Biológiai embertan II. Előadás és szeminárium. Embriológia Em = befelé, brüein = duzzadni, csirázni A tudomány tárgya: a szervezetek formaváltozásai a.

Az előadások a következő témára: "Biológiai embertan II. Előadás és szeminárium. Embriológia Em = befelé, brüein = duzzadni, csirázni A tudomány tárgya: a szervezetek formaváltozásai a."— Előadás másolata:

1 Biológiai embertan II. Előadás és szeminárium

2 Embriológia Em = befelé, brüein = duzzadni, csirázni A tudomány tárgya: a szervezetek formaváltozásai a teljes kifejlésig 19. századik két irányzata, modellje létezett preformáció (előzetes kialakulás) epigenezis (epi = hozzá, genezisz = létrehozni) a szervek fokozatosan, egymás után jönnek létre 19. sz. második harmada: a petesejt és himivarsejt csupán sejt

3 19. század embriológiai jellemzője -Petesejt megtermékenyülése és osztódás áll az érdeklődés előterében -Miként jönnek létre a szervek? -Leíró jellegű ez a periódus -- evolócióelmélet megjelenése után az egyed fejlődését a törzsfejlődés megismétlődéseként akarják leírni -A század vége: okok vizsgálata (kauzális embriológia) kerül előtérbe – feloldja a preformáció és az epigenezis tanát (mindkét elméletben vannak igaz elemek)

4 Embriológia megalapozója: Arisztotelész 19. századig hatott e tudományra - vizsgálta az ondó és a menstruációs vér szerepét - a tojásban ill. a méhben fejlődő utódot „Az összes testrésznek, például a szívnekm tüdőnek, májnak, szemnek stb. vagy egyszerre, vagy sorban egymás után kell kifejlődnie…” (De generatione animalium: 734a)

5 -Az embrióban magában van a formaképző tényező (Ezt a férfi ondója közvetíti) Az ondó „… magában foglalja ezt a mozgást és erőforrást, s ha a mozgás befejeződik, akkor az összes tag készen van és él.” (De generatione animalium: 734a) Ami téves benne: -A női petesejt is hozzájárul az utód formájához -A fejlődés oka nem egy anyagiatlan formai elv („lélek”), hanem az anyagi genom. (Amit Arisztotelész formai elvnek tekintett, azt érthetjük a DNS-ben kódolt genetikai programnak)

6 17-18. század A preformáció elve volt az arisztotelészi nézetek után az uralkodó nézet (bevett nézet) Pl. Gottfried Wilhelm Leibniz (1646 - 1716) ennek az elméletnek a híve Antoni van Leeuwenhoek (1632 – 1723) holland természetbúvár 270 x nagyítás, spermiumokban a jövőbeni szerveket vélte látni (ezt „evolutio”-nak, kibontakozásnak írta le) Albecht von Haller (1708 – 1777) a későbbi szervek, bár megvannak, de nehéz azokat észrevenni - a petesejt vagy a spermium tartalmazza edzeket - Haller ovista - mások animalkulisták

7 Az epigenizmus előképét Newton elmélete szolgálta -Meg kell találni a természet lényegi erőit -- ráébrednek: a biológiai jelenségeket nem lehet csupán fizikaira visszavezetni -Epigenizmus gyöngéje: a fizikai erőhöz miféle lényegi erő társul még? A lényegi erő minden faj esetében más, azaz mindegyiknek saját formáló ereje van. Wolf elmélete is csodával hatros módó lényegi erőre hivatkozik

8 Összehasonlító embriológia Előkép: összehasonlító anatómia -19. sz. elejére jön létre az összehasonlító embriológia -Első vizsgált fajok: csirke, béka -Ernst von Baer (1792 - 1876) az álaltpkat embironális fejélődésük alapján 4 nagy csoportba lehet osztani (V.ö: Cuvier) -- szerinte előbb a törzsi, majd a speciális tulajdonságok jönnek létre -Sok hasonló felfedezés támasztja ezt alá

9 A biogenetika alaptörvénye Egyedfejlődés és az evolúció összekapcsolása (ontogenetika + filogenetika) Kérdés: Az embrionális fejlődés az evolúció megismétlődése? Fritz Müller (1822 – 1897): vannak párhuzamok (rákok vizsgálata révén) de: az utód a szülői útról előbb-utóbb letér Ernst Haeckel: minden többsejtű állatnaK VAN EGY KÖZÖS ŐSE, amely az ősbéllel rendelkezett (az embrió gastrula állapota utal erre) Alexander O. Kovalevszkij (1840 - 1901): a zsákállat lárvájában gerinchúr van – gerinceserknek hasonló lehetett az őse

10 Embriológia és sejtelmélet -19. században új vizsgálati módszerek jelentek meg (mikroszkóp, metszés, festés) + de az új elméletek is hatottak (pl. sejtelmélet, 1838) -A többsejtőek teste elemi egységekből áll, ezek osztódás lévén szaporodnak, differenciálódnak és szerveket hoznak létre -Azaz: minden sejtet, szövetet, szervet vissza lehet vezetni immár nem a csiralemezig, hanem az őseredeti sejtig -Megállapítják (mind a növények, majd az állatok esetében is) a megtermékenyülés a női és a him sejtmagvak összeolvadása (azaz igaza van az ovitáknak és az animalistáknak egyaránt)

11 Kísérleti embriológia Anatómiai embriológia – összehasonlító embriológia – kísérletes embriológia Befolyásolja: kortárs társtudomány - evolúciótan - majd mechanika (fejlődésmechanika) - modern molekuláris biológia ( MINDEN SEJT minden örökítőanyaggal rendelkezik, dwe a fgéneknek minig más része az aktív _ fejlődésgenetika)

12 összegzés 1870-es évek: ovisták és animalisták vitája 20. század eleje: epigenezis és preformáció ellentétei Megoldást a genetika adta genotípus (= egy egyed genetikai állománya) – ez adja az embrionális fejlődés preformált elemét A fenotipus (megjelenés) benne van

13 ArisztotelészDe partibus animalia De materia medica DioszkoridészDe partibus animalia De materia medica HippokratészDe partibus animalia De materia medica