A hazai turizmus helyzete, aktuális kérdései 2013. március 8., Budapest Dr. Horváth Viktória Turisztikáért felelős helyettes államtitkár Nemzetgazdasági.

Az előadások a következő témára: "A hazai turizmus helyzete, aktuális kérdései 2013. március 8., Budapest Dr. Horváth Viktória Turisztikáért felelős helyettes államtitkár Nemzetgazdasági."— Előadás másolata:

1 A hazai turizmus helyzete, aktuális kérdései 2013. március 8., Budapest Dr. Horváth Viktória Turisztikáért felelős helyettes államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium

2 2 Vendégforgalmi adatok (KSH adatok alapján, 2012)

3 3 Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken 2007-2012

4 4 Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken 2007-2012

5 5 A kereskedelmi szálláshelyek bruttó árbevétele (millió Ft) 2007-2012

6 6 Ssz.OrszágVendégéjszaka (2012) 1.Németország2 149 390 (+3,2%) 2.Ausztria798 980 (-1,3%) 3.Olaszország619 225 (+17,1%) 4.Oroszország600 492 (+30%) 5.Egyesült Királyság595 309 (+10,5%) 6.Csehország535 548 (+4,2%) 7.Lengyelország503 667 (+12,4%) 8.USA451 260 (+0,3%) 9.Románia418 840 (+0,8%) 10.Hollandia417 399 (+24%) A TOP 10 küldőországunk

7 7 A SZÉP Kártya

8 8 SZÉP Kártya adatok 2013. január 31-i állapot szerint Elfogadóhelyek száma (db)40 841 Szerződött munkáltatók száma (db)19 128 Igényelt SZÉP Kártyák száma összesen (db)785 415 Igényelt társkártyák száma (db)18 218 Kiadott (már leszállított) SZÉP Kártyák száma (db) 778 501 SZÉP Kártyára feltöltött összeg összesen (eFt)73 634 898 Szálláshely alszámlára feltöltött összeg (eFt)18 109 831 Vendéglátás alszámlára feltöltött összeg (eFt)44 539 910 Szabadidő alszámlára feltöltött összeg (eFt)10 985 155 SZÉP Kártyával fizetett összeg összesen (eFt)47 788 530 Szálláshely alszámláról fizetett összeg (eFt)10 616 305 Vendéglátás alszámláról fizetett összeg (eFt)31 540 383 Szabadidő alszámláról fizetett összeg (eFt)5 631 842

9 9 SZÉP Kártyákra feltöltött összegek (Mrd Ft)

10 10 SZÉP Kártyákról elköltött összegek (Mrd Ft)

11 11 Összes feltöltés: 71,7 Mrd Ft Összes feltöltés: 73,6 Mrd Ft

12 12 A SZÉP Kártyával kapcsolatos főbb változások 2012. november 25-től  301/2012. (X.26.) Korm. rendelet a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 55/2011. (IV.12.) Korm. Rendelet módosításáról

13 13 Ami változott I.  Kibővült a felhasználási kör: a szabadidő alszámláról több sporttevékenység (pl. sporthorgászat, sportpálya bérlés, sportoktatás, uszoda bérlet) fizethető.  A SZÉP Kártya birtokos halála esetén az intézmény a hagyatéki eljárás végéig zárolja az elektronikus utalvány nyilvántartást, tehát az utalványok nem járnak le. A kibocsátó intézmények a hagyatéki végzésben foglaltak szerint készpénzben kifizetik az örökösöknek az elhunyt SZÉP Kártyáján rendelkezésre álló összeget.

14 14 Ami változott II.  A SZÉP Kártya jelenlegi 1,5%-os jutalékszintjének megtartása mellett bevezettünk egy 12 Ft-os minimum díjat azért, hogy a jutalék legalább a kibocsátók tranzakciókkal kapcsolatos önköltségét fedezze.  A kártyakibocsátó vállalatoknak 5 munkanapon belül el kell utalni az elfogadóhelyek felé a SZÉP Kártyával fizetett összegeket.

15 15 Ami változott III.  Konkrétan meghatároztuk az MKEH által kiszabható bírság mértékét arra az esetre, ha a szolgáltatók megsértik a rendeletben foglaltakat - Bírság mértéke: 50 000 Ft – 500 000 Ft - Ismételt jogsértés esetén: max. 1 000 000 Ft - 3 éven belül visszaesők: a kártyakibocsátó intézmény 15 napon belül köteles felmondani vagy közös megegyezés alapján megszüntetni a szerződést és a szerződés felbontásától számított 1 évig nem lehet új szerződést kötni

16 16 A SZÉP Kártyával kapcsolatos főbb változások 2012. december 30-tól  412/2012. (XII.28.) Korm. rendelet a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 55/2011. (IV.12.) Korm. Rendelet módosításáról

17 17 5 hónappal meghosszabbítottuk a kártyán lévő utalványok felhasználási határidejét – a juttatást követő év december 31. HELYETT a juttatást követő második év május 31. A lejárt utalványok ellenértékét a kibocsátók a lejáratot követő egy hónapon belül vissza kell hogy utalják a munkáltatóknak. 2012. december 31-én még 75 millió Ft 2011-ben juttatott utalvány volt a számlákon, ez a forrás így az idei előszezonban hasznosulhat.

18 18 Nemzeti tanúsító védjegyek

19 19 A védjegy rendszer célja 2009 októbere óta megszűnt a szálláshelyek kötelező minősítése A turizmusban a minőség iránti elvárások növekedése folyamatos, a versenyben azok a szolgáltatók tudnak megmaradni akik hosszú távon egyenletes minőséget képesek kínálni: – szálláshelyen (védjegyek) – vendéglátásban (alapanyagok, helyi termékek, hungarikumok stb.) – programokban (nemzetközi elismerések, fesztivál minősítési program) Nemzeti tanúsító védjegy alkalmazása nem kizárólagos, de elősegíti – a jó és megbízható minőségű szolgáltatók pozitív megkülönböztetését és kiemelését, – erősíti a tudatos fogyasztói (turista) magatartást, illetve – megkönnyíti a tájékozott fogyasztói döntés meghozatalát.

20 20 A védjegy rendszer előnyei A minősítés új rendszere: a szolgáltatók önkéntesen csatlakozhatnak a nemzeti tanúsító védjegyrendszerhez. Az előre rögzített szakmai szempontrendszer alapján a védjegyhasználat jogszerűségét és a minősítési kritériumok fennállását rendszeres időszaki ellenőrzés garantálja. A védjegyhasználat és a védjegyhasználat jogszerűségének ellenőrzése során érvényesül a szakszerűség, függetlenség és a pártatlanság elve. Valamennyi pályázó vállalja, hogy a rögzített követelmények be nem tartása, jogszabályellenes magatartás, a szabályzatba ütköző védjegyhasználat esetén a védjegyhasználat visszavonható. A védjegyhasználatra pályázat útján jogosultságot szerzett, vagy a jogosultságot elvesztett vállalkozások neve folyamatosan nyilvánosságra kerül.

21 21 A szálláshelyek nemzeti tanúsító védjegy rendszere Működő nemzeti védjegyek: Falusi szálláshely (320 db) Vendégszoba/vendégház (17 db) Kemping (22 db) Üdülőháztelep (5 db) Szálloda (Hotelstars) (300 db) A nemzeti tanúsító védjegyek tulajdonosa: a Magyar Állam (joggyakorló az NGM) A védjegyrendszer működtetése: a szakmai szervezetek látják el a rendszer operatív működtetését, adminisztratív feladatait (honlap, tájékoztatás, minősítési kérelmek kezelése, helyszíni ellenőrzés, stb.) A minősítési döntés: a bíráló bizottság (NGM, szakmai szervezet képviselői) javaslata alapján a turizmusért felelős miniszter

22 22 A szolgáltatások minősítő rendszerének továbbfejlesztése Hamarosan bővül a minősített szolgáltatások köre: ifjúsági szálláshelyek fürdők További lehetőségek: panziók vízi megállóhelyek Új irány: csatlakozás az Európai Minőségi Díjhoz, amelynek kidolgozása az Európai Bizottság kezdeményezéseként történik. Ha a nemzeti minőségi díj feltételrendszere megfelel az Európai Minőségi Díj kritériumainak, a tagállami minőségi díjas szolgáltatók automatikusan elnyerik az európai minőségi díjat is.

23 23 Vendéglátással kapcsolatos aktuális ügyek

24 24 Artisjus-jogdíjak „V13” jelölésű 2013-as tervezett díjszabás véleményezési eljárása – 2012. szeptember-december – Véleményezésre jogosultak: NGM, MSZÉSZ, VIMOSZ, (MKIK), (EMMI) Közös javaslat  tényleges igénybevételhez kapcsolódó, az érintettek teherbíró képességét figyelembe vevő rendszer  szállodáknál REVPAR csoportok Eredmény: a szállodákra vonatkozó díjmegállapítás átalakítása – a szállodák szobáiban történő gépzene-felhasználásra vonatkozó díjmegállapítás a KSH által közölt kategóriánkénti szobakapacitás- kihasználtsághoz igazítva Továbblépés  munkacsoport felállítása  2014-es ”alternatív díjszabás” kidolgozása

25 25 Bontott üvegek a vendéglátásban Főbb problémák: 1)A kiszolgálótérben tárolható bontott üvegek mennyisége, és űrmértéke (ideértve a pultok hosszának és számának kérdéskörét is) 2)Az ételkészítéssel összefüggésben a bontott termékek tárolása a termelőtérben (konyhán, cukrásztermelőben) 3)A belső, illetve külső helyszínen megtartott rendezvényről visszaérkező bontott termékek raktározása Megoldási javaslatok: – 1 literes határ 2 literre történő emelése [jövedéki törvény 110.§ (7)] – NAV tájékoztató/felhívás kiadása a vendéglátóhely konyhájában, cukrásztermelőjében tárolható bontott italokról és a pult (eladótér kiszolgálásra szolgáló része) értelmezéséről

26 26 Nemzeti turizmusfejlesztési koncepció 2020

27 27 A turizmus szakpolitika megújítása a 2014-től 2020-ig tartó tervezési időszak fejlesztéseinek megalapozásához szükséges, összhangban az Új Széchenyi-tervben megfogalmazott fejlesztési programmal.

28 28 I. Gyógyító Magyarország – innovatív, kreatív és minőségi termék- és kínálatfejlesztés II. A magyar turisztikai versenyképességet javító nemzeti és üzleti környezet kialakítása, munkahelymegőrzés, és munkahelyteremtés III. A TDM rendszerre épülő belföldi és nemzeti turizmus erősítése és az intézményrendszer kialakítása IV. Nemzetközi és keleti nyitás, külpiaci marketing és értékesítés-ösztönzés V. Horizontális célkitűzések (innovativitás, fenntarthatóság, társadalmi felelősségvállalás) Fő célok

29 29 Számszerűsíthető kiemelt nemzeti célkitűzések A turizmus nemzetgazdasági hozzájárulásának (GNI) megduplázása 10 év alatt; A turizmusban és a kapcsolódó területeken dolgozó bejelentett munkavállalók számának megkétszerezése 2025- ig; A turisztikai üzleti környezet versenyképességének tekintetében Magyarország legyen a világ első 30 országa között (WTO mutató alapján) 2025-ig; A magyar turizmus pénzügyi működésének több lábra állítása

30 30 Kiemelt magyar turisztikai fejlesztések előkészítése és megvalósítása 2014-2020 között A legfontosabb nemzeti turisztikai termékek és fejlesztési területek mentén minimum 6-10 kiemelt nemzeti fejlesztési program kidolgozása 2014-ig; és sikeres, fókuszált megvalósítása 2014-2020 között 3-5 nemzetközi hírű komplex gyógyhely, 8-10 regionális jelentőségű gyógyfürdő kialakítása és fejlesztése, 10 db kiemelt nemzetközi jelentőségű projekt megvalósítása; 100 db országos jelentőségű projekt kidolgozása és megvalósítása; 500 db magas hozzáadott értékű turisztikai fejlesztés kidolgozása és megvalósítása.

31 31 A belföldi turizmus élénkítése érdekében a stabilan működő magyar TDM rendszer teljes kiépítése, Nemzeti TDM Szervezet felállítása – együttműködésben a kiemelt partnerekkel, a belföldi turisztikai alapmutatók (költés, vendég- és vendégéjszaka szám, látogatószám) minimum 1/3- dal való javítása 2020-ig; A Magyarországra látogató külföldi turisták magyarországi átlagos költésének megkétszerezése és tartózkodási idejének másfélszeresére növelése 2025-ig; További kiemelt célkitűzések I.

32 32 Új piacok meghódítása és a keleti-nyitás eredményeként a keleti országokból érkező turisták számának és a vendégéjszakák számának a megtöbbszörözése; Szakmai nyitás: új nemzeti turisztikai és szakmai együttműködési rendszer kialakítása; Budapest tartósan legyen tagja az európai TOP 10 és a közép- európai TOP 3 városi desztinációnak; Balaton tartósan legyen tagja az európai TOP 5 családi üdülő desztinációnak. További kiemelt célkitűzések II.

33 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!