Levegőtisztaság-védelem 2. előadás

Az előadások a következő témára: "Levegőtisztaság-védelem 2. előadás"— Előadás másolata:

1 Levegőtisztaság-védelem 2. előadás
2017. április 8. Levegőtisztaság-védelem 2. előadás A levegő összetétele, a légkör szerkezete, a légkör CO2 változása, globális felmelegedés, üvegházhatás, ózonlyuk

2 Élő- és élettelen formációk a földünkön
Szféra csoportok: litoszféra – ásványok és kőzetek összessége hidroszféra – álló és folyóvizek összessége krioszféra – sarkvidékeket borító jégtakaró összessége bioszféra – élőlények összessége atmoszféra – bolygónkat körülvevő gázburok 2009. szeptember 16

3 Atmoszféra részei Homoszféra
Troposzféra: a Föld légkörének legalsó része, a Föld felszínén kezdődik, a trópusi területeken km, a sarkköröknél csupán km magasságig tart. Ebben a rétegben játszódnak le az időjárási jelenségek és itt folyik le az üvegházhatás. Az atmoszféra tömegének 80 %-át tartalmazza m-ként a hőmérséklete kb. 6,4 oC-kal csökken. Sarkköröknél -45 oC, egyenlítőnél -75 oC. Tropopauza jelöli a troposzféra végét és a sztratoszféra kezdetét, a hőmérsékletcsökkenés megáll. 2009. szeptember 16

4 Atmoszféra részei Sztratoszféra: a hőmérséklet emelkedik a magassággal. Felső határa a közepes szélességi körökön kb. 50 km. A hőmérsékletnövekedést a magasabb rétegekben (25 – 30 km) található ózonréteg okozza, amely elnyeli a nap ultraibolya (UV) sugarait és eközben megnöveli a rétegek hőmérsékletét. Legfelső részén a hőmérséklet kb. 0 oC. Sztratopauza: a sztratoszférát a mezoszférától elválasztó légréteg, hőmérséklet 0 oC körüli, a légnyomás 1 hPa. Mezoszféra: kb. 85 km magasságig tartó légréteg, ahol szintén hőmérséklet csökkenés tapasztalható, a legfelső része a légkör leghidegebb része, ahol a hőmérséklet kb. –120 oC. 2009. szeptember 16

5 Atmoszféra részei Mezopauza: átmeneti réteg a mezoszféra és a termoszféra kötött (világűr és a Föld határán helyezkedik el), hőmérséklete –80 oC köré tehető. Heteroszféra Termoszféra vagy ionoszféra kb. 500 km-es magasságig tart. Hőmérséklete a magassággal emelkedik, az itt található gázokat a Nap sugárzása erősen ionizálja, emiatt egyes rétegei (a hatból) elektromosan vezetővé válnak, így képesek visszaverni az elektromágneses hullámokat. Hőmérséklete meghaladhatja a 2000 oC-ot is, uralkodó gáz a N és O (atomos állapotban). Ebben a rétegben keletkezik a sarki fény, itt kering a Nemzetközi Űrállomás. 2009. szeptember 16

6 Atmoszféra részei Termopauza: átmeneti réteg a termoszféra és az exoszféra között, magasságát nem lehet pontosan meghatározni, kb. 600 – 800 km, hőmérséklete kb oC. Exoszféra: hőmérséklete a termoszférához hasonló, felső határa km. Atomos formában még előfordul a N és az O, de az alsó részében a hélium, a felső részében a hidrogén az uralkodó gáz. Anyagai fokozatosan átmennek a bolygóközi tér ritka anyagába. (Magnetoszféra): a Föld mágneses erőtere által fogvatartott elektromosan töltött részecskék alkotják, kb km magasságig. 2009. szeptember 16

7 A troposzféra és az atmoszféra hőmérséklet- és nyomásváltozása
2009. szeptember 16

8 A levegő összetétele 2009. szeptember 16

9 Nyomgázok a levegőben 2009. szeptember 16

10 Üvegházhatás üvegházhatású gázok: rövidhullámú sugárzást átengedik
2017. április 8. Üvegházhatás üvegházhatású gázok: rövidhullámú sugárzást átengedik hosszúhullámú (IR) sugárzást elnyelik CO2, N2O, O3, CH4, freonok „természetes” üvegházhatás nélkül a föld átlag-hőmérséklete kb. –19 °C lenne jelenlegi hatás: kb. 35 K 2009. szeptember 16

11 A legfontosabb üvegházhatású gázok jellemzői
* ppb=10-6 ppm Relatív hatás: egy atom hányszor akkora hatást fejt ki, mint egy CO2 atom. Hozzájárulás: szerep a 2000-ig bekövetkező üvegházhatáshoz. E gázok összes részesedése kb. 96% ** Gt/év 2009. szeptember 16

12 A Föld átlaghőmérséklete az utolsó 1 millió évben
Riss Würm 2009. szeptember 16

13 A Föld átlaghőmérséklete az utolsó 100.000 évben
Würm jégkorszak 2009. szeptember 16

14 A Föld átlaghőmérséklete az utolsó 10.000 évben
Hettiták Mezopotámia Babilon Egyiptom honfoglalás Mükene, Kréta Mátyás király Róma alapítása időszámítás kezdete 2009. szeptember 16

15 A Föld átlaghőmérséklete az utolsó 100 évben
2009. szeptember 16

16 CO2 és a hőmérséklet kapcsolata
2009. szeptember 16

17 A földi légkör CO2 koncentrációjának és hőmérsékletének változása
2009. szeptember 16

18 Üvegházhatás, veszélyek
általános felmelegedés sarki jég, gleccserek olvadása tengerszint emelkedése meteorológiai zónák átrendeződése erős meteorológiai jelenségek (?) 2009. szeptember 16

19 Üvegházhatás, bizonytalanságok
CO2 és hőmérséklet kapcsolata igen valószínű negatív és pozitív visszacsatolások CO2 nyelők egyéb üvegházhatású gázok aeroszolok és más szennyezők hatása energiafelhasználás és szerkezete 2009. szeptember 16

20 Ózonréteg Ózonréteg a sztratoszféra ózontartalmú része.
Légköri nyomáson ~ 3 mm vastag lenne. Képes bizonyos frekvenciájú UV sugárzás elnyelésére. Az ózon a Föld légkörében UV sugárzás hatására keletkezik, de UV sugárzás hatására bomlik is, ez a folytonos ciklus hozza létre és biztosítja az ózonréteg állandóságát. Feladata (az élővilág szempontjából) a Napból érkező káros UV sugárzás elnyelése. Elnyelése: UVC, UVB, UVA. 2009. szeptember 16

21 Ózonréteg Hiányában az UV sugárzás darabokra töri a DNS-t és felbontja a sejtek kémiai kötéseit. A talajközeli (belélegezhető) ózon légúti megbetegedésekért felelős, NO, NO2, CO és reaktív CxHy-ek napfény hatására lejátszódó kémiai reakcióival képződik. A troposzférába jelenlévő ózon üvegházhatású gázként viselkedik. 2009. szeptember 16

22 Ózonlyuk kialakulása A légkörbe kerülő atomi klór, fluor és bróm pusztítja az ózonréteget és a téli hónapokba ózonlyuk kialakulásához vezet a Föld sarkai felett. Ezek az elemek gyorsan elpárolgó szénvegyületekkel, fuorkarbonokkal (CFC, HFC) kerülnek a levegőbe. A CFC-k a sztratoszférába feljutva UV sugárzás hatására elbomlanak, így felszabadulnak a halogének, amelyek gyorsítják az ózon bomlását. Egyetlen klórmolekula ózonmolekulát képes lebontani, ózonbontó teljesítménye –43 oC alatt éri el a maximumát, ezért alakulhatott ki először ózonlyuk az Antarktisz felett. 2009. szeptember 16

23 Nemzetközi egyezmények
Bécsi keretegyezmény március 22. Montreali szerződés szeptember 16. Londoni konferencia június 29. Rio de Janeiro június 13. (New York) Koppenhágai szigorítások november 25. Kiotói egyezmény december 11. Hágai klímakonferencia november 28. Stockholmi POP konferencia május 23. Johannesburgi klímakonferencia szeptember 4. (Kiotó) 2009. szeptember 16