Az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet története

Az előadások a következő témára: "Az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet története"— Előadás másolata:

1 Az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet története
Takarmányos Tanszékek és Osztályok találkozója Herceghalom 2006. Május

2 TANGL FERENC 1896 — 1917. Intézet megalapítása
A modern igényeknek megfelelő Állomás felépítése Takarmányfélék összetételének megállapítása Respirációs készülékek kialakítása (ló, szarvasmarha, juh, sertés, nyúl, baromfi) Vitaminok és ásványianyagok szerepének megállapítása

3 1897 Állami Baromfitenyésztő Telep és Munkásképző Iskola
Alaptevékenység: Kísérletek végzése keresztezésre alkalmas kultúrfajták kijelölése érdekében Tenyészállat előállítás Szaktanácsadás Keltetőgépek fejlesztése Baromfitartási épületek fejlesztése Oktatás

4

5 WEISER ISTVÁN 1917 — 1936. Takarmányozástan kiadás, 475 takarmány ismertetése ebből 278 saját vizsgálatok alapján Takarmányféleségek táplálóértékét és emésztési együtthatóit bemutató szabványtábla kialakítása

6

7 A Gödöllői Takarmányozási Osztály története
1930-as évek: Báldy Bálint Korszerű takarmányozás komplett granulált tápokkal Szabad tartás Állati eredetű takarmánykiegészítők Ásványianyag és vitamin kiegészítés Olajipari melléktermékek

8 Zaitshek (Zajtay) Artúr
1936 — 1937. Jódadagolás az anyagcserére gyakorolt kedvező hatásának bizonyítása Sertések hízlalásában a rozs kiváltása a sokkal előnyösebb búzával

9 TANGL HARALD 1947 — 1949. Választott malacok fehérjeforgalmának meghatározása A takarmány zsír-tartalom fontosságának leírása Új lucernaliszt-előállítási módszer

10 Állattenyésztési Kutatóintézet
RIMLER KÁROLY 1949 — Állattenyésztési Kutatóintézet megalapítása 1952-től a KÁTKI igazgatója Kátkiban végzett kutatások Tömegtakarmányok és kerti hulladékok hasznosítása Ipari zsír felhasználása A növényi eredetű fehérjetakarmányok Antibiotikumok felhasználásának kidolgozása Lactobacillus acydophilus etetése a csirkékkel

11 SCHANDL JÓZSEF 1952 — 1960. Takarmányok betakarítása, tartósítása (Vámosi-féle szénaszárítás) A keveréktakarmány-gyártás tudományos megalapozása B12 vitamin és a karbamid szerepének felismerése a takarmányozásban

12 TANGL HARALD 1961 — 1966. Édes csillagfürt magjának és szalmájának jó hasznosíthatósága A takarmányok élesztősítésének kidolgozása (fehérje + B-vitamin) Megkezdődő hormonvizsgálatok

13 1960-as évek 1962 Baromfitakarmányozási és Élettani Osztály
vezetője Tóth Márton aminosavak szerepe a baromfi-takarmányozásában szintetikus aminosav használata (lizin, metionon) keveréktakarmány gyártás fejlesztése Hibridek táplálóanyag szükségletének meghatározása

14 CZAKÓ JÓZSEF — 1967. A borjúnevelés elméleti és gyakorlati kérdéseinek vizsgálata.

15 1970-es évek Baromfitakarmányozási és Technológiai osztály
vezetője Gippert Tibor enzimek szerepe a takarmányozásban aktív jód vegyületek hatása lecitin és zsírban oldódó vitaminok élettani szerepe antibiotikumok hatásának vizsgálata dercés és granulált tápok összehasonlítása takarmányozási és tartástechnológiai szaktanácsadás

16 KESERŰ JÁNOS 1967 — 1986. Az Intézet Herceghalomba költöztetése
A Takarmányozási Intézet megalapítása Takarmányozási szabványok korszerűsítése Új takarmányenergia-értékelési rendszer bevezetése Az első hazai takarmányozási kódex elkészítése

17

18 Pavilonok 1950 Főépület 1950 Vágóhíd 1980 Óvoda Anyagcsere istálló 1970 Szoc.ép. és sajtüzem 1990 Juh istállók Marha hizlaldák 1980 Sertéstelep 1970

19 Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóközpont
1980-as évek Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóközpont Import fehérje kiváltása Feltárt szójadarák alkalmazhatósága Állati fehérjékkel végzett vizsgálatok. A new-hampshire fajta táplálóanyag szükségletének vizsgálata A nyúltakarmányok energiaértékelési rendszerének kidolgozása A nyulak fehérje, aminosav, energia, nyersrost szükségletének meghatározása

20 HOLDAS SÁNDOR 1986 — 1990. Marhahízlalási kísérletek
A hús minőségének és előállítás hatékonyságának javítása A takarmánybázis hatékonyabb felhasználása Tápanyag szükségleti adatok meghatározása

21 FÉSÜS LÁSZLÓ 1990 — 2004. Az ÁTK a Takarmányinformációs Központok Nemzetközi Hálózatának (INFIC) tagjává válik Az új energia és fehérjeértékelési rendszer bevezetése Ileális emészthetőségi vizsgálatok Mangalicatakarmányozás

22 1990-es évek Broilertápok optimális energia:fehérje és energia: aminosav aránya Baromfitakarmányok ME tartalmának és emésztési együtthatójának meghatározása Az elzsírosodás csökkentésének lehetőségei NAPENERG kidolgozása Természetes hozamfokozók alkalmazásának vizsgálata Melléktermékekből kialakított nyúltakarmányok vizsgálata

23 RÁTKY JÓZSEF 2004 — Szőr és takarmány mikroelem vizsgálatok
Zsírsavösszetétel kutatás Kihasználási kísérletek Lebonthatósági vizsgálatok Húsminőség és tápanyagellátás összefüggései

24 Napjaink kutatási projektjei 2000-től
Osztályvezető: Kőrösiné Molnár Andrea A baromfifajok alternatív takarmányozásának továbbfejlesztése Természetes hozamfokozók kutatása Új és kevéssé használt takarmány alapanyagok vizsgálata Takarmányozási rendszerek értékelése Mikro- és makroelem kiegészítés hatásának vizsgálata Természetes antioxidánsok hatása a hízott libamájra Tartás- és takarmányozástechnológiai kísérletek

25 Az intézet hírnevét öregbítő kutatók
Tangl Ferenc Tangl Harald Urbányi László Vámosi Jenő Szentmihályi Sándor Juhász Balázs Kurelecz Viktor Ádám Tamás Keresztes Miklós Tóth Márton

26 Köszönöm a figyelmüket!