Család szerepe a szocializációban

Az előadások a következő témára: "Család szerepe a szocializációban"— Előadás másolata:

1 Család szerepe a szocializációban
PPKE JÁK Nemzetközi igazgatás BA szak Igazgatásszervező BA szak

2 Család és szocializáció
Tradicionális társadalom (- cc. XIX. sz közepe) Osztálytársadalom (cc. XIX. század közepe – cc. XX. század közepe) Tömegtársadalom (- cc. XX. század közepe-) Család Kis mobilitás Szülők tekintélye nagy Nevelés legfőbb színtere Örökletes szakmák Nagyobb mobilitás Munkamegosztás, új szerepek, Szigorú nevelés Tanulás időtartama nő otthon elhagyása kitolódik Új hierarchiák lépnek a régiek helyébe, Szülők tekintélye csökken, Társadalmi érettség ideje kitolódik Siker újraértelmezése, Bizonytalanság a gyermeknevelésben, Tömeghírközlés

3 Posztadoleszcencia (a fogalom a felnőtté válás elhúzódó folyamatát jelöli)
Akcidentális krízis Megjelenése előre nem megjósolható, beláthatatlan eseményekhez köthető (munkahely, érzelmileg közel álló személy elvesztése). Normatív krízis Minden olyan megrázó életesemény, amely törvényszerűen bekövetkezik az egyén életében (életszakasz változásai) → Posztadoleszcencia

4 Leválási folyamatok Szülői szemszög Törődés-kontroll elvesztése
A különválást követően a szülő részéről egy újabb „öndefinícióra” van szükség az egyensúlyi állapot visszaállítása érdekében. → Leválás, mint „gyászfolyamat”. Gyermeki szemszög A szülőkről való leválás dimenziói: - Jogi értelemben vett leválás (18. életév) - Elköltözés a közös otthonból saját háztartásba - Financiális leválás – önálló pénzgazdálkodás - Döntések önálló meghozatala - Érzelmi leválás - Leválás szubjektív érzete – önálló, felnőtt identitás

5 Felnőtté válást segítő rituálék
Tradicionális társadalmakban Jelenkori rituálék A felnőtt közösségekbe belépő személy „taggá” válása. Szakrális jellegű szertartások Átkísérik az egyént a következő életszakaszába A felnőtté válás krízise (serdülőkor krízise) a természeti népeknél nem jellemző Már csak nyomokban fedezhetőek fel (Szalagavató ünnepség, gólyatábori avatás) Próbálják betölteni a tradicionális rítusok funkcióit (csoporthoz tartozás igénye). Itt a beavatás nem az idősebbek felügyelete alatt történik, hanem a kortárs közösségben Hiányoznak, elmosódnak a jól körülírt határok (kik lehetnek a beavatók, milyen feladatsor végrehajtására kerüljön sor) Nincs többlettartalom.

6 A 30 éves kor alatti életszakasz történelmi összehasonlításban
A felnőtté válás különböző dimenziói időbeli eltolódásokkal jelennek meg. A 30 éves kor alatti életszakasz történelmi összehasonlításban

7 Az egy-két évtizede még hagyományosnak számító életút szakaszai – amelyben a gyermekkor a tanulás, a felnőttkor pedig a kereső munka köré szerveződött – ma egymásra csúsznak, határaik elmosódnak. Az anyagi önállóság elérése, a szülőktől való függetlenedés pedig időben kitolódik.

8

9 A fészek el nem hagyásának különböző aspektusaira született szlogenek:
Mamahotel: Egyre több húszas-harmincas éveiben járó fiatal marad a „családi fészekben”. Bumeráng gyerek: ők elköltöznek ugyan, de később, például egy párkapcsolati vagy munkahelyi kudarc hatására, mégis visszatérnek a szülői házba. ősdiákok, gyernőttek: A többszöri pályaváltás mellett a tanulmányok elhúzódása, papírkórság. Erasmus-szindróma: A tanulmányok elhúzódásának és a családról való leválás kitolódásának másik gyakori oka a külföldi tanulás. A külföldi iskolákban töltött szemeszterek során a diákok általában nem vesznek fel annyi tantárgyat, mint itthon, így rögtön csúszik a diploma megszerzése, vagyis az anyagi függetlenedés is. Pán Péter-szindróma: a felelősséget vállalni nem képes gyermeki életmód felnőttkorban.

10 Generáció-elmélet

11 Az Y generáció számára szüleik életútja nem tud modellként szolgálni, így saját maguk számára kell létrehozniuk a mintákat, a szubkultúrák, életutak és stílusok rengetegében kidolgozni értékrendjüket. Ugyanakkor úgy kell megteremteniük identitásukat, hogy széttöredezettsége miatt ebben saját nemzedékük is csak kevés kapaszkodót nyújt.