Szent István Király.

Az előadások a következő témára: "Szent István Király."— Előadás másolata:

1 Szent István Király

2 Szent István király I. (Szent) István király – születési nevén Vajk (Esztergom, 970–980 körül – augusztus 15.) magyar fejedelem, az első magyar Árpád-házi király. A keresztény magyar állam alapítója és az első magyar katolikus szent. A magyar és az európai történelem kiemelkedő jelentőségű uralkodója.

3 Ünnepe Magyarországon minden év augusztus 20-án állami ünnepként, mint István király szentté avatásának napját ünnepelik meg. Más országokban – mivel halála napján Nagyboldogasszony ünnepe van, ezért az azt követő napon, augusztus 16-án ünneplik. Mumifikálódott jobb keze a Szent Jobb magyar nemzeti és katolikus ereklye.

4 Pénzveretése A kora Árpád-kori Magyarország pénzverése a magyar pénztörténet legrégebbi fejezete. Habár pénzérmékkel már az államalapítást megelőzően is találkoztak a magyarok, a pénzverést az államalapítás részeként Szent István király indította meg. Az ekkor átvett dénárrendszer a fiatal magyar állam nyugati irányultságának egyértelmű jele.

5 Egyházpolitikája István Géza és Sarolt egyházpolitikájának folytatásaként püspökséget szervezett, falvaiban templomokat építtetett. A feltehetően istváni alapítású egyházmegyék a következők: az esztergomi, a veszprémi, a kalocsai, az egri, a győri, a pécsi, a váci, a csanádi, a bihari és az erdélyi. Koppány legyőzése után korábban tett fogadalmának megfelelően folytatta és befejezte a pannonhalmi bencés apátság építését.

6 Házassága Bár először Gizella vonakodott hozzámenni István királyhoz, de Adalbert igyekezett meggyőzni Gizellát, hogy fogadja el István király ajánlatát. István 996-ban vette feleségül Henrik bajor herceg leányát, a későbbi II. Szent Henrik német császár testvérét, Gizellát. Bajor hagyomány szerint az esküvő Scheyern bencés apátságban köttetett. A királyi párnak két fia született, Ottó és Imre és három lány. Csak Imre herceg élte meg a felnőttkort, de ő egy vadkanvadászat során fiatalon elhunyt.

7 Halála István augusztus 15-én halt meg, holttestét az általa emeltetett székesfehérvári bazilikában helyezték örök nyugalomra. Halálának helyét egyetlen forrás sem említi, azt csak találgatni lehet. A legenda szerint testét halála után Székesfehérvárra vitték le, ezért nyilván nem Székesfehérvárott halt meg. Ugyancsak a legenda szerint „palotájának” nagyjai ágyához gyűltek halálakor, ami valószínűsíti, hogy szokásos tartózkodási helyén halt meg. Esztergomra, vagy valamelyik nyári szállásra gondolhatunk. Betegsége, fájó lába esetleg utalhat az Esztergom környéki hévizekre. A Duna partján fekvő Esztergom lehetett ez a hely. Alátámaszthatja ezt, hogy II. Géza magyar király idején itt egy Szent Istvánnak szentelt keresztes ház és Szent Eleknek szentelt kápolna állt, ami királyi udvarházra utal.

8 Szent István Király