A FRANCIA FORRADALOM.

Az előadások a következő témára: "A FRANCIA FORRADALOM."— Előadás másolata:

1 A FRANCIA FORRADALOM

2 ELŐZMÉNYEK FELVILÁGOSODÁS GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK
KÖZVETLEN ELŐZMÉNY: 1770-től gazdasági válság → rendű gyűlés összehívása

3 RENDI GYŰLÉS 1789.május – július 14.
3 rend: nemesség – papság – polgárság ( képviselő) Király célja: az állam gazdasági bevételeinek növelése, köztük a nemesekre és papokra is kötelező földadó bevezetése Nemesség, papság célja: a hatalomba való nagyobb beleszólás A 3. rend célja: egyénenkénti szavazás, átfogó reformok keresztülvitele

4 A RENDI GYŰLÉSBŐL NEMZETGYŰLÉS
Június 17.: A 3. rend képviselői nemzetgyűlésnek nyilvánították magukat Június 20.: Labdaházi eskü Nemzetgyűlés legális testületként való elfogadása: Június 23.: XVI. Lajos nemzetgyűlést elutasító határozata Július 11.: Necker menesztése, Párizs környékén királyhű csapatok összevonása a nemzetgyűlés fegyveres erővel való feloszlatásának céljából. → Bastille ostroma: Király kénytelen elismerni a nemzetgyűlést

5

6 Bastille ostroma 1789. július 14.
Bastille szimbóluma Az ostrom jelentősége: A tömeg mint politikai tényező 1789. július – augusztus: a „nagy félelem” napjai Feudális kötöttségek eltörlése

7 A FORRADALOM 1. SZAKASZA 1789-1792.
ALKOTMÁNYOZÓ NEMZETGYŰLÉS 1789. augusztus 4-5.: 30 rendeletben eltörölte a feudális kötöttségeket Emberi és polgári Jogok Nyilatkozata Első francia alkotmány Közigazgatási reform Egyházi reform

8 TÖRVÉNYHOZÓ NEMZETGYŰLÉS
1791. szeptember: választások Az új parlament összetétele A KIRÁLY SZEREPE

9

10

11 JAKOBINUS DIKTATÚRA A FORRADALOM 2. SZAKASZA: 1793. jún. 2. -1794. júl
A jakobinus párt Danton, Robespierre A jakobinus államcsíny A jakobinus diktatúra működése

12

13

14

15

16

17 A FORRADALMI HÁBORÚ Intervenció: 1789-1792
1. franciaellenes koalíció: Carnot Általános hadkötelezettség és a nemzeti eszme A katonai sikerek időszaka: , a forradalom 3. szakasza

18 A FORRADALOM ÉRTÉKELÉSE
A forradalom ellenségei A törvényhozás reformjának korlátai A francia forradalom hatása a közgondolkodásra A forradalom prototípusa Liberalizmus Nacionalizmus Militarizmus Modern politika alapjai

19 BONAPARTE NAPÓLEON

20 NAPÓLEON ÚTJA A HATALOMBA
évi itáliai hadjárat 1. francia ellenes koalíció felszámolása 1789. egyiptomi hadjárat 2. koalíció megalakulása 1799. November: Napóleon államcsínye

21 KONZULÁTUS (1799-1804) Napóleon politikája a konzulátus időszakában:
A konzulátus rendszere Napóleon reformjai A 2. koalíció legyőzése A napóleoni harcmodor

22 CSÁSZÁRSÁG ( ) Napóleon császárrá koronázása és annak jelentősége 3. koalíció: 1805. Austerlitz 1805. Trafalgar-foki tengeri ütközet → kontinentális zárlat 1806. Jéna 1807. Tilsiti béke

23

24

25 NAPÓLEON BUKÁSA Az oroszországi hadjárat (1812) 4. koalíció:
Lipcse, a népek csatája Száműzetés Elba szigetén „Száz nap”: Napóleon visszatérése Waterloo Száműzetés Szent Ilona szigetén

26

27

28

29

30

31

32 BÉCSI BÉKE, SZENT SZÖVETSÉG

33 Bécsi kongresszus Területi kérdések Államszervezés kérdése

34 Területi kérdések Rendezés alapelvei
Négyes Szövetség Hatalmi erőegyensúly elve Konszenzusra való törekvés Franciaország: forradalom előtti területeire kellett visszahúzódnia Németország kérdése Ausztria szerepe Oroszország szerepe Anglia szerepe

35 Szent Szövetség Szent Szövetség célja: monarchikus rendszerek konszolidálása Metternich és Sándor cár A Szövetség jellege A Szent Szövetség bukása 1948-as forradalmak A Török birodalom széthullása

36

37

38

39 Modern Európa Előzménye: Francia forradalom: Ipari forradalom:
Politikai eszmék: Liberalizmus Konzervativizmus Nacionalizmus Ipari forradalom: Tudomány és a technika forradalmasítása

40 LIBERALIZMUS Politikai liberalizmus Gazdasági liberalizmus Alapelvei
Társadalmi bázisa 1848-as forradalmak Gazdasági liberalizmus Eredményei Korlátai

41 KONZERVATIVIZMUS Reakció – konzervativizmus
Liberalizmus - konzervativizmus Alapelvei

42 NACIONALIZMUS Nacionalizmus – liberalizmus
Nacionalizmus és a francia forradalom Fajtái: Állami nacionalizmus – etnikai nacionalizmus Békés – agresszív

43 Ipari forradalom Ipari forradalom előtt: Ipari forradalom után:
Hagyományos paraszti társadalom, ahol az emberek többsége mezőgazdaságban dolgozik Önellátásra termelő háziipar, regionális gazdasági rendszer Ipari forradalom után: Urbanizált és iparosodott társadalom, ahol az emberek többsége városokban és gyárakban dolgozik Világméretű gazdasági rendszer

44 Jellemzői Iparosodás motorja: vasútépítés Hírközlés
Egységes postaszolgálat Telefon felfedezése Gazdasági élet világméretűvé válása Gazdasági élet alapja: befektetés Részvénytársaságok, trösztök, kartellek Súlyok és Mértékegységek Nemzetközi Irodája

45 Társadalmi következményei
Társadalmi hierarchia átstrukturálódása: születési és jogi kiváltságok gazdasági kritériumokra alapozott osztály fogalom Önálló egzisztencia - függő viszony Új társadalmi osztályok Nemes-paraszt / középosztály-dolgozó Munkásosztály Közszolgáltatások

46

47

48

49

50 Társadalmi változások szellemi visszhangja
Szocializmus Anarchizmus Moralizmus

51

52 Ipari forradalom kulturális következményei
Oktatás Tömegkultúra Szórakoztatás mint új iparág Turizmus Sportmozgalom Kereszténység Tudomány városiasodás

53

54

55 Politikai élet változásai
Modern állam Meghatározott földrajzi területen lakó emberek szövetsége, melynek népessége (önként vagy vonakodva) elfogadja a kormány hatalmát, mely a legfőbb törvényhozó és végrehajtó testület az államon belül. Gyenge kormányzat – erős kormányzat Demokrácia Politikai kultúra átformálódása Választójogi harcok

56

57

58

59 Európa nagyhatalmi politikája
A modern gyarmatosítás három szakasza: