Sokszínű-e a Perőc-oldal?. Diverzitás fogalma, matematikai háttere Diverzitás fogalma: Egy vizsgált rendszer alkotóinak sokféleségétől, illetve az alkotók.

Az előadások a következő témára: "Sokszínű-e a Perőc-oldal?. Diverzitás fogalma, matematikai háttere Diverzitás fogalma: Egy vizsgált rendszer alkotóinak sokféleségétől, illetve az alkotók."— Előadás másolata:

1 Sokszínű-e a Perőc-oldal?

2 Diverzitás fogalma, matematikai háttere Diverzitás fogalma: Egy vizsgált rendszer alkotóinak sokféleségétől, illetve az alkotók egymáshoz viszonyított arányától függ. Ennek matematikai leírására alkalmas egyik eljárás a Shannon függvény: -Ʃp i lgp i A kis gyakoriságú értékek magas negatív logaritmus értékekkel járnak

3 Példa a Shannon függvényre: A rendszert alkotó típusok értéke 1-100 között változik, gyakoriságuk 0,01-1 között változik, 0,01 léptékkel.

4 Biodiverzitás, sokszínűség típusai Genetikai Taxon Ökológiai Az alkohol-dehidrogenáz enzim különböző izoenzimekkel rendelkezik, melyek ugyanazt a katalitikus hatást eltérő sebességgel hajtják végre az eltérő szervekben, egyedekben, fajokban. Ökológiai diverzitás: A szerkezeti diverzitás különbsége megnyilvánul a trópusi esőerdő és a füves puszta eltérő szintezettségében.

5 A és B pont a területen áthaladó egykori út két végpontja 1, 2, 3 felhagyott szántók A műhold felvételen is jól látszik az előrehaladt cserjésedés

6 A Perőc-oldal diverzitása a korábbi eredmények alapján A terület 2001-es felmérésének eredményei : Az MTA Vácrátóti Botanikus Kertjének és a Gödöllői- Dombvidék Tájvédelmi Körzetének munkatársai által elvégzett felmérés. Megállapításaik: Az eredeti erdővegetáció: mezei juharos tölgyes (Aceri campestri-Quercetum roboris), kislevelű hársas tölgyes (Dictamno-Tilietum cordatae). Három jellegzetes folt különíthető el: 1.Brachipodium rupestre-ben (Tollas szálkaperjében) gazdag erdőssztepprét 2.Magas füvű sztepprét. 3.Degradált gyepek

7 A három jellegzetes folt összehasonlítása Szálkaperjés sztepprétMagas füvű sztepprétDegradált gyepek Fajszám436558 Diverzitás0,621,351,30 A diverzitás elméleti maximuma 3,76 (16,0%)4,17 (32,4%)4,06 (32,0%) A leggyakoribb növényfajok Tollas szálkaperje (72%) Buglyos zanót (5.5%) Csomós ebír (14%) Franciaperje (9.5%) Fenyérfű (21%) Tövises iglice (12%)

8

9 Vizsgálati módszerek Területbejárás: Átlagosan 10 naponként jártunk ki a területre a vegetációs időszakban. A 2001-es fölmérésnél megtalált védett és indikátornövényeket kerestük. Eredmények 2001-es vizsgálathoz képest nem találtuk meg a területen: o Nagy ezerjófű o Homoki vértő o Janka tarsóka A cserjésedés rendkívül előrehaladt

10 Tövises iglice (Ononis spinosa)

11 Magas gubóvirág (Globularia punctata)

12 Agárkosbor (Orchis morio)

13 Sömörös kosbor (Orchis ustulata)

14 Homoki szalmagyopár (Helichrysum arenarium)

15 Fekete kökörcsin (Pulsatilla pratensis subsp. nigricans)

16 Cserje faj neveKoruk Egybibés galagonya a szukcesszió következtében betelepülő6-10 év (tömeges megjelenés) Egybibés galagonya sövényként telepítet50 évnél idősebb Fehér akác (Robinia pseudoacacia)10-12 év Gyepürózsa (Rosa canina)~5 év Vackor (Pyrus pyraster)2-4 év Közönséges boróka (Juniperus communis)Több mint 20 év Vizsgálati módszerek Vizsgálataink során cserjésedés mértékét és annak sebességét próbáltuk megállapítani évgyűrűvizsgálat segítségével. Eredmények

17 Következtetések Sokszínű e Perőc-oldal? 2001-es állapothoz képest (felhagyott legeltetés) 2001-es állapot megelőző legeltetéses gazdálkodáshoz képest Természetvédelmi kezelés: Részleges cserjeírtás Szabályozott legeltetés

18 Hivatkozások, köszönetnyilvánítás Hálával tartozom a munkámat nagyban elősegítő Szénási Valentinnek, a Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet Munkatársának, és felkészítő tanáromnak, Horváth Zsoltnak, aki nélkül az egész nem születhetett volna meg, végül Dr. Czeglédi Noémi, a Gödöllői Városi Múzeum munkatársának, aki szintén sokat tett azért, hogy e cikk létrejöhessen, s nem utolsó sorban Kampfl Orsolya matektanáromnak aki a függvények elkészítéséhez adta az informatikai hátteret. Források: A Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet és a bővítésre tervezett területei erdőssztyepp mozaikjainak botanikai és természetvédelmi felmérése és értékelése Virágh, Kun, Aszalós, Krasser 2001 Vácrátót MTA-ÖBKI http://www.termeszetvedelem.hu/?pg=menu_2090 letöltve:2014.5.15 Standovár Tibor-Richard B. Primack: A természetvédelmi biológia alapjai Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest 2001 http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/novenytan-novenytan/ch23s18.html letöltve: 2014. 10. 27http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/novenytan-novenytan/ch23s18.html Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon, Haraszti László szerkesztette 2014 Pro Vértes Közlalapítvány Csákvár Növénycönológiai vizsgálatok kiértékelése Excel táblázatokkal letöltve 2014.10 27 http://www.biochem.szote.u-szeged.hu/biolex/protein/pictures/alkdh.jpg letöltve 2015.1.30http://www.biochem.szote.u-szeged.hu/biolex/protein/pictures/alkdh.jpg letöltve 2015.1.30 http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/genetikai-variabilitas/ch05.html letöltve 2015.1.30http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/genetikai-variabilitas/ch05.html letöltve 2015.1.30 http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/biologia/biologia-7-evfolyam/a- tropusi-ovezet-elovilaga/a-tropusi-esoerdok-eghajlata-es-novenyvilaga letöltve: 2015.1.30http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/biologia/biologia-7-evfolyam/a- tropusi-ovezet-elovilaga/a-tropusi-esoerdok-eghajlata-es-novenyvilaga