Vízszerzés-víztisztítás 1-2. előadás

Az előadások a következő témára: "Vízszerzés-víztisztítás 1-2. előadás"— Előadás másolata:

1 Vízszerzés-víztisztítás 1-2. előadás
Dr. Melicz Zoltán és Dr. Ábrahám Ferenc Egyetemi docens Professor Emeritus EJF Vízellátási és Környezetmérnöki Intézet

2 Követelmények Órák látogatása: (min. 70%) - katalógus
Házi feladat (víztisztítás témakörből 1000 szavas dolgozat (esszé) elkészítése és elektronikus úton beadása) az aláírás feltételeként 1 ZH megírása (2014. október 28.) Vízszerzés témakör (45 perces) Félév végi jegy: 25% ZH, 20% HF 55% vizsga (≠1,0) Vizsga: írásbeli (5 db minimum kérdés) és szóbeli előadások+gyakorlatok+ajánlott szakirodalom Anyagok a helyszínen adathordozóra másolhatók

3 A mai óra tematikája A vízellátás fogalma, célja, feladatköre, tagozódása, bázisa A lakossági, mezőgazdasági és ipari vízfogyasztás jellemzői Vízbázisok; mennyiségi és minőségi jellemzés Néhány fontosabb vízhasználati statisztikai adat

4 A vizet a természetből (vízbázisból)
A vízellátás feladata A vizet a természetből (vízbázisból) ki kell termelni, meg kell tisztítani, majd a fogyasztókhoz eljuttatni. (A továbbiakban a csatornázás feladata a szennyezett vizek összegyűjtése, megtisztítása, és a természetbe történő ártalommentes visszajuttatása.)

5 Lakossági vízellátás Vízellátás alatt általában (szűkebb körben) ivóvízellátást értünk. Van más is: Mezőgazdasági, illetve Ipari vízellátás A lakossági ivóvízellátás követelménye: megfelelő mennyiségű, megfelelő minőségű, megfelelő energiatartalmú (nyomású) víz időben folyamatos biztosítása.

6 Vízellátás – teljes körűen
Lakosság ivóvízzel való ellátása. Ipari üzemek, termelő egységek ellátása a termékek előállításához szükséges minőségű, mennyiségű és nyomású ipari vízzel. Mezőgazdasági üzemek, gazdaságok ellátása öntöző vízzel.

7 Az ivóvízellátás feladata
Emberi fogyasztásra alkalmas víz biztosítása a fogyasztóknak A közegészségügyi veszélyeztetettség minimalizálása (vízjárványok megelőzése)

8 Igények (minőségi) A felhasználás céljától – vízminőségi igénytől – függően az egyes jellemzők között nagy eltérések is lehetnek: Ivóvíz: emberi fogyasztásra (korlátlan mértékben fogyasztva is) alkalmas víz. színtelen, szagtalan, emberi szervezetre káros anyagokat nem tartalmaz, de tartalmaz nélkülözhetetlen anyagokat (pl. kalcium, magnézium) és amelyek szervezetbe bevitelére a víz alkalmas Nagyobb tisztaságú vizek finom ipari vizek, pl: a gyógyszeriparban alkalmazott csíramentes, oldott anyagoktól mentes víz, kazán-tápvizek, stb. Egyéb, kevésbé jó minőségű vizek hűtővizek (nyitott és zárt hűtőrendszerek)

9 Igények (mennyiségi) Lakossági (kommunális) vízhasználatok
Házi vízhasználat Ivás, főzés, tisztálkodás, mosás, locsolás (virágok, kiskert), fűtés USA: L/(fő·d), Anglia, Nyugat-Európa: 200 L/(fő·d), Magyarország: L/(fő·d) Közintézmények vízhasználata Iskolák, óvodák, hivatalok, vendéglátó egységek, stb. Ipari szociális célú vízhasználat Ipari vízhasználat Gyártástechnológiai vízhasználat, hűtővíz, kazántápvíz Mezőgazdasági termelési vízhasználat Világszerte az egyik legnagyobb szegmens (öntözés, halastavak)

10 Vízhasználatok

11 Lakossági vízhasználatok
Gazdaságilag fejlett országokban Fürdés: 35% WC öblítés: 30% Mosás: 20% Főzés és ivás: 10% Takarítás, gk. mosás: 5%

12 Ivóvíz-ellátási adatok egyes földrészeken

13 Vízfejadag értéke néhány USA-béli nagyvárosban

14 Jellemző ipari (termelési) fajlagos vízigények

15 Vízbázis Fogalma: A vízkészlet részei:
A vízkészletet magába foglaló természetes képződmény, vagy kiépített (pl. völgyzárógátas) víztározó, amiből vízszerzés lehetséges a vízigények kielégítésére. A vízkészlet részei: Statikus vízkészlet az a vízmennyiség, amely a vizsgált területen a felszínen vagy a felszín alatt állandóan (évtizedekig, esetleg évszázadokig) jelen van, de tömegében nem vesz részt a vízkörforgalomban. Dinamikus vízkészlet a teljes vízkészletnek azon része, amely a hidrológiai körfolyamatban részt vesz, azaz a vízkészlet-gazdálkodás szempontjából kezelhető időtartamon belül a vízkörforgalom során megújul, utánpótlódik.

16 VÍZBÁZISOK FAJTÁI Felszín alatti:
Szemcsés közegből: Felszín közeli Talajvíz Partiszűrésű Mélységi Rétegvíz Repedezett kőzetből: Karsztvíz Magyarországon az ivóvízellátás művei főként felszín alatti vízbázisra települtek. A partiszűrésű vízszerzés átmenetet képez a felszínalatti és felszíni vízszerzés között, mivel ebben az esetben a felszín alatti víz pótlódása felszíni víz természetes szűréséből táplálkozik. Felszíni: Természetes vizekből - Vízfolyásból, Tavakból Mesterséges tározókból

17

18 Vízbázisok Magyarországon

19 Víz minősége (vízminősítés)
Fizikai Színtelen, szagtalan, lebegőanyagtól mentes, megfelelő hőmérsékletű, (jó) ízű, DO Kémiai pH, Fe2+/3+, Mn2+, NH4+, NO2-, NO3-, As3+/5+, Ca2+, Mg2+, Na+, K+, HCO3-, CO32-, Cl-, SO42-, PO43-, stb. Bakteriológiai Összes csíraszám (22 ºC) Telepszám (37ºC) Escherichia Coli szám, Coli-titer, Clostridium stb.

20 Vízellátó rendszer

21 VÍZELLÁTÓ RENDSZER Folyamatos üzem Veszélyes üzem
az igények időben változnak, folyamatosan jelentkeznek Veszélyes üzem A hálózat nyomás alatt van, és ennek fenntartása üzembiztonsági és minőségbiztosítási követelmény. Üzemzavar-elhárítás Permanens készenlét szükséges

22 Összefoglalás A kommunális vízellátás célja a lakosság ellátása (benne a köz-intézmények és egyéb szociális célú felhasználás kielégítése) ivóvízzel. A vizet a vízbázisból szerezzük. A természetben található vizek minősége általában nem megfelelő a közvetlen fogyasztásra, ezért tisztítani kell. A tisztított víz elosztó csőhálózaton jut el a fogyasztókhoz; ehhez energiát kell közölnünk. Fogyasztói elvárás: bármely időpillanatban a csapból megfelelő hozammal (ami feltételezi a megfelelő nyomást a csapoló helyen) folyjon ki jó minőségű ivóvíz.