Politológiai alapismeretek

Az előadások a következő témára: "Politológiai alapismeretek"— Előadás másolata:

1 Politológiai alapismeretek

2 i.e. 4000 – az első államok létrejötte
(despotizmus, a mükénéi korban a hatalom öröklődése) i.e. 8. sz. – a ‘polisz’ megjelenése A politikát Arisztotelésztől származtatják, de valószínűleg Platóntól (az ő tanítójától) ered. A ‘politika’ szó a ‘polisz’-ból alakult ki: a város ügyeivel való foglalatosságot jelenti.

3 Arisztotelesz az uralkodás formáiról
„A” - a hatalom egy ember kezében összpontosul a monarchia - előnyei: a hatalom törvényes és kiszámítható az uralkodó hozza a törvényeket, betartja és betartatja őket, a nép pedig elfogadja a türannisz: rossz, mert nem törvényesen jutott hatalomra, önös cél vezeti

4 „B”- a hatalom kevesek kezében van, akkor beszélhetünk:
arisztokráciáról (lehet származás,vagyon és erkölcs szerinti → jó, mert legitim az uralom) oligarchiáról (rossz, mert kizárólag a saját, önös érdekek dominálnak)

5 Ha sok ember kezében összpontosul a hatalom, akkor lehet szó:
politeiáról (jó, mert a hatalom a középvagyonosok kezében van → tisztességesek) demokráciáról (a hatalom a szegényeknél van, akik a meggazdagodásra törekednek)

6 ARISZTOTELÉSZ MORALITÁS SZEMPONTJÁBÓL KÖZELÍTI MEG A POLITIKÁT.
A közerkölcs, közjó biztosítása

7 RÓMA rövid ideig (csak az 5. sz.-ig) jellemző a polisz
terjeszkedés → univerzálisan kell gondolkodni. A római jog csak vagyonosok lehetnek tisztségviselők → a tisztségviselőnek magának kell állnia a hivatalt, egy év után elmehet prokonzulnak (ő szedi be az adókat → a köztársaság rossz → császárság

8 KÖZÉPKOR rendiség (13. sz.)
a moralitást az egyház közvetíti → az egyház és az állam összefonódik, és a római jog hűbéri lánc szuverenitás (az én hűbéreseim nem függnek az én hűbéruramtól) rendiség (13. sz.) a 3. rend a feltörekvő polgárság a király kénytelen megosztani hatalmát a rendekkel → Parlament

9 ÁRUTERMELÉS és a koraújkor
a 14. századtól indul a polgárság átveszi a gazdasági hatalmat → humanizmus a moralitás kezd kikerülni a politikából Machiavelli ( század) – a politikából kivonta az egyházat, az erkölcsöt Meghatározó az államérdek politika = hatalom (a cél szentesíti az eszközt)

10 ABSZOLUTIZMUS kora század Anglia ( VIII. Henrik, Erzsébet), Franciaország (XIII.-XIV.Lajos) az uralkodó a polgárságot monopóliumokkal támogatja, de a hűbériség is megmarad senkinek nem enged beleszólást a közügyekbe A hatalmi ágak egy kézben vannak

11 A RACIONALIZMUS megjelenése
- új eszme a 17. században

12 a politika értelmezése kettészakad
A FELVILÁGOSODÁS 18. század a politika értelmezése kettészakad Hobbes: az abszolutizmust elengedhetetlennek tartja (politika = az állampolgár engedelmessége)

13 Locke, Rousseau: „Társadalmi szerződés”
az állampolgárok megegyeznek a hatalommal rendelkezőkkel; így ők biztosítják az emberi jogokat az abszolutizmus ezt megsértette → fel kell számolni minden választás megfelel egy társadalmi szerződésnek ha nem vagyok elégedett valamely párttal, akkor leváltom

14 Locke: a politika célja, hogy az életet és a tulajdont biztosítsa az alkotmányos monarchiát tartja jónak a szabadságjogokat fenn kell tartani Montesquieu a hatalmi ágak szétválasztásáról A politika: az állami intézmények tevékenységével foglalkozik

15 A jogállamiság értelmezései
Rousseau: a köztársaság a legjobb politika = jogállamiság, népfelség a fennálló törvényeknek megfelelő irányítás kell A jogállamiság értelmezései I. porosz-német értelmezése: a jogállamiság a közigazgatási jognak felel meg, engedelmeskedni kell a törvényeknek

16 II. angolszász értelmezés:
nem a formális szabályoknak, hanem a törvények szellemiségének kell engedelmeskedni az Alkotmánybíróság felülvizsgálhatja a törvényeket Esküdtszék, esküdtbíróság szerepe

17 19. sz. – politikai irányzatok megjelenése
Liberalizmus - szabadság Nacionalizmus - nemzet Szocializmus - egyenlőség konzervativizmus - rend szabad kereskedelem, szabadverseny kapitalizmus → társadalmi differenciák konkurencia a piacon, elszegényedés

18 Szociológiai nézőpont születése
A politika: az állam nem csak jogi személy, szociális problémákat is meg kell oldania a választójogot emelni kell

19 Tocqueville az állampolgárokat védeni kell az állammal szemben
az emberi jogokat biztosítani kell ő fedezte fel a „civil szférát” (érdekképviseletek) → az egyént meg tudják védeni A politika: a szabadság és a rend összeegyeztetése (Gy.F)

20 Marx a szabadversenyes kapitalizmust ő elemezte először
a szegények nevében írt szocializmus = az igazságos társadalom csak a munkások tudják megvalósítani (kizárólag forradalom révén) proletár diktatúra → államosítás (csak fejlettebb államokban lehet megvalósítani) Lenin: Marxot szó szerint vette (SZU)

21 Bernstein Marx követője
a monopolkapitalizmusban kiegyenlítődés megy végbe → nem kell forradalom csak demokrácia és jólét szükséges az igazságos társadalomhoz

22 Max Weber első a gazdaság → ebből fakad minden
politika = az államhatalomért folytatott harc az egyén és az állam között köztes intézmények vannak = a pártok pártok → többpártrendszer a politikát pártügynek tartja (itt zajlik a harc a hatalomért)

23 Weber elitista felfogása
elitista elmélet: a harc a pártok elitcsoportjai között folyik a nép dönt arról, hogy melyiket választja ↓

24 A XX. század A realista irányzat Wodrow Wilson
a politikának vizsgálnia kell a hatalmi intézményeket, személyeket, pártokat és embereket felméréseket kell végezni, és ezeket elemezni legyen a politológus egyben politikus is A liberális demokrácia képviselője

25 A pluralista irányzat Benthley:
A politika nem személyek, hanem társadalmi csoportok harca több csoport  érdekellentétek  kompromisszumokat kötnek A társadalmi érdek a pol. folyamatokban alakul ki

26 A BEHAVIORISTA irányzat
Easton, Trumann, Deutsch, Almond, Dahl a politikai folyamatokat az emberek személyisége határozza meg a közvélemény-kutatások ekkor születnek Gallup Intézet → empirikus kutatások

27 A konfliktusos definíció
Lasswell a politika azt jelenti, hogy ki, mit, hogyan szerez meg csoportérdekek, önös érdekek  Az érdekek konfliktusos szituációkban jelennek meg

28 STRUKTURALISTA – FUNKCIONALISTA megközelítés
a politikai folyamatokat neutrálisan kell leírni a politikát le lehet egyszerűsíteni, le lehet bontani technikai elemekre, de ehhez speciális szaknyelv kell

29 KIBERNETIKAi megközelítés
a ’70-es évektől alakul ki a politika egy program → ezt le kell futtatni bruttó program: a pártprogram, amelynek vannak standard elemei nettó program: ez lesz a pártprogramból (kormányprogram) A bruttó programot általában soha nem lehet megvalósítani.