SZEMÉLYISÉGELMÉLETEK

Az előadások a következő témára: "SZEMÉLYISÉGELMÉLETEK"— Előadás másolata:

1 SZEMÉLYISÉGELMÉLETEK

2 Miben áll a személyiség?
Hogyan alakul ki? Milyen módon működik? Mi adja a személyek különbözőségét?

3 I. DISZPOZICIONÁLIS ELMÉLETEK
TÍPUSTANOK Hippokratész – Galénosz (ie ) Kretschmer ( ) VONÁSELMÉLETEK Cattell (1940-es évek) Eysenck (1967)

4 Hippokrateszi-Galenoszi típustan (ie.V-II.sz.)
SZANGVINIKUS KOLERIKUS MELANKOLIKUS FLEGMATIKUS (Empedoklész --- nedvkórtan --- vérmérsékleti típusok) (szív-vér; máj-epe; lép-fekete epe; agy-nyák)

5 SZANGVINIKUS (szív/vér)
derűlátó / bizakodó egész megjelenéséből életkedv árad húsos, egészséges arcszínű élénk, gyors mozgású és felfogású szeszélyes könnyen felindul hamar lecsillapodik (szalmaláng természet) kedélyes, közlékeny, barátságos

6 KOLERIKUS (máj/epe) ingerlékeny / lobbanékony
külsejéről tetterő sugárzik heves arcszíne sárgás, epés, tekintete nyílt, testtartása határozott érzelmi reakciói tartósak, bár szintén gyorsak indulatai erőteljesek, gyakran elragadják

7 MELANKOLIKUS (lép/fekete epe)
lehangolt / szomorú arckifejezése gondterhelt komoly külseje törékeny mozdulataiból hiányzik az élénkség érzelmei lassan és nehezen fejlődnek ki, de erősek negatív érzései különösen tartósak (bánat, levertség, szomorúság) ingadozó, határozatlan, nehezen dönt

8 FLEGMATIKUS (agy/nyák)
nyugodt / közönyös megjelenése, tekintete, beszédmodora kifejezéstelen, jellegtelen mozgása lomha érzelmei nagyon lassan fejlődnek ki egykedvű, higgadt, kiegyensúlyozott nehezen hozható ki a sodrából kitartó, megbízható

9 Kretschmer típustana(1920-30) (testalkat-temperamentum-megbetegedési hajlam)
PIKNIKUS: alacsony, kövérkés; szélsőséges hangulatú, kedélyes, kényelmes, nyitott, gyakorlatias ; mánia, depresszió ATLETIKUS: magas, izmos ; energetikus,sikerorientált, kockázatkedvelő; indulatos, mogorva, lassú, nyugodt, katonás, megbízható, tapadékony; epilepszia LEPTOSZOM :magas, vékony; intellektuális beállítódású, érzékeny, zárkózott, hűvös, bizalmatlan, merev ; szkikzofrénia

10 Cattell vonáselmélete (1940-es évek) (16 dimenzió)
TARTÓZKODÓ NYITOTT INTELLIGENS KEVÉSBÉ INTELLIGENS ÉRZELMILEG BEFOLYÁSOLHATÓ ÉRZELMILEG STABIL ALÁZATOS, SZELÍD MAGABIZTOS, AGRESSZÍV JÓZAN, KOMOLY HANYAG, NEMTÖRŐDÖM NONKONFORMISTA LELKIISMERETES VISSZAHÚZÓDÓ VÁLLALKOZÓ SZELLEMŰ KEMÉNY LÁGYSZÍVŰ BIZAKODÓ GYANAKVÓ GYAKORLATIAS - KÉPZELŐDŐ NYÍLT SZÁMÍTÓ MAGABIZTOS AGGÓDÓ KONZERVATÍV KÍSÉRLETEZŐ CSOPORTFÜGGŐ ÖNÁLLÓ FEGYELMEZETLEN BESZABÁLYOZOTT NYUGODT FESZÜLT

11 Eysenck I. (1967) EXTROVERZIÓ - INTROVERZIÓ
két dimenzió EXTROVERZIÓ - INTROVERZIÓ ÉRZELMI STABILITÁS - LABILITÁS kombinációja

12 Eysenck II. Introverzió + érzelmi stabilitás Introverzió + érzelmi labilitás Extroverzió + érzelmi stabilitás Extroverzió + érzelmi labilitás

13

14 II. BIOLÓGIAI ELMÉLETEK (1940-1970)
Eysenck (kérgi arousal) Gray Sheldon

15 Gray (elkerülés-közelítés)
jutalmazó és büntető rendszerek az agyban --- ingerkeresés és ingerkerülés viselkedéses megközelítő és gátló rendszer két alapdimenzió : impulzivitás és szorongás

16 Sheldon Szomatikus típusok:
EndomorfiaViszcerotoniaEndoderma - belső csíralemez fejlettsége;hasi emésztőszervek nagyok és erősek, lágy lekerekítettség relatív túlsúlya. Test általános ellazultsága, kényelemszeretet, oldottság, alvásszeretet,szívesen vesz részt társas összejöveteleken, extrovertált, lassú reagálás,türelmes, érzelmeit könnyen kifejezi, szociábilis, kiegyensúlyozott étkezés okozta élvezet jellemzi. MezomorfiaSzomatotoniamezoderma - középső csíralemez; izom, csont, kötőszövet relatív túlsúlya; fizikuma erős, kemény, szemre szögletes; a csont és az izom kidomborodik, a bőr az alatta fekvő kötőszövet miatt feszes. Aktív, energikus, hozzászokott a testmozgáshoz, érzéketlen a fáradtságra, életkorát meghaladó érettség, magabiztosság,határozottan jár, hangosan beszél, támadóan viselkedik, kockázatvállaló,dominanciára tör, rámenős, a tettek embere, aki a jelennek él. EktomorfiaCerebrotoniaEktoderma - külső csíralemez; finoman metszett vonalak és törékenység viszonylagos túlsúlya; tömegéhez képest legnagyobb a testfelszínük, így őket éri a legtöbb külvilági ingerhatás. Testükhöz képest a legnagyobb aggyal is ők rendelkeznek. Introvertáltak, érzelmek kifejezését erős gátlási kontroll alatt tartják, képtelenek ”elengedni” magukat, társaságban visszahúzódóak, az egyedüllétet keresik, érzékenyek a zajokra, zavaró hatásokra, szorongóak, gyorsan reagálnak.

17 III. DINAMIKUS ELMÉLETEK
Analitikus elméletek Freud Jung Neoanalitikus elméletek Hartmann Adler Kohut Mahler Erikson

18 FREUD I. Topológiai modell tudatos (másodlagos folyamat ) tudatelőttes
tudattalan (elsődleges folyamat )

19 FREUD II. Strukturális modell SZUPEREGO = felettes én
EGO = én(valóságelv) ID = ösztönén(örömelv) (libidó, elhárító mechanizmusok)

20 Jung Selbst (ősvaló) személyes tudattalan tudatos én árnyék
kollektív tudattalan archetípusok Selbst (ősvaló) tudatos én árnyék persona (animusz, anima) (szellemiség)

21 További dinamikus (neoanalitikus) elméletek
ÉNPSZICHOLÓGIA Hartmann: énmagok=veleszületett individuális elemek Adler: fölénykeresés, dominancia, siker, kisebbrendűségi érzések kompenzálása TÁRGYKAPCSOLATI ELMÉLETEK Kohut: nárcisztikus szükségletek (visszajelentés) Mahler: korai kötődések Erikson: identitáskrízisek

22 IV. TANULÁSELMÉLETEK Pavlov klasszikus kondicionálás (S+S)
Skinner instrumentális kondicionálás (S+R) Bandura (1977) szociális tanuláselmélet; (szoc. Visszajelentés --- énhatékonyság, önbecsülés, önértékelés)

23 V. FENOMENOLÓGIAI ELMÉLETEK (humanisztikus irányzat) (1960-as évek)
Az egyén személyes élményei Önmegvalósítás Rogers Maslow

24 Rogers növekedési potenciál önmegvalósítás szükséglete énkép szerepe
énkép és énideál közötti optimális eltérés feltétel nélküli elfogadás (pozitív visszajelentés)

25 Maslow Szükségletek hierarchiája
Önmegvalósítási szükségletek: az önkiteljesítés elérése,a lehetőségek megvalósítása Esztétikai szükségletek: rend, szépség, szimmetria Kognitív szükségletek: tudni, érteni, megismerni Elismerés, státusz: teljesíteni, kompetensnek lenni, elnyerni mások megbecsülését A szeretet szükséglete: másokhoz tartozni, befogadottnak lenni Biztonsági szükségletek: veszélyektől mentesnek lenni Fiziológiai szükségletek: éhség, szomjúság (csúcsélmény)

26 VI. KOGNITÍV ÖNSZABÁLYOZÁS I. (rendszerszemlélet)
Személyiség = komplex önszabályozó rendszer Társas lét = folyamatos önszabályozási folyamat

27 VI. KOGNITÍV ÖNSZABÁLYOZÁS II. Önszabályozási modellek
1. memóriában tárolt sémák és forgatókönyvek (mentális programok) (kivitelezési információk) 2. szándék kialakítása (végrehajthatóság és következmények felmérése) 3. célválasztás 4. törekvés a cél elérésére 5. visszacsatolás (kontroll, érzelmi monitorozás) Powers Cantor és Kihlstrom Mischel

28 Powers A viselkedésszabályozás mentális programjai hierarchikus felépítésűek: egyszerű programok (konkrét viselkedés) elvontabb, általánosabb tervek (elvek) rendszerfogalom (pl:énérzés)

29 Cantor és Kihlstrom TÁRSAS INTELLIGENCIA
szociális tapasztalatok (helyzetek értelmezése, helyzetkezelési stratégiák)

30 Mischel kognitív-szociális tanuláselmélet: (5 változó)
a személy kompetenciái (készségek, problémamegoldó stratégiák) kódolási stratégiák, személyes konstrukciók (világ egyedi értelmezése) elvárások szubjektív értékek (incentív ösztönerők) önszabályozó rendszerek (célok,tervek)

31 A SZEMÉLYISÉG FEJLŐDÉSE

32 Tényezői érés tanulás trauma

33 Jellemzői növekedés gazdagodás differenciálódás

34 Fejlődést befolyásolja a
Testi diszpozíció Társadalmi környezet Személyes környezet Önszabályozás alakulása

35 Fejlődés élettörténeti menete
Csecsemőkor Kisgyermekkor Iskoláskor Pubertás kora Felnőttkor Öregkor

36 Fejlődés fő irányai Megfelelő magatartásformák elsajátítása
Hatékony önszabályozó funkciók létrehozása Stabil és hatékony én-rendszer kialakítása

37 FREUD orális fázis anális fázis fallikus fázis latencia fázisa
PSZICHOSZEXUÁLIS FEJLŐDÉS orális fázis anális fázis fallikus fázis latencia fázisa genitális fázis (fixáció, regresszió)

38 Mahler Az én születésének folyamata= szeparációs-individuációs folyamat autisztikus fázis szimbiotikus fázis differenciáció és a testkép kialakulása gyakorlás újraközeledés az individualitás konszolidációja és az emocionális tárgykonstancia kezdetei

39 ÉNIDENTITÁS-ELMÉLETE
ERIKSON ÉNIDENTITÁS-ELMÉLETE

40 ÉNFEJLŐDÉS az életút krízisek sorozata
azok megoldása során erősödik énerőnk alakul énminőségünk, működőképességünk fejlődik problémamegoldó képességünk nő hatékonyságunk így alakul ki énidentitásunk

41 ÉNFEJLŐDÉS FOLYAMATA

42 Csecsemőkor (1.év) bizalom / bizalmatlanság
pozitív várakozások, hinni, bízni tudunk a világban, emberi környezetünkben ; remény, hogy vágyaink, elvárásaink teljesülnek negatív elvárások

43 Kisgyermekkor (2-3.év) autonómia / kétségbeesés
önmagunkban való bízás saját hatékonyság önállóság határozottság saját akarat eltökéltség dependencia határozatlanság bizonytalanság kiszolgáltatottság

44 Óvodáskor (3-5.év) kezdeményezés / bűntudat
kompetencia, kezdeményezőkészség uralomra törekvés önalávetés

45 Iskoláskor (6-11.év) teljesítmény / kisebbrendűség-érzés
teljesítménymotiváció, feladatkerülés, kudarcorientáltság, sikerorientáltság negatív önértékelés megfelelő önértékelés

46 Serdülőkor (12-20.év) identitás / szerepkonfúzió
szerepválasztások, azonosulás, életcélok és hivatás választása , egységesség és összeforrottság alakulása, személyes élet szerepbizonytalanság, céltalanság, identitás hiánya vagy diffúziója

47 Fiatal felnőttkor (25. évtől) intimitás / izoláció
kiforrott identitás alkotóképesség érzelmi elkötelezettség, hűség, intimitás , kapcsolati nyitottság, önfeltárás képessége, beilleszkedés magány, elszigetelődés

48 Felnőttkor (60.évig) generativitás / stagnálás
tapasztalatok összegzése és hasznosítása, alkotóképesség, érzelmi kiteljesedés, jövővel való törődés (nem csak saját szükségletei és jövője érdekli,utódokról való gondoskodás) produktivitás hiánya, beszűkülés, elsivárosodás

49 Időskor énintegritás / kétségbeesés
Önelszámolás: életelégedettség, kielégültség, bölcsesség átélése teljesség = személyiség egységének megélése elvesztegetett élet, halálfélelem kétségbeesése

50 !!!!!!! A korai hatások meghatározóbbak, mert ezekre épülnek a továbbiak. Egészséges fejlődéshez fontos az adott időszakban szükséges feltételek (állandóság, biztonság, pozitív érzelmi légkör, önállóság támogatása…) biztosítása. Tárgyi körülményeknél fontosabbak az emberi kapcsolatokból adódó hatások (pozitív visszajelentések :elfogadás, elismerés, megbecsülés, szeretet…) A hosszantartó hatások jelentősebbek, mint az egyszeri élmények.