Pszichológia előadás 2006./2007. tanév őszi szemeszter

Az előadások a következő témára: "Pszichológia előadás 2006./2007. tanév őszi szemeszter"— Előadás másolata:

1 Pszichológia előadás 2006./2007. tanév őszi szemeszter
Képzelet, gondolkodás, intelligencia, kreativitás

2 Képzelet A képzelet néhány jelensége:
1.Képzeleti kép (tudatos, nem külső inger hatására kialakuló belső kép). 2. Gondolati kép (gondolkodás részeként jelenik meg). 3. Szinesztézis (egy érzékszeri modalitás élményeit másik modalitás élménye kísér). 4. Testséma: a saját test sematikusan tudatos, plasztikusan határolt térbeli percepciója, amely megelőző érzékszervi tapasztalatokon nyugszik. 5. Álomképek, fantomvégtag, eidetikus kép.

3 Bruner: a reprezentáció formái
Enaktív (cselekvéses), képi-képzeleti, nyelvi, szimbolikus reprezentáció. A képi reprezentáció a térkiterjedésről nyújt információt, ráépül a cselekvéses reprezentációra. (A beszéd előtti időszak érzelmi élményeit is magukba foglalják.) Ezekre épül rá a nyelvi, szimbolikus reprezentáció, amely lehetővé teszi az időbeliség leképezését, a következtetései folyamatok működtetését.

4 Paivio kettős kódolás elmélete
Logogén rendszer (a szó akusztikus, artikulációs és szemantikai jellemzőinek mentális egysége). Imagén rendszer (mentális képek). A logogén rendszeren belül az asszociációk logikai és szubjektív kapcsolatok alapján valósulnak meg. Átjárhatóság van a két rendszer között.

5 Képi (analóg) vagy propozicionális-e a reprezentáció?
Érvek a képi mellett Shepard: A betűk egyenes vagy tükrözött állásúak-e? Eredmény: a válasz reakcióideje egyenesen arányos az elforgatás szögével (180 fokig).

6 Képi (analóg) vagy propozicionális-e a reprezentáció?
Érvek a képi mellett Kosslyn: képzeletbeli sziget „bejárása”. Eredmény: A képzeletbeli letapogatás ideje a távolsággal egyenesen arányos.

7 Képi vagy propozicionális-e a reprezentáció?
Érvek a propozicionális mellett Nem tudatos leíráskészletet konstruálunk a tárgyról, jelenségről.

8 Képzelet a gyakorlatban
A képzeletbeli „edzés” után a teljesítmény jobb. Gyógyításban.

9 Gondolkodás

10 A kognitív fejlődés Piaget-i elmélete
Szenzomotoros szakasz (0- 24 hónap) A csecsemők fejlődése az érzékleteik és egyszerű mozgásos viselkedéseik koordinációját jelenti e szakaszban. Felismerik a rajtuk kívül lévő világ létezését, s azzal szándékos interakciót kezdenek folytatni. (6 alszakaszból épül fel.) A 6. alszakaszban a szimbolikus reprezentációk kezdenek kialakulni.

11 Tárgyállandóság: a növekvő reprezentáció
Piaget szerint a 8 hónaposnál fiatalabb babák számára a látótérből kikerült tárgyak nem léteznek többé. (Még nem rendelkeznek a tárgyak reprezentációjával.)

12 Tárgyállandóság: a növekvő reprezentáció
A 8-12 hónapos baba a tárgyakat az eredeti helyen keresi akkor is, ha a szeme láttára tették egy másik helyre. (pl.: Az átlátszó kosárból áttesszük a játékállatkát a zárt dobozba.)

13 Tárgyállandóság: a növekvő reprezentáció
A hónapos babák sem képesek még fenntartani egy tárgy állandóságának szilárd elképzelését, amikor annak helye tudtuk nélkül változik. Rátekint a tárgyra, ahova tették, de ahol előzőleg megtalálta, ott keresi.

14 A kognitív fejlődés Piaget-i elmélete
Műveletek előtti szakasz (2-6 év) A gyermekek ebben a szakaszban a világot maguk számára szimbólumok (képzeleti képek, szavak, gesztusok) segítségével képezik le. A tárgyaknak és eseményeknek nem kell jelen lenniük, hogy gondolni tudjanak rájuk, de még nem képesek arra, hogy saját nézőpontjukat a másokétól megkülönböztessék. Ezért összekeverik gyakran az oksági viszonyokat, a látszatot és valóságot.

15 A műveletek előtti szakasz jellegzetességei
Centrálás: a legkiugróbb vonásra való összpontosítás hajlama. Ebből ered egocentrizmusuk is, hiszen a világot a saját nézőpontjukból értelmezik. (Kollektív monológok, nem tudják figyelembe venni a hallgató tudását, két jellemzőt nem tudnak együtt figyelembe venni összehasonlításkor stb.) Látszat és valóság összekeverése (a farsangi maszk megváltoztatja viselője személyét, a vízbe merített szívószál valóban meggörbül.) Prekauzális következtetések (illogikus, nem ok-okozati). Moralitás: erkölcs kívülről előírt, a szándékot nem veszi figyelembe.

16 A kognitív fejlődés Piaget-i elmélete
Konkrét műveleti szakasz (6-12 év) Mentális műveletek elvégzésére válnak képessé. Tárgyakat és cselekvéseket fejben összeraknak, szétválasztanak, sorba rendeznek, átalakítanak. De! A műveletek a tárgyak, események jelenlétében hajthatók végre (ezért konkrétak).

17 A konkrét műveleti szakasz jellegzetességei
A mennyiség állandóság (konzerváció) megértése. A tárgyak bizonyos tulajdonságai akkor is változatlanok maradnak, ha egyes külső jellemzők megváltoznak. (A „B” pohárból a víz a „C”-be öntve ugyanannyi marad.) Megértik a logikai szükségszerűséget is (bizonyos tulajdonság, itt a víz mennyiségének megőrződése logikailag szükségszerű a látszat megváltozása ellenére.)

18 A konkrét műveleti szakasz jellegzetességei
Számállandóság kialakulása

19 A konkrét műveleti szakasz további jellegzetességei
Decentrálás: a tárgyaknak egyszerre több tulajdonságát tudják figyelembe venni. Az egocentrizmus csökkenése. Szabálykövetés alakul ki a játékban. Morális megítélésnél figyelembe veszik a szándékot a viselkedés megítélésekor.

20 A kognitív fejlődés Piaget-i elmélete
Formális műveleti (12-19 év) Képessé válnak a problémán belüli minden logikai kapcsolat módszeres végiggondolására.

21 Fogalomalkotás Miért alkotunk kategóriákat?
Kategorizáció: - prototipikus szerveződéssel, - definitív jegyekkel (meghatározó és jellemző jegyek). A két mód összeütközésbe kerülhet! A fogalmak: - konkrét (perceptuális eredetű), - absztrakt (általánosítások, nyelvi eredetűek).

22 A következtetések Dedukció (az általánosan érvényes ismeretből következtetünk az egyedi jelenségre). A dedukció egyik formája a kategorikus szillogizmus (Arisztotelész). Minden S az M Minden egyetemista fiatal. Minden M az P Minden fiatal zenét hallgat. Minden S az P Minden egyetemista zenét hallgat. Kategorikus szillogizmus = 2 premissza+ 1 konklúzió. S (szubjektum), P (predikátum), M (középfogalom).

23 Torzításaink a szillogizmusokba
A következtetések érvényességének megítélésében tartalmi és formai torzításaink működnek. Minden énekes tanár. Minden zenész tanár => Atmoszférahatás. Minden énekes zenész. Némely zenész tanár => Tartalmi torzítás Némely énekes tanár.

24 A következtetések Indukció (az egyedi dolgokból következtetünk az általános esetekre). „Életszerű hibázások”: Reprezentativitási heurisztikák (nem az összes valószínűség gondos mérlegelésével jönnek létre). Hozzáférhetőségen alapuló heurisztikák.

25 Intelligencia

26 Az intelligencia Intelligencia (Spearman szerint) =
általános faktor (g) + speciális faktor (s). g-faktor: hogyan érzékelünk és észlelünk? s-faktor: logikai, téri tájékozódási, aritmetikai zenei stb. képességek. Thurstone szerint 7 elemi mentális képesség van: nyelvi megértés, szótalálás gyorsasága, számolás, térviszonyok, észlelési képesség, emlékezés, következtetés.

27 Intelligencia Az egyénnek az az összesített vagy globális képessége, amely lehetővé teszi a célszerű cselekvést, a racionális gondolkodást és a környezettel való eredményes bánást. (Wechsler) Az intelligencia a képességek sajátos mintázata, több tehát, mint a részképességek számtani közepe.

28 Az intelligencia eloszlása a lakosságban a Gauss görbével kifejezhető

29 Az intelligencia megoszlása a lakosság körében
Az átlagos teljesítmény IQ = 100 IQ = (68%-os előfordulás) IQ = (96%-os előfordulás a lakosságban). Extrém alacsony és magas IQ a lakosság néhány százalékában fordul elő.

30 Wechsler intelligenciateszt profillapja

31 Gardner kritikája Hétféle értelem: szóbeli, logikai, térbeli, zenei, kinetikus (mozgásos), interperszonális, intraperszonális. Intraperszonális intelligencia: valós érzéseinkhez való szabad hozzáférés, magunk valósághű modellje, amely segíthet a hatékony életvezetésben (önismeret). Interperszonális intelligencia: az embertársak megértésének képessége, amely segít abban, hogy megértsük mások motivációit, hangulatát. (A vendéglátósok feltehetően magas értékkel rendelkeznek!)

32 Goleman Az érzelmi intelligencia Az érzelmi kvóciens (EQ) fontosabb,
mint az IQ. Szerinte az IQ a személy sikeres életútjához csak 20 %-ban járul hozzá, míg a fennmaradó 80 % nagy hányadát az EQ határozza meg.

33 Kreativitás

34 Kreativitás Guilford szerint az alkotóképesség és intelligencia nem feltétlenül esik egybe. A produktivitást az emberi gondolkodásban mind a konvergens (összetartó, egy irányba ható), mind a divergens (elágazó) gondolkodás biztosíthatja. Szerinte: az intelligencia konvergens, míg a kreativitás divergens gondolkodást feltételez.

35 A kreativitás mérése A divergens gondolkodásnak több jó megoldása lehet. Hogyan értékeljük? Fluencia (folyékonyság) válaszszám. Flexibilitás (hajlékonyság) a válaszok hány kategóriába sorolhatók. Origanilitás (eredetiség). Az IQ és kreativitás nem feltétlenül korrelál egymással!

36 Mit ábrázolnak az alábbi foltok?

37 A kreativitás szintjei
Kifejező kreativitás (gyermekrajz). Produktív kreativitás (cél: a befejezett alkotás létrehozása). Invetív (feltaláló) kreativitás (észreveszi a szokatlan dolgok közötti összefüggéseket). Újító (innovatív) kreativitás (az alapelvek tökéletesítése művészetben, tudományban) Teremtő (emergentív) új elv létrehozása.