NAPÓLEON HADJÁRATAI.

Az előadások a következő témára: "NAPÓLEON HADJÁRATAI."— Előadás másolata:

1 NAPÓLEON HADJÁRATAI

2 Napóleoni háborúk Dátum:1799-1815
Helyszín:Európa,Afrika,Ázsia,Atlanti-óceán Eredmény:A koalíció győzelme. Casus belli: Franciaország általános támadást indított az európai nagyhatalmak ellen.

3 Grande Arme nemzetiségi megoszlása
Francia, belga, holland: Lengyel: Svájci: 15000 Osztrák: Horvát: 3500 Olasz: 25000 Bajor: 24000 Szász: 20000 Porosz: 20000 Vesztfáliai: 17000

4 Hadjáratok a köztársaság idején
Itáliai hadjárat – a győzhetetlenség mítosza itt kezdődik. Lezárása: a campo formio-i béke, 1797, hatalmas francia siker. Ezek után cél: Angliát elvágni a britek erejét biztosító gyarmati kereskedelemtől. Egyiptomi hadjárat

5 A piramisok csatája – francia győzelem

6

7 Innen tér haza, államcsíny, első konzul lesz (1799).
Célja a belső rend megteremtése, ezért béke, de az előnyös feltételek miatt még folytatja a háborút az osztrákokkal. – MARENGONÁL béke Legyőzik az osztrákokat Itáliában. Joséphine de Beauharnais, Napóleon első felesége

8 MARENGO, 1800. - újabb francia győzelem

9 Békekötések következnek:
Luneville: Ausztriával Amiéns: Angliával Belső viszonyok stabilizálása. Európában ezalatt nyugalom, DE: ANGLIA képes a franciákkal szembeni ellenállásra (flotta). NELSON admirális

10 Trafalgar, 1805. október 21. – francia vereség

11 AUSTERLITZ- a három császár csatája
Ennek következménye: újabb koalíciók szerveződnek Franciaország ellen NBR, Oroszo., Ausztria, Poroszország Jéna, Auerstadt AUSTERLITZ- a három császár csatája

12 AUSTERLITZ (SLAVKOV), 1805. december 2.

13 Napóleon megszünteti a Német-római Császárságot
Eredménye: a pozsonyi béke (osztrák-francia különbéke). Lényege: Ausztria jelentős területeket veszít+befolyását a német államokra. Napóleon megszünteti a Német-római Császárságot

14 FRIEDLAND, 1807. június 14. – győzelem
az oroszok ellen

15 Ennek következménye: a TILSIT-ben megkötött béke
1807. július 8-9.

16 Ebben: - Oroszország elismeri a franciák összes hódítását:
- megtarthat egyes fontos területeket - csatlakozik az angolok ellen meghirdetett úgynevezett „kontinentális zárlat”-hoz. Ennek háttere: mivel Trafalgar után nyilvánvaló, hogy Angliát fegyverrel, flottával nem tudja legyőzni Gazdasági eszköz

17 Az angol kereskedelmet ezzel kizárta az európai kontinensről.
1806-ban a Berlinben kiadott dekrétummal vezeti be (ez válasz az angol részről Franciaország egész északi tengerpartjára kimondott blokádra.). A dekrétum eltiltotta az angol hajóknak, vagy az angol kikötőkből jövő semleges hajóknak a kikötését. Franciaország és a szövetséges államok kikötőiben; szabad zsákmánnyá nyilvánított minden, a kontinensre érkező megtalált, lefoglalt angol eredetű árut.

18 Ettől kezdve háborúi egyik fő oka a zárlat betartatása lesz.
1809. hadjárat Spanyolország és Portugália ellen – partizánmozgalom ellene, ezért kudarc. Erre újabb koalíció ellen az osztrákok kezdeményezésére -WAGRAM 1809. július 5-6.

19 Következménye: - Bécs elfoglalása
- Ferenc császár lányát (Mária Lujza) magához kényszeríti feleségül – dinasztiaalapítási vágy! Ekkor van hatalma csúcsán. Európa országait megszerzi, vagy függésben tartja. csatlós királyságok+testvéreit, rokonait teszi uralkodóvá

20

21 De a kontinentális zárlat betartatása egyre nehezebb.
Oroszország nyíltan megszegi. Ezért hadjárat ellene, – csaknem félmilliós francia hadsereg indul. Az oroszok vezére Kutuzov. Taktikája: „felperzselt föld”. Végül csata Borogyino mellett.

22

23 BOROGYINO, 1812. szeptember 7. Bár a franciák nem
aratnak jelentős győzelmet, Kutuzov visszavonul, így a franciák Moszkva felé vonulhatnak – de az oroszok azt felégetik. Ez igen súlyos csapás a közelgő tél miatt.

24 Emiatt francia visszavonulás – hatalmas veszteségek

25 Ennek hírére újabb koalíció – eleinte ellenük Napóleon még győzni tud, de amikor Ausztria is beszáll a koalícióba: LIPCSE: a „népek csatája” (1813. október )

26 A lipcsei csata, Napóleon első nagy kudarca.
Következtében a koalíció előtt megnyílt az út Párizs felé. A harcok francia területeken folytatódnak.

27 Napóleon bukása A koalíció Franciaország elleni támadása miatt a marsallok követelik Napóleon lemondását. Ezt megteszi – fia javára áprilisában (Fonteinebleau.) A szerződés értelmében - megtarthatja császári címét - a francia államtól élete végéig fizetést kap. - megkapja Elba-szigetét. (hercegségként)

28

29

30 Napóleon villája Elbán

31 Valójában nem nyugszik bele hatalma elvesztésébe.
Közben a koalíció vezetői megkezdik a béketárgyalást Párizsban. Napóleon Elbáról úgy értékeli a helyzetet, hogy a franciák örömmel vennék visszatértét. Ezért partra száll Franciaországban (1815. március 1.) – egyre többen állnak mellé, így tesz az elfogására küldött hadsereg is. Bevonul Párizsba (1815. március 20.) – a koalíció tárgyalásai megszakadnak, újból sereget szerveznek.

32 Waterloo, június 18. Napóleon utolsó csatája, döntő vereség

33 Párizsban végleg lemondatják – az angoloktól kér védelmet.
Szent Ilona-szigetre száműzik. Itt él 1821-ben bekövetkezett haláláig.