a hesván és kiszlév hónapokat egy-egy nappal megrövidítik 355 vagy 385), illetve meghosszabbítják (353 vagy 383 napos), vl

11 Zsidó naptár - Luáh Zsidó ünnepek – a természet + a naptár + a vallási előírások kombinációjaként jön létre Peszáh, Sávout, Szukot, Jon kippur, Kezdete Egyetemi kivonulás, királyok trónra lépése, 538 babilóniai fogság kezdete, Szeleukida, 312 Szelekuida Nikánor, Zsidó hónapok, Tisri, herván, kiszlév, tévét, svát, ádár, (ádársémi), nszám, ijár, sziván, tamuz, áv, elül, ,

12 A görög időszámítás „Az idő hoz létre és pusztít el mindent. Az idő inkább oka a pusztulásnak, mint a keletkezésnek.” Arisztotelész A ciklikus idő volt a fontos számukra, Görög naptár zavaros és sokszínű még egy poliszban is; Hivatalos 12 hónapos, Vallási ünnepek naptára 12 hónapos (július és október a fő szezon), Prütaneiák naptára, 10 hónap napos, O

13 Az olimpiai idő, amit minden város elfogadott Timaiosz történész vezette be,
Az éliszi Hippiasz (V. sz.) számolta ki a 776–ot, A korai korszakban; Az év hossza 12 hónap (29/30 nap), és minden harmadik évben lett 13. hónap is, Az 5. századtól nyolcéves ciklusban gondolkodtak, ahol öt 354 napos, három 384 napos volt, Az idő mérése Napóra (gnómón) = Metón csillagász „találmánya” és a vízóra (klepszüdra), m

14 A római naptár Rómában kezdetben az idő nem mennyiségileg meghatározható adat, A római naptár a holdmozgás figyelésén alapult, Calendae, Nonae, Idus, Romulus – 10 hónapos, 29 s 30napos, Numa Pompilius – 12 hónapos, 355 nap, A Decemvirek naptárreformja – Kr.e. 450 körül, Az év kezdetété Kr. e. 153-ban helyezték át, Julius Caesar - Kr.e./I.e. 46-ban naptárreform, Szoszigenész egyiptomi csillagász, 445 napos év, „a zűrzavar utolsó esztendeje” A hónapok 29 és 31 naposok, Az év 355 napos és két évente van 22 és 23 szökőhónapot , Minden harmadik év szökőév lett, 128 évente egy nap elcsúszás van,

15 A római naptár A kilencedik nap, amikor a parasztok jönnek a városba - nonus dies Kr.u. 2-től a hét lesz a fontos, Az év napjai Dies fasti (közügyekre alkalmasak) és dies nefacti, Dies festi (isteneknek való) és dies profesti (embereknek való), Gyásznapok, Vannak rögzített ünnepek és mozgó ünnepek, amelyekről a pontifexek döntenek, A köztársaság korában 45 ünnepet tartottak nyilván,

16 A római naptár hónapjai
Ianuarius = Janus isten hava, Februarius = a tisztulás hava, Martius = Mars Isten hava, Aprilis = Apru hava (szerelem – etruszk), Maius = A növekedés hava, Junius = Juno istennő hava, Quintilis = Julius Sextilis = Augustus September, October, Nevember, December,

17 Az idő mérése Rómában Napkeltétől napnyugtáig,
A zenit ketté osztja, dél a hetedik óra kezdete, Dél előtt 6 óra (Hora), dél után 6 óra (Hora septima), Változó órák hossza, Éjszaka biztos pontja éjfél, Ez osztja ketté Az idő mérése Az első napóra - solarium Kr.e. 3. sz. Kr.e. 159 Scipio Nasica vízóra clepsydrák, Császárkor, hordozható napórák, Gnomon árnyékot vető obeliszk Heliopoliszból, Ara Pacis – Facundus Novius csillagász tervezte,

18 A Gergely naptár Próbálkozások a 13. századtól a naptár reformjára,
VI. Kelemen ( ) – elvetették a javaslatot, Regiomontanus kísérlete, XIII. Gergely 1576 a bizottság összehívása 1582. október 4 – 15. A protestáns országok később veszik át Anglia, Dánia, Svédek, Svájciak,

19 Az idő további osztása Kultúrtörténetileg is elkülönülve alakult ki,
Voltak 1-14, voltak 2x12 órás megoldások, Ptolemaiosz – ekvinokciális órák,

20 Az idő mérése Napóra, Klapszüdra – vízóra,
Sumérek felosztása nappal – éj 6-6 óra, 1 óra 30 perc, Kr.e. 5. sz. Babilónia 12 órára osztották a dolgokat,

21 Nemzetközi megállapodás
1884 a ma is használatos idő, A rómaiak találták ki, hogy a nap éjjel kezdődjön – 17. századtól terjedt el, V

22 Az idő kezelése a történelemben
Mitikus idő, amelyben nincs múlt, hanem csak egy végtelen jelen, A folklór ideje, ahol van egy múlt és egy szembeállított jelen, Az annales ideje, ahol osztva van az idő, A történészi idő, az epochális idő, temporálva vannak a dolgok, s ez a lényeg,

23 Az idő mint probléma Ciklikus – lineáris, Objektív – szubjektív,
Monokronikus – polikronikus,

24 A lineáris idő Korszakok, szakaszolások, Nemzedéki megközelítés
Vasary a középkor

25 A keresztény időszámítás
525 - Dionysius Exiguus Anno Domini kifejezés - Beda Venerabilis népszerűsítette Az angol nép egyháztörténete művével körül, Kölni karthausi szerzetes Werner Rolevnick használta a Kr.e. kifejezést, Ante Cristum – a 17. századtól jött divatba Denis Pétau francia jezsuita szerzetes, A 18. századi francia felvilágosodás – a semleges i.e. és i, sz. kifejezéseket használta,

26 Történelmi korszakok és termelési módok
NY. Buharin és Preobrazsenszkij: A kommunizmus ábécéje Vlami

27

28