A KAP bevezetésének hatása az Észak-Nyugati regió fejlesztési stratégiájára A KAP bevezetésének hatása az Észak-Nyugati regió fejlesztési stratégiájára.

Az előadások a következő témára: "A KAP bevezetésének hatása az Észak-Nyugati regió fejlesztési stratégiájára A KAP bevezetésének hatása az Észak-Nyugati regió fejlesztési stratégiájára."— Előadás másolata:

1 A KAP bevezetésének hatása az Észak-Nyugati regió fejlesztési stratégiájára A KAP bevezetésének hatása az Észak-Nyugati regió fejlesztési stratégiájára Vincze Mária Györfy Lehel Phd. egyetemi tanár Phd. hallgató, tanársegéd „Babeş-Bolyai” Tudományegyetem „Babeş-Bolyai” Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar

2 Cél  Az uniós pénzalapok Észak-Nyugat régió gazdaságára való hatásának számszerű becslése

3 A bemutató felépítése  Adatforrások  Módszertan  A nemzeti Input-Output táblázat regionalizáció  A pénzalapok elosztása régiók és ágazatok szerint  Input-Output multiplikátorok használata a hatások számszerűsítésében  Fontosabb eredmények  Bruttó kibocsátás  Háztartások jövedelme  Munkaerő foglalkoztatás átlagos változás átlagos változás

4 Adatforrások  Románia Input-Output táblázata (2000-es évre) (Nemzeti számlák) 34 ágazat  17 ágazat  Munkaerő foglalkoztatásra vonatkozó adatok  Romániai Statisztikai Évkönyv  Területi Statisztika  REAPBALK kutatási projekt előző publikációi és közös módszertana  (REAPBALK-Rural Employment and Agricultural perspectives in Balcan Applicant Countries- nemzetközi kutatási projekt, EU5-ös keretprogram, résztvevők: 7 ország kutatócsoportjai)

5 Módszertan. Az IO táblázat regionalizációja. (1)  Az Input-Output táblázat regionalizációja  Nemzeti IOT  Regionális IOT  GRIT módszer (Jensen, 1979)  Nemzeti-regionális különbségek a gazdaság szerkezetében  Munkaerő foglalkoztatás (E)  GDP  Thessa (GR), Unian (IT) csapatok szerepe

6 Módszertan. Az IO táblázat regionalizációja. (2)  A regionalizáció főbb lépései...  Ágazatok összevonása, országos szint (hasonló technológia)  Az országos közvetlen szükségletek mátrixa (A N mátrix)  A regionális közvetlen szükségletek mátrixa (A R mátrix)  Kulcsmutató (Flegg Location Coefficient, Flegg, 1995): ;  Ágazatok összevonása, regionális szint (S mátrix)  Teljes regionális IO táblázat kiszámítása  Külkereskedelem (import, export) problémája (Mattas, 2004)  X R mátrix problémája: Kulcsmutató (Simple Location Coefficient, Hoover, 1975): ;

7 Módszertan. A pénzalapok elosztása régiók szerint.  Fejlesztési régiók részesedése (SRF) az alapokból:  Adott koefficiensek szerinti relativ fejlettségi index (I) és ezek súlya (C)  Nemzeti Fejlesztési Terv, 2004-2006  Egy főre jutó GDP (C GDPc =0,5), munkanélküliségi ráta (C UR =0,25), közútak sűrűsége (C DR =0,0625), vasúthálózat sűrűsége (C DRW =0,0625), gázhálózattal rendelkező települések száma (C NG =0,025), vízhálózattal rendelkező települések száma (C W =0,025), szennyvízhálózattal rendelkező települések száma (C W =0,05)  Eredmény: Eszak-Nyugat régió: 11,9%

8 Módszertan. Input-Output multiplikátorok.  Az Európai Uniótól potenciálisan kapható összegeket a végső felhasználás növekedésnek tekintjük  Összes szükségletek mátrixa (β - Leontief inverz mátrix)  Rasmussen és Hirschmann Input-Output multiplikátorok (ágazatok közötti kapcsolatok alapján)  Output (Bruttó kibocsátás)  Háztartások jövedelme  Foglalkoztatás

9 Módszertan. A pénzalapok elosztása régiók és ágazatok szerint. Alapok / Év Mil. Euro Mil. Euro 200420052006200720082009TotalÉves átlag SAPARD RO167175171XXX513171 ÉNY202120XXX6120 ISPA RO312 XXX936312 ÉNY37 XXX11137 Vidékfejlesztési Alap ROXXX50688110372424808 ÉNYXXX6010512328896 Kohéziós Alap ROXXX4666578681991664 ÉNYXXX557810323779 Strukturális Alapok ROXXX9331314173539821327 ÉNYXXX111156206474158 Direkt kifizetések ROXXX184320377881294 ÉNYXXX22384510535

10  1. forgatókönyv: Előcsatlakozási alapok hatása  SAPARD, ISPA  Prioritások szerint  Intézkedések szerint  A nyertes pályázatok eddigi (2004) ágazatok szerinti megoszlása  2., 3. forgatókönyv: 2007-es csatlakozás utáni hatás  Vidékfejlesztési alap (SAPARD szerkezete alapján)  Kohéziós alap és Strukturális alapok (Morillas, 2000)  Direkt kifizetések  2. forgatókönyv: kizárólag a háztartások fogyasztására fordítva  3. forgatókönyv: kizárólag mezőgazdasági beruházásokra használva Módszertan. A pénzalapok elosztása ágazatok szerint.

11 Főbb eredmények. Bruttó kibocsátás (output) átlagos relatív változása.

12 Főbb eredmények. Háztartások jövedelmének átlagos relatív változása.

13 Főbb eredmények. Foglalkoztatottak számának átlagos relatív változása.

14 Bruttó kibocsátás Háztartások jövedelme Foglal- koztatás Ágazat / Forgatókönyv szám123123123 Mezőgazdaság1415914159141511 Bányászat1611 1612111612 Élelmiszeripar1213141191311710 Könnyűipar1517 1517 1517 Fa-, bútor- és papíripar89128111281113 Vegyiipar és műanyag gyártás777677787 Építőanyag ipar488488498 Fémfeldolgozás1110 9 Gépek, elektronikai cikkek és gépjárművek 344344355 Villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás666565566 Építőipar111111111 Kereskedelem131615131615131615 Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás955956944 Szállítás, raktározás és távközlés 233222223 Banki tevékenységek és ingatlanpiaci szolgáltatások161416 1416 1416 Közigazgatás522733632 Közösségi, társadalmi és személyi szolg.-k101213121314121314 Ágazatok rangsora a relatív változások nagyságrendje szerint

15 Következtetések  Az előcsatlakozási alapok szinte elenyésző,... ...a csatlakozás után igénybe vehető alapok számottevő hatása a régió gazdaságára  A bruttó kibocsátás, a háztartások jövedelmének és a foglalkoztatás relatív változása várhatóan az  Építőipar  Szállítás, raktározás és távközlés  Gépek, elektronikai cikkek és gépjárművek ágazatokban lesz a legjelentősebb. ágazatokban lesz a legjelentősebb.  A foglalkoztatás szerkezetében nem következik be gyors változás, a romániai mezőgazdasági foglalkoztatottak részarányának (2004-ben 37%) csökkenése kimutatható, de látványos változás csak hosszú távon várható

16 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!