Levegőszennyezés 9. A . 2. csoport ..

Az előadások a következő témára: "Levegőszennyezés 9. A . 2. csoport .."— Előadás másolata:

1 Levegőszennyezés 9. A . 2. csoport .

2 A tiszta levegő összetétele
-A levegő egy gázelegy, amely a Földet körülvevő gázok keveréke. Fő alkotó részei: a nitrogén 78,09%, oxigén 20,93% és egyéb nemes gázok 0,002%-a a térfogatnak. Változó mennyiségben vízpárát is tartalmaz. Tiszta állapotban színtelen, szagtalan. Egy normál literének súlya 1,293 g. Vízben igen kevéssé oldódik, oldódás közben összetétele is megváltozik pl: a vízben oldott levegő oxigén tartalma 20C0-on kb 34%. Erősen lehűtve cseppfolyósítható. A cseppfolyós levegő könnyen mozgó, világoskék folyadék. Állandóan párolog, hőmérséklete –190C0 körüli. A cseppfolyós levegőbe tett anyagok megszilárdulnak, sok anyag szerkezete átrendeződik ezen az alacsony hőmérsékleten pl: a piros színű higany sárga lesz, a gumi elveszíti tulajdonságát törékennyé, válik. A cseppfolyós levegő párolgásakor először az alacsonyabb nitrogén távozik el, ezért az oxigén dúsabb lesz  A levegő vízgőzt is tartalmaz. A relatív vízgőztartalom azt fejezi ki, hogy a levegőben lévő vízgőz mennyisége hány százaléka a vízgőz mennyiségnek, amely az adott hőmérsékleten telítené a levegőt.

3 A tiszta levegő

4 A levegőszennyezés -Az élő szervezetekre káros anyagok jelen vannak a levegőben. A szennyezett levegő csökkentésével illetve tisztításával a 20-dik század 60-as éveiben kezdtek elfoglalkozni decemberben, a londoni szmogban egy hét alatt 4000 ember, 1953-ban 8000 ember halt meg. A légszennyező anyagok fizikai és kémiai folyamatok során keletkeznek és megváltoztatják a levegő természetes összetételét . Pl:          Szénmonoxidok: széntartalmú anyagok elégetésekor keletkezik, tüzelő berendezésekben, erőművekben, hulladékégetőkben, belső égésű motorokban         Kéndioxid (SO2): kéntartalmú tüzelő anyagok égésekor, érc kohósításakor, kénsavgyártáskor jut a levegőbe          Nitrogénoxidok (NO, NO2): belső égésű motorokból, kén és salétromsavgyártásból, robbanóanyagokból, rakéta üzemanyagokból          Anyagok el nem égetett alkotórészeiből, kőolaj feldolgozásból, vegyigyárakból         Szerves vegyületek: műanyag, lakk, gyógyszeripar          Porok: tüzelő berendezésekből, vegyi folyamatokból, cementgyártásból, mechanikai műveletekből (aprítás, csiszolás)         Radioaktív anyagok: reaktorok bomlási termékeiből, atom és hidrogénbomba kísérletekből stb jut a levegőbe

5 A levegőt szennyező anyagok csoportjai :
Pollenek : A leggyakoribb pollenek: Parlagfű Fűkeverékek Feketeüröm Nyári gyom Füst : -A füst fizikai megközelítésben diszperz rendszer. -A füst szilárd részeket alig tartalmaz, tulajdonképpen láthatatlan füstgáz.  -A füst legtöbb formája kémiai komponensei révén az emberi szervezetre ártalmas. A füst színe: az égés során egymással kölcsönhatásba lépő elemek fizikokémiai tulajdonságaitól függ: a száraz fa vagy a faszén füstje fehér, a nedves fáé vagy a kőszéné világos- vagy sötétszürke (az ilyen füst később lerakódó szilárd részecskéi képezik a kormot, az érctartalmú kohófüst átlátszatlan fekete színű stb.

6 Szmog: -A szmog (füstköd) fogalmát a füst (smoke) és a köd (fog) angol kifejezésekből állították össze. -felhős időben alkalmanként drámai mértékben megnő a levegő szennyezőanyag tartalma. Szmogos napokon hirtelen megnőtt a légúti megbetegedések, és halálozások száma is. A szmog, tehát speciális légállapotokhoz kapcsolódóan kialakuló, extrémen magas szennyezettsége városi levegő. A szmogot kialakulás alapján két fő típusba soroljuk. A kétféle szmog típus elkülönítését indokolja, hogy eltérő szennyező forrásokból származnak, eltérő kémiai összetételűek, és eltérő földrajzi folyamatok szükségesek a kialakulásukhoz. A szmog a környezetszennyezés miatt kialakuló füstköd. Kialakulásának feltételei: szélcsendes időjárás magas légnyomás magas relatív páratartalom -3 – +5 °C közötti hőmérséklet légszennyezés: kén-dioxid,szén-monoxid, korom

7 Mérges gázok: A mérgező hatásáról szóló tan jelentékeny fejezetét teszi a méregtannak. Az élet minden fordulatában kell hogy a gázalakú mérgek elleni védekezés első gondja legyen az embernek, kinek, azt lehet mondani, minden lépése fenyegetve van a legkülönbözőbb, részint saját szervezete által produkált, részint a külső környezetből reá ható méreg által. Még a legegészségesebb viszonyok közt élő embernek sem szabad elfelejtenie, hogy teste az élet utolsó napjáig szakadatlan termelő forrása a gázok legmérgesebbikének, a szénsavnak, mellyel meg kell küzdenie születése első percében, az iskola padjában és a hálószobában, ahol az ember életének egy harmadát, sőt felét tölti. A mérgezés elleni védekezés fejlesztette olyan tökéletességre a modern egészségtannak a lakás-szellőzésre vonatkozó utasításait. A mai toxikológia két nagy csoportba osztja A második csoportba vérmérgeket és maró irrespirábilis gázokat. Az elsők csoportjába a légnemű testek nagyobb része tartozik.

8 Szállópor : -A szálló por szmog térképen a hazai városok pillanatnyi részecske szennyezettsége látható a legfrissebb adatok alapján. A városok fölé húzva az egeret, további információk olvashatóak a légszennyezettség egészséghatásáról és a légszennyezettség szintjéről. -A szálló port kémiai összetételtől függetlenül, csupán fizikai alapon, a részecskék átmérője szerint csoportosítják. -A porszemcsék ingerlik a szem kötőhártyáját, a légutak nyálkahártyáját. --A szálló por különböző légzőszervi megbetegedéseket okoz, mint pl. : asztma , tüdőrák.

9 A PARLAGFŰ, mint a leggyakoribb pollen allergén
A parlagfű pollen két fő allergénje az Amb a I és Amb a II. A légutakba kerülve a népesség egy részénél a nyálkahártyát ingerli, szemgyulladást okoz, esetenként súlyos allergiás tüneteket A népesség 30%-t érinti Komoly népegészségügyi probléma

10 Törvényi háttér a parlagon hagyott földekre vonatkoztatva
A földtörvény szerint nem jár támogatás a parlagon hagyott földek után, a parlagfű irtása kötelező, pénzbírság róható ki,ha nem irtják Mind a termőföldet, mind a zártkertet hasznosítási kötelezettség terheli, erről a termőföld védelméről szóló évi CXXIX. törvény rendelkezik A nem megfelelő földhasználatot észlelve az ingatlanügyi hatóság földvédelmi bírságról szóló határozatot hoz, pénzbírságot szab ki Ha nincs változás, az önkormányzat használatba veheti a telket egy évre ( ha van szociális földprogram a településen) Mi az a szociális földprogram? önkormányzat szociális alapon működő kerteket üzemeltet, elsősorban közmunkások, rászorulók, hátrányos helyzetűek bevonásával, melynek célja, hogy a nehéz helyzetben lévők új szakmát, ismereteket (kert-, és földművelés) tanulhassanak, és terményekkel gazdagodjanak

11 Garden share ( „kertmegosztó mozgalom”) program
A mozgalom Angliából indult Lényege: A saját kert felajánlása megművelésre, kertészkedésre, egy Internetes felületen bárki regisztrálhatott Gazdálkodni vágyok ugyanitt kereshetnek földet Van ahol a tulajdonos megkapta a termény egy részét, de van ahol már a megművelésnek is örültek Magyarországon is sokat segíthetne egy ilyen megmozdulás a gondozatlan területek gondozottá tételében!

12 A „látható” levegőszennyezés- szmog
A levegőszennyezés következménye az üvegházhatás fokozódása és az ózonréteg sérülése

13 Felhőzetre gyakorolt hatás:
Szennyezett levegőben több részecske Több felhő kondenzációs mag Nagyobb számú de kisebb cseppekből álló felhők Nagyobb reflektivitás (fényesebb felhők)

14

15 Mit tehetünk a tiszta levegőért? Tíz egyszerű tipp!
Izzócsere a háztartásban: 100 w-ost 20 w-osra, így kevesebb CO2 kerül a környezetbe Autó helyett tömegközlekedés használata Szelektív hulladékgyűjtés, komposztálás Rendszeres autógumi ellenőrzés ( jó gumival az autó kevesebb üzemanyagot használ) Használj kevesebb meleg vizet! Használj termosztátot, ne fűtsd túl a lakásod! Ültess fát! Ne hagyd bekapcsolva az elektronikus eszközeidet, ha nem használod! Tarts heti egy húsmentes napot! Vásárolj újrahasznosított anyagokból készített termékeket!

16

17 Vége  Készítette : És Kalicza Mihály Kovács Krisztina