2008 válság. USA USA jegybank (FED) alacsonyan tartja az alapkamatot. Ez több hitel és jelzáloghitelhez vezet. A bankok nem teszik a pénzt a FED-be, inkább.

Az előadások a következő témára: "2008 válság. USA USA jegybank (FED) alacsonyan tartja az alapkamatot. Ez több hitel és jelzáloghitelhez vezet. A bankok nem teszik a pénzt a FED-be, inkább."— Előadás másolata:

1 2008 válság

2 USA USA jegybank (FED) alacsonyan tartja az alapkamatot. Ez több hitel és jelzáloghitelhez vezet. A bankok nem teszik a pénzt a FED-be, inkább megpróbálják kiadni hitelbe. USA-ban komolyabb hitelbírálat nélkül, az ingatlanárak növekedésére támaszkodva nyakló nélkül kezdenek jelzálogkölcsönöket nyújtani magánszemélyeknek. (A hitel fejében a bank jelzálogot jegyeztet be az ingatlanra. Nem adható el szabadon!) Pl. 1millió Ft a ház, ebből 900e hitel. Ha a házak ára felmegy, van biztosíték. Ha az ár csökken, nem fedezi a hitelt. A felvett hitelek felhasználása kétirányú volt: 1. nagy mennyiségű új lakásépítést generált, 2. tartós fogyasztási cikkek vásárlását segítette elő

3 Bankok közötti hitelezési verseny = egyre kockázatosabb hitelezés. Pl.: a ház árának 90%-a hitel! 1. - egyre megbízhatatlanabb adósoknak adnak - kockázatos beruházásokat finanszíroznak 2. - a kockázatos hiteleket különféle pénzügyi konstrukciók segítségével eladták befektetőknek. - ezek a követelések időzített bombák az amerikai befektetési bankok portfoliójában (később nem várt problémákat okoztak) – nincs mögöttük valódi pénz, érték (portfolió = a befektető által birtokolt befektetési eszközök összessége)

4 A rendszer addig működik, amíg újabb pénzeket képes a hitel piacról felszívni 2006-ban tetőzött az ingatlanok értéke. A befektetők (lakástulajdonosok…) úgy gondolták, hogy most érdemes (magas áron) eladni ingatlanaikat. A megugró kínálat levitte az árakat. Sokan megijedtek és szintén eladással próbálkoztak. A lakások értéke nagy zuhanásnak indult. Ez magával rántotta az erre felépült értékpapírokat is és ezzel az értékpapírokat jegyző befektetési bankokat. A bankok gyakorlatilag elveszítették tőkéjük egy részét és a normál befektetéseiket sem voltak képesek hitelek nélkül finanszírozni. A bankok nem tudják felmérni, hogy mennyit is érnek valójában a követeléseik (mennyiért lehetne eladni a házakat), ezért nem mernek hitelezni (felborult a hitel/betét arány!). A bankok közötti pénzforgalom is leáll. A piacról eltűnt a vásárló erő, mivel a vásárlók végletesen eladósodtak és a további fogyasztást nem fedezte az ingatlanuk árnövekedése.

5 A Lehman Brothers csődje 2008 októberében előre vetítette egy teljes összeomlás rémképét a teljes amerikai banki szektorra nézve. (a Lehman Brothers amerikai befektetési bank, kb. 10- szer nagyobb, mint az OTP.) Röviden: 2006-tól egyre több hitel dőlt be → egyre több eladó lakás → kínálat növekedés → ár csökkenés → ingatlaniroda csődök → bank csődök vagy csőd közeli állapotok → bankok nagyobb kamatra nyújtanak csak hitelt egymás között → már magánszemélyeknek sem adnak A gazdasági növekedés negatívba vált, ezért csökken a tőzsde, nyugdíjpénztárak, értékpapírok stb. értéke. A bankcsődök és a negatív hírek miatt a hitelezés nehézkessé válik vagy teljesen megszűnik, a fogyasztás csökken, a termelés csökken a munkanélküliség pedig növekszik

6 A jegybankok (ezeken keresztül az államok) a további csődhullám elkerülése érdekében feltőkésítették a bankokat, hogy a teljes összeomlást elkerüljék és az emberek/cégek… megtakarításai ne ússzanak el teljesen. (Az állam megelőzte az 1930-as nagy világválsághoz hasonló összeomlás kialakulását). A kormányok azóta is alacsonyan tartják a jegybanki alapkamatokat abban bízva, hogy az alacsony hitelkamatokon keresztül beindul a gazdasági fellendülés.