MUNKAEGÉSZSÉGÜGY.

Az előadások a következő témára: "MUNKAEGÉSZSÉGÜGY."— Előadás másolata:

1 MUNKAEGÉSZSÉGÜGY

2 EGÉSZSÉGVÉDELEM Alkotmányos jog: testi – lelki egészség
Egészségügy alapvető feladatai: az egészség megtartása (megelőzés, egészségvédelem) a megbetegedett ember teljes gyógyítása az egészségkárosodott emberek teljes értékű élet adása (rehabilitáció) Az egészségügy ágazatai: gyógyító ágazat közegészségügy és járványügy gyógyszer- és műszerellátás szociális ellátás Gyógyító ágazat: alapellátás (házi orvosi, foglalkozás-egészségügyi) intézményi ellátás (járó- és fekvőbeteg ellátás)

3 EGÉSZSÉGVÉDELEM Közegészségügy (higiéné) és járványügy részterületei:
járványtan munkaegészségtan (foglalkozási megbetegedések) környezet egészségtan táplálkozás egészségtan társadalom egészségtan Közegészségtan (munkavédelem szempontjából is) fontos feladatai: környezetre, településekre és létesítményekre vonatkozó közegészségügyi követelmények meghatározása munkafolyamatokra és munkakörülményekre vonatkozó közegészségügyi a lakosság egészségét veszélyeztető anyagokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények meghatározása a sugárzó anyagokra és készítményekre, az ionizáló sugárforrásokra foglalkozás-egészségügyi szolgálat szervezése és fenntartása

4 A FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY, MINT A MUNKAVÉDELEM EGYIK ELEME
Munkabiztonság Munkaegészségügy Foglalkozás-egészségügy Munkahigiéne Munkakörnyezetből származó egészségkárosító veszélyek és kockázatok előrelátása, felismerése, értékelése és kezelése. Munkavégzésből származó megterhelések vizsgálata és befolyásolása Egészségi alkalmasságnak megállapítása, ellenőrzése

5 TERHELÉS, EXPOZÍCIÓ, IGÉNYBEVÉTEL
A munka megterhelést jelent az emberi szervezet számára: a terhelés egyrészt magából a munkavégzésből (fizikai, szellemi munka), és/vagy a munkakörnyezet kóroki tényezőiből (fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális, ergonómiai) tevődik össze. A megterhelés következménye az igénybevétel. Ugyanaz a megterhelés nem minden ember szervezete számára jelent ugyanakkora igénybevételt. Az egyén biológiai adottságai, testi felépítése, örökletes tényezők, egészségi állapota egyaránt befolyásolja az igénybevétel nagyságát. A munkavédelmi szabályok az egészséges átlag-populációra vonatkoznak (külön kezelve az ún. sérülékeny csoportokat), nem biztos tehát, hogy az előírások betartása minden egyén számára védelmet biztosít. A határértékek egészséges populációra vonatkoznak, vagy legalábbis olyan dolgozókra, akiknek a célszerve (a kóroki tényező támadáspontja) egészséges.

6 FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLAT
A foglalkozás-egészségügyi szolgálat alapszolgáltatás keretében végzi: a külön jogszabályban meghatározott munkaköri alkalmassági vizsgálatokat, és kezdeményezi az ehhez szükséges szakorvosi vizsgálatokat foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíciós esetek kivizsgálását a munkavégzés egészségkárosító hatásainak vizsgálatát az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos tanácsadást a munkavállalók munkakörülményeivel kapcsolatos felvilágosítást A szolgálat közreműködik: a munkahelyek veszélyforrásainak feltárásában a foglalkozás-egészségügyi, fiziológiai, ergonómiai, higiénés feladatok megoldásában az elsősegélynyújtás és a sürgős orvosi ellátás megszervezésében az elsősegélynyújtók szakmai felkészítésében

7 MUNKAKÖRI, SZAKMAI, SZEMÉLYI HIGIÉNÉS ALKAMASSÁGI VIZSGÁLATOK
(33/1998. NM rendelet) Munkaköri alkalmassági vizsgálat: annak megállapítása, hogy egy meghatározott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent és annak képes-e megfelelni. Szakmai alkalmassági vizsgálat: a szakma elsajátításának megkezdését megelőző, illetőleg a képzés és az átképzés időszakában az alkalmasság véleményezése érdekében végzett orvosi vizsgálat. Személyi higiénés alkalmassági vizsgálat: annak megállapítása, hogy a járványügyi szempontból kiemelt munkaterületen munkát végző személy fertőző megbetegedése mások egészségét nem veszélyezteti, illetve meghatározott esetekben kórokozó hordozása mások egészségét nem veszélyezteti.

8 MUNKAKÖRI, SZAKMAI, SZEMÉLYI HIGIÉNÉS ALKAMASSÁGI VIZSGÁLATOK
A személyi munkaköri alkalmassági vizsgálat lehet: előzetes, időszakos és soron kívüli. záró vizsgálat, valamint a pályaalkalmassági vizsgálat. Előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni: munkavégzés megkezdését megelőzően; munkakör (munkahely) megváltoztatása előtt Időszakos munkaköri és szakmai alkalmassági vizsgálatot kell végezni. a 18. életévét be nem töltött munkavállalónál évente, az idősödő munkavállalónál 50 év felett évente, fizikai, kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállaló esetében, a fokozottan baleseti veszéllyel járó munkakörben foglalkozatott ilyen tevékenységet végző munkavállalónál a rendelet mellékletben szereplő gyakorisággal,

9 MUNKAKÖRI, SZAKMAI, SZEMÉLYI HIGIÉNÉS ALKAMASSÁGI VIZSGÁLATOK
a fokozott pszichés terhelésnek kitett munkavállalónál kétévente, a pszichoszociális kóroki rizikó-szituációk (pl. szociális izoláció, konfliktus munkatárssal vagy vezetővel), illetve kényszerű életmód változási esemény és élmény (migráció, kényszerű tárgyvesztés stb.) évente, Soron kívüli munkaköri, szakmai alkalmassági vizsgálatot kell végezni ha a munkavállalónál olyan változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör egészséget nem veszélyeztető és biztonságos ellátására, illetve gyakorlására; heveny foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció, eszméletvesztéssel járó vagy ismétlődő munkabaleset előfordulását követően; ha a munkavállaló munkavégzése – nem egészségi ok miatt – 6 hónapot meghaladóan szünetel. Soron kívüli alkalmassági vizsgálatot kezdeményezhet a foglalkozás-egészségügyi orvos; a munkáltató; a munkavállaló.

10 MUNKAKÖRI, SZAKMAI, SZEMÉLYI HIGIÉNÉS ALKAMASSÁGI VIZSGÁLATOK
Zárvizsgálatot kell végezni: a külön jogszabályban szereplő emberi rákkeltő hatású anyagok tízéves, benzol, illetve ionizáló sugárzás négyéves expozícióját követően a tevékenység, illetve a munkaviszony megszűnésekor; idült foglalkozási betegség veszélyével [idült, krónikus foglalkozási betegség mely nehezen gyógyítható vagy nincs gyógyulás pl. zajkárosodás, keszon betegség, vibráció, stb.] járó munkavégzés, munkakörnyezet esetén, illetve akkor, ha a foglalkoztatott a korkedvezményre jogosító munkakörben legalább négy évet dolgozott, a foglalkoztatás megszűnésekor; külföldi munkavégzés esetén a munkavállaló végleges hazatérését követően. Vizsgálat Munkaköri Szakmai Személyi higiénés Előzetes X Időszakos - Soron kívüli Záró

11 EGÉSZSÉGVÉDELEM Az egészséges életmód tíz összetevője:
a stresszkezelés, stressztűrés a kiegyensúlyozott szexualitás a megfelelő mozgás, fizikai terhelés az egészséges táplálkozás a nem dohányzás a drogtagadás a kevesebb alkoholfogyasztás a szűrővizsgálaton való részvétel, az időben orvoshoz fordulás a tanácsok elfogadása, az együttműködés az egyéni környezettisztelet, környezetvédelem

12 VESZÉLYES ANYAGOK Veszélyes anyag – az olyan folyékony, gáz vagy szilárd halmazállapotú anyag, amely a munkavállalók egészségét vagy biztonságát veszélyezteti Veszélyes anyag vagy tárgy, amely káros hatást gyakorolhat: emberi életre, egészségre állatvilágra környezetre anyagi javakra Veszélyes anyag jellemzői egészségkárosító hatás környezetszennyező hatás tűz- és robbanásveszély

13 VESZÉLYES ANYAGOK Veszélyjelek és – szimbólumok T mérgező
T+ nagyon mérgező Xi irritatív Xn ártalmas

14 VESZÉLYES ANYAGOK F+ rendkívül gyúlékony O égést tápláló, oxidáló
F könnyen gyúló C maró

15 VESZÉLYES ANYAGOK E robbanásveszélyes N környezeti veszély

16 VESZÉLYES ANYAGOK Minden, a kereskedelemben található anyagnak van biztonsági adatlapja. Az adatlapnak megfelelő formában tartalmazni kell a következőket: Az anyag neve, a kiállítás dátuma, a forgalmazó/gyártó neve    A termék azonosító számát/számait    Vegyszereknél célszerű feltüntetni a szinoníma elnevezéseket és a    CAS (Chemical Abstract) számot Összetétel    képletet esetleg szerkezeti képletet,    molekulatömeget Veszélyesség szerinti besorolás     Itt kell felsorolni az un. R, S mondatokat Elsősegélynyújtás Tűzveszélyesség, tűzoltáshoz használható anyagok Óvintézkedés baleset estén Kezelés, tárolás Az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételei Kémiai - fizikai tulajdonságok Stabilitás és reakciólészség Toxikológiai adatok Ökológiai adatok Hulladékkezelés, ártalmatlanítás Szállításra vonatkozóm előírások Szabályozási információk Egyéb

17

18

19

20

21 VESZÉLYES ANYAGOK Mérgező anyagok
Méregnek nevezzük azokat az anyagokat, melyek meghatározott töménységben, illetve mennyiségben a szervezettel érintkezve vagy oda bejutva fizikai vagy kémiai hatásukkal annak lélektani egyensúlyát megbontják, működését megváltoztatják. Méreg kategóriák: M-I erős méreg M-II méreg M-III gyenge méreg M-IV gyakorlatilag nem mérgező Mérgek támadáspontjai (szervezet azon helye, ahol a méreg hatását kifejti): idegmérgek sejtmérgek enzimbontók vérmérgek izommérgek immunrendszerre ható mérgek

22 VESZÉLYES ANYAGOK Mérgek a szervezetbe juthat:
szájon át, az emésztőcsatornán keresztül kültakarón (bőrön) keresztül légutakon keresztül egyéb módon (pl. nyálkahártyán keresztül, méhlepényen, anyatejen, vérpályán keresztül) Mérgező anyagok hatásmechanizmusok alapján lehetnek: szummációs hatású Amíg a szervezetben tartózkodik irreverzibilis károsodást hoznak létre. Újra a szervezetbe kerülve, az új károsodás hozzáadódik a régihez. (rákkeltő anyagok) kumulatív hatású Raktározódik a zsírszövetekben, toxikus anyag mennyisége a szervezetben minden bevitel után növekszik. Toxikus hatást akkor fejtenek ki, ha egy bizonyos mennyiséget elértek. (zsíroldékony xenobiotikumok) koncentrációs hatású Nem halmozódnak fel a szervezetben, hanem kiürülnek, bizonyos küszöbszintet meghaladva fejtik ki a toxikus hatásukat. (vízoldékony anyagok)

23 ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS Elsősegélynyújtás mérgezéskor:
hánytatás, kivéve marószer mérgezés esetén gyomormosás, de csak orvos vagy szakképzett mentőtiszt végezheti adszorberek és hashajtók adása méreg megkötése a gyomorban (fémmérgezések esetén hígítás és semlegesítés (maró hatású anyagok esetén)

24 VESZÉLYES ANYAGOK Szén-dioxid: Gázmérgezések Klórgáz: Ellátás:
borospince szédülés, eszmélet vesztés légzésleállás gépjárművek kipufogója garázs fejfájás, hányinger, eszmélet vesztés Klórgáz: háztartási vegyszerek összeöntése szédülés, hányinger jellegzetes köhögés, fokozódó fulladás, nehézlégzés Ellátás: győződjünk meg saját biztonságunkról; (Ne kockáztassuk saját testi épségünket!) vigyük szabad levegőre; hívjunk segítséget; kísérjük figyelemmel légzését és a pulzusát;

25 TILOS az eszméletlen sérültet hánytatni!
VESZÉLYES ANYAGOK Gyógyszermérgezés Ok: véletlen túladagolás; több gyógyszer kölcsönhatása; figyelmetlenség; öngyilkossági szándék Ellátás: ha a gyógyszerek beszedése 60 percen belül történt az eszméleténél lévő sérültet próbáljuk meg langyos sós vízzel hánytatni; kérdezzük meg mit és mennyit vett be, keressünk gyógyszeres dobozokat; hívjunk segítséget; kísérjük figyelemmel légzését és pulzusát; TILOS az eszméletlen sérültet hánytatni!

26 TILOS az eszméletlen sérültet hánytatni!
VESZÉLYES ANYAGOK Alkoholmérgezés Ellátás: próbálkozzunk meg a langyos sósvizes hánytatással, ha eszméleténél van a sérült; fektessük hasra, vagy oldalra, nehogy a hányadék a légútjaiba kerüljön; ügyeljünk, nehogy kihűljön; hívjunk segítséget; kísérjük figyelemmel légzését és pulzusát; TILOS az eszméletlen sérültet hánytatni!

27 ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS Eljárás a méreg szembe jutásakor Kivitelezés:
a fej oldalra fordítása, szemhéjak széthúzása, öblítés a belső szemzug irányából, öblítő folyadék felfogása, szemöblítés percig, szakorvosi ellátás. Öblítő folyadék: tiszta víz, soványtej, cukros víz. Elsősegélynyújtó egészségének védelme (védőszemüveg).

28 ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS Minden állampolgár köteles szükség esetén a tőle elvárható módon segítséget nyújtani sérült, balesetet szenvedett vagy olyan személynek, aki életét vagy testi épségét közvetlenül veszélyeztető helyzetbe jut. Elsősegélynyújtás alapvető tevékenységei: a veszélyes behatás megszüntetése (mentés) a sérült biztonságba helyezése a légzés és a vérkeringés fenntartása az első ellátás nyújtása gondoskodás az orvosi (szakorvosi, korházi) ellátásról

29 ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS SÜRGŐS TENNIVALÓI
ESZMÉLETÉNÉL VAN A SÉRÜLT? Lássa el a sérüléseit Kérjen segítséget, ha szükséges IGEN NEM Tegye szabaddá a légutakat HANGOS A SÉRÜLT LÉGZÉSE? Tárja fel és tisz- títsa ki a légutakat LÉLEGZIK A SÉRÜLT? IGEN NEM IGEN NEM Lássa el az életveszélyes sérüléseket Fektesse a sérültet stabil oldalfekvésbe Hívjon segítséget Végezze 10 szájból orrba lélegeztetést Értesítse a mentőket Folytassa a mesterséges lélegeztetést, amíg a segítség megérkezik VAN PULZUSA? NEM IGEN Értesítse a mentőket Végezzen mesterséges lélegeztetést és külső szívmasszást a segítség megérkezéséig

30 ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS Az újraélesztés Célja: Mesterséges lélegeztetés:
Mesterséges lélegeztetéssel és szívmasszázzsal a vérbe oxigént juttatni és azt a vér áramoltatásával a szervezetbe szétoszlatni. Mesterséges lélegeztetés: szájból-orrba, (lefektetés, idegen anyag eltávolítása, lógó fej rögzítés, kendő az orra) szájból-szájba, (lefektetés, idegen anyag eltávolítása, lógó fej rögzítés, kendő a szájra, gyomortájéki nyomás) szájból-orrba és szájba, hasfekvéses, (csecsemők, kisgyermekek) (hasra fektetés, fejet oldalra, kezek összekulcsolva, hátközépi ütés, lapockatájéki nyomás, könyök fel- és előre emelése) Szívmasszázs (lefektetés, szegycsonttájéki nyomás)

31 ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS Az életveszély jelei Eszméletlenség: Légzés zavar
teljes eszmélet, tiszta tudat, beszűkült eszmélet és tudatzavar, eszméletlenség, öntudattalan, delírium. Légzés zavar normális légzésszám: 12-16/perc szapora és felületes légzés, légszomj, szabálytalan légzés! Vérkeringési zavar normális érverés: 70-80/perc szapora és gyenge érverés, ritkább érverés, szabálytalan érverés!

32 ÚJRAÉLESZTÉS (Csak képzett segélynyújtó végezheti!)
ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS ÚJRAÉLESZTÉS (Csak képzett segélynyújtó végezheti!) Klinikai halál: A keringés és légzés leállását követő 3-4 perc. Ekkor még van esély az újraélesztésre. Biológiai halál: A klinikai halál állapotában 4-5 perc elteltével a szervezetben (pl.: agyban) maradandó, vissza nem fordítható sejtkárosodások jönnek létre. A biológiai halál biztos jelei: élettel összeegyeztethetetlen sérülés tetem oszlása hullamerevség hullafoltok Amennyiben a biológiai halál jelei nem mutatkoznak, a beteget klinikai halottnak kell tekinteni, és azonnal cselekedni kell!

33 ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS A halál jelei Klinikai halál: Biológiai halál:
mély eszméletlenség, mindkét szemen tág, fényre nem szűkülő pupilla, keringés leállása, légzés leállása. Biológiai halál: hullafoltok, hullamerevség, hulla feloszlása. A klinikai halál állapotában elvégzett gyors és szakszerű újraélesztés visszaállíthatja az életfolyamatokat.

34 ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS Keringés ellenőrzése
három ujjunkat helyezzük a sérült gégéjére óvatosan csúsztassuk a fejbiccentő izom előtti mélyedésig enyhe nyomással tapintjuk a pulzust Tekintettel arra, hogy a vizsgálat bizonytalan a laikusok körében, fontos, hogy a beteget figyeljük és keressük a keringés un. indirekt jeleit. Ezek lehetnek a mozgás észlelés, köhögés, légzés megléte, nyelés stb.

35 ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS Artériás nyomópontok

36 ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS Artériás nyomópontok

37 ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS Korai újraélesztés Fordítsd a hátára
Kiálts segítségért! Emeld meg az állát Hallgasd, lélegzik-e Hívj mentőt (104)!

38 ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS Korai újraélesztés 2 befúvást 30 szívmasszázst
Lehetőség szerint szerezz egy AED-t (Defibrillátor)

39 ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS "Szájból-szájba" lélegeztetés   Ez az életmentő módszer olyan személy számára nyújthat segítséget, akinek leállt a légzése és a szájból-orrba lélegeztetés nem lehetséges.   Mit tehet Ön mint elsősegélynyújtó?   1.  Fektesse a sérültet a hátára valamely kemény felületen.   2.  Nyakát emelje meg és fejét döntse hátra, hogy a légutak átjárhatók legyenek.   3.  Nyissa ki a száját és távolítson el minden tárgyat a kezével, ami elzárhatja a légutakat (pl. a műfogsort is).   4.  Fogja be a sérült orrát.

40 ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS   5. Vegyen mély lélegzetet és illessze száját a sérült szájára.   6. Erősen fújja a levegőt a sérült szájába egymás után négyszer, miközben figyelje, hogy emelkedik-e a mellkasa.   7. Folytassa az erőteljes befújásokat öt másodpercenként (percenként 12-szer). Ne álljon le, amíg a sérült saját maga nem kezd el lélegezni vagy az orvosi segítség megérkezik (fiatal gyermek esetében fújja gyengéden három másodpercenként, tehát percenként 20-szor).

41 ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS Hagyja abba, hölgyem, már jól vagyok!

42 ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS Vérzések Vérzések típusai Vérzések ellátása
Hajszáleres vérzés enyhe, kis intenzitású vérzés Vénás vérzés sötétpiros, lehet intenzív vérzés is Artériás vérzés élénkpiros, lüktető Belső vérzés csak a tünetei érzékelhetők Speciális vérzések orrvérzés, fülvérzés Vérzések ellátása sokk-fektetés Hajszáleres 1. fertőtlenítés 2. fedőkötés Vénás 1. testrész szív fölé helyezése 2. fertőtlenítés 3. nyomókötés vagy fedőkötés (Erős vérzésnél figyeljük a beteget, mert fennáll a sokk kialakulásának lehetősége!) Artériás 1. artériás nyomópont (nyugalomba helyezés, sérült testrész felemelése) 2. nyomókötés (Figyeljük a beteget, mert fennáll a sokk kialakulásának lehetősége!) Belső 1. tünetek keresése 2. sokk-kialakulásának megakadályozása (sokk-fektetés)

43 ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS SEBELLÁTÁS Lépései:
Gyakori feladat: horzsolt, vágott, metszett, szúrt, harapott seb esetén Cél: fedőkötés felhelyezése a vérzés csillapítására és a további fertőzések megakadályozására Lépései: seb megtisztítása seb környékének fertőtlenítése steril gézlappal való fedés kötszerrel történő rögzítés

44 ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS Sebellátás

45 ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS Kötözések Fedőkötés Nyomókötés

46 ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS Villamos áramütés
Mit tehet Ön mint elsősegélynyújtó? Ellenőrizze, hogy továbbra is van-e elektromos összeköttetés. Ha van, a következő módszerekkel szakíthatja meg: kapcsolja ki az áramforrást, húzza ki a dugaszt az aljzatból a vezeték meghúzásával, száraz szigetelő anyaggal távolítsa el a hibás elektromos eszközt (készüléket), vagy árammal teli vezetéket a sérültről. (Megfelelő szigetelő anyagok a bot, fa vagy műanyag szék, gumi, nagyméretű könyv, összecsavart újság. Ne használjon semmilyen fémből készült eszközt.) Ha a légzés leállt, kezdjen hozzá a "szájból-orrba" mesterséges lélegeztetéshez. Ha a sérült szíve leállt, kezdje meg a beteg újraélesztését Ha a légzés normalizálódott, helyezze a beteget stabil oldalfekvésbe, lássuk el az esetleges égési sebeket, kérjünk szaksegítséget, hívjunk mentőt.

47 A csont folytonosságának megszakadása
ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS TÖRÉS A csont folytonosságának megszakadása NYÍLT ZÁRT a csont érintkezik a külvilággal a törés fölött a bőr nem sérül TÜNETEIK deformálódás a törés helyén Biztosan megállapítani csak erős fájdalom Rtg.-nel lehet. duzzanat lilás elszíneződés csontrecsegés rendellenes mozgathatóság működésképtelenség

48 ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS TÖRÉS ELLÁTÁSA
Ha felmerül a törés gyanúja, a következő a feladat: sérült nyugalomba helyezése mentőhívás nyílt törés esetén először sebellátás törött felső végtagot a mellkashoz rögzítjük comb- vagy lábszártörés gyanúja esetén a beteget lehetőleg nem mozgatjuk a mentők megérkezéséig Tilos a törött láb alkalmi eszközzel való rögzítése!

49 ÉGÉS HŰTÉSE A sokkos beteget fektessük hanyatt, s lábait emeljük magasra. Szorosabb ruhadarabjait lazítsuk meg, és takarjuk be melegen. Igyekezzünk megnyugtatni, amíg a segítség

50 3. közelebbi kézfej ellentétes
ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS Stabil oldalfektetés Célja: a nyelv hátracsúszásának és a félrenyelésnek a megakadályozása 2. ellentétes oldali kar csípő alá helyezése; 3. közelebbi kézfej ellentétes vállra helyezése; 1. lábak felhúzása; 4. beteg átfordítása a kialakított lábfogás és az áthelyezett kéz, felkar részének megfogásával; 6. fej hátraszegése, a kéz fej alá helyezése 5. váll kioldása;

51 ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS Stabil oldalfektetés
7. alul lévő láb behajlítása, felül lévő láb kinyújtása; 8. alul lévő kéz behajlítása TILOS a stabil oldalfektetés gerincsérülés gyanúja esetén! TILOS a stabil oldalfektetés medencetörés esetén! TILOS a stabil oldalfektetés nyílt hasi sérülés esetén!

52 Milyen a sérülések jellege? Szükséges-e műszaki mentés?
ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS Mentők értesítése 104 Bemutatkozás Mi történt? Hol történt? Hány sérült van? Milyen a sérülések jellege? Szükséges-e műszaki mentés?