Vas Megyei Mérnöki Kamara szakmai továbbképzés Csapadékvíz-gazdálkodás

Az előadások a következő témára: "Vas Megyei Mérnöki Kamara szakmai továbbképzés Csapadékvíz-gazdálkodás"— Előadás másolata:

1 Vas Megyei Mérnöki Kamara szakmai továbbképzés Csapadékvíz-gazdálkodás
Szimandel Dezső Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Szombathely, november 24.

2 VMMK szakmai továbbképzés – Csapadékvíz-gazdálkodás
Következik Települési vízgazdálkodás Definíciók, csatornázási rendszerek Méretezési módszerek Szennyező anyagok Csapadékvíz kezelési módszerek Lefolyás szabályozás Egy családi ház csapadékvíz hasznosítása

3 VMMK szakmai továbbképzés – Csapadékvíz-gazdálkodás

4 VMMK szakmai továbbképzés – Csapadékvíz-gazdálkodás
Települési vízgazdálkodás: Vízellátás Szennyvízelvezetés, - tisztítás Csapadékvíz elvezetés/ gazdálkodás Árvízvédelem Fürdők

5 VMMK szakmai továbbképzés – Csapadékvíz-gazdálkodás
Csapadékvíz-gazdálkodás, mint a legmostohább szakterület A belterületi csapadékvíz-gazdálkodás – mint nem kötelező önkormányzati feladat – a hazai vízgazdálkodás talán legelmaradottabb területe. Nem víziközmű! A víziközmű-szolgáltatásról szóló évi CCIX. törvény szerint víziközmű: olyan közcélú vízilétesítmény, amely a) település vagy települések közműves ivóvízellátását, ezen belül az ivóvíztermelést, az ehhez kapcsolódó ivóvízbázis-védelmet, az ivóvízkezelést, -tárolást, -szállítást és -elosztást, felhasználási helyekre történő eljuttatást, mindezekhez kapcsolódóan a tűzivíz biztosítását vagy b) a közműves szennyvízelvezetés során (egyesített rendszer esetén a csapadékvíz-elvezetést is ideértve) a szennyvíz felhasználási helyekről történő összegyűjtését, elvezetését, tisztítását, a tisztított szennyvíz hasznosítását, elhelyezését szolgálja A csapadékvíz elvezetés nem közüzemi szolgáltatás!

6 VMMK szakmai továbbképzés – Csapadékvíz-gazdálkodás
A települési csapadékvíz elhelyezésének, kezelésének kérdésköre, amely jelentőségének megfelelően az iparilag fejlett országokban már több évtizede előtérbe került, a jelenleginél lényegesen több hazai döntéshozói és szakmai figyelmet érdemel, mivel a problémakör mind mennyiségi, mind minőségi szempontból fennáll. Ki kell dolgozni a Települések Csapadékvíz-gazdálkodásának Nemzeti Tervét !!! „…nem jó annak semmiféle szél, aki nem tudja melyik kikötőbe tart.” [Seneca]

7 VMMK szakmai továbbképzés – Csapadékvíz-gazdálkodás
A csapadékvíz-gazdálkodás jelentősége a települési vízgazdálkodás területén megnőtt ● a klímaváltozás a vízelvezetés integrált szemléletét és a csapadékok helyben tartását követeli meg, ● a környezetszennyezés igényli a javított csatornázási rendszerek alkalmazását, és a tisztítást nem igénylő vizek újrafelhasználását, ● a vízigények, elsősorban az un. virtuális vízigények növekedése pedig a takarékos és differenciált vízfelhasználást helyezi előtérbe.

8 VMMK szakmai továbbképzés – Csapadékvíz-gazdálkodás
Fogalom meghatározások 1 Fenntartható vízgazdálkodás biztosítani a jövő generáció vízzel kapcsolatos elvárásainak teljesítését Integrált vízgazdálkodás a vízkészletek megfelelő gazdálkodását és fejlesztését biztosító, átfogó, részvételen alapuló tervezési és végrehajtási eszköz, ami biztosítani igyekszik az egyensúlyt a társadalmi és gazdasági szükségletek között valamint az ökoszisztéma védelmét Paradigma váltás Korszerűtlenné vált tudományos szemlélet módosulása

9 VMMK szakmai továbbképzés – Csapadékvíz-gazdálkodás
Fogalom meghatározások 2 Települési csapadékvíz-gazdálkodás A települési csapadékvíz gazdálkodás a település területére hulló csapadékvizet kiaknázható és kiaknázandó, megújuló természeti erőforrásnak tekinti. A csapadékvíz kiaknázása alapvetően két irányban lehetséges: (1) hasznosítással, ami háztartási és intézményi ivóvízhasználatok egy részének a csapadékvízzel való helyettesítését, és (2) a hasznosulás elősegítésével, ami a városi vízgyűjtőn a beszivárgás lehetőségének, és ezzel a talajvízpótlódás mértékének növelésével érhető el. A csapadékvíz-gazdálkodást a települések területén jelentkező csapadékvíz elvezetés és –helyben tartás ésszerű és célszerű arányainak meghatározásaként értelmezhetjük.

10 VMMK szakmai továbbképzés – Csapadékvíz-gazdálkodás
Csatornázott területről elfolyó víz Qsz Qcs Települési szennyvíz Tisztítást igénylő csapadékvíz Tisztítást nem igénylő csapadékvíz Szennyvíztisztító telep Egyesített rendezésű csatorna Kevertvíz tisztítása és tárolása BEFOGADÓ Egyesített rendszerű csatornázás sematikus diagramja

11 VMMK szakmai továbbképzés – Csapadékvíz-gazdálkodás
Csatornázott területről elfolyó víz Qsz Qcs Települési szennyvíz Tisztítást igénylő csapadékvíz Tisztítást nem igénylő csapadékvíz Egyesített rendezésű csatorna Kevertvíz tisztítása és tárolása Szennyvíztisztító telep BEFOGADÓ Javított egyesített rendszerű csatornázás sematikus diagramja

12 VMMK szakmai továbbképzés – Csapadékvíz-gazdálkodás
Csatornázott területről elfolyó víz Qsz Qcs Települési szennyvíz Tisztítást igénylő csapadékvíz Tisztítást nem igénylő csapadékvíz Szennyvíz csatorna Szennyvíztisztító telep Csapadékvíz csatorna Tárolás, beszivárogtatás, hasznosítás és elfolyás BEFOGADÓ Elválasztott rendszerű csatornázás sematikus diagramja

13 VMMK szakmai továbbképzés – Csapadékvíz-gazdálkodás
Csatornázott területről elfolyó víz Qsz Qcs Települési szennyvíz Tisztítást igénylő csapadékvíz Tisztítást nem igénylő csapadékvíz Szennyvíz csatorna Szennyvíztisztító telep Tárolás, beszivárogtatás, hasznosítás és elfolyás Csapadékvíz csatorna BEFOGADÓ Javított elválasztott rendszerű csatornázás sematikus diagramja

14 VMMK szakmai továbbképzés – Csapadékvíz-gazdálkodás
A csapadékvíz-gazdálkodás a hidrológiai körfolyamatba épül be, mely a vízháztartás szempontjából az alábbiakkal írható le: C = L + B + P ± ΔK ahol C - csapadék, L - lefolyás, B - beszivárgás, P - párolgás, ΔK - készletváltozás. Belátható, hogy bármely tényező változtatása a lefolyási viszonyok változását idézi elő.

15 VMMK szakmai továbbképzés – Csapadékvíz-gazdálkodás
Méretezési eljárások Kis vízgyűjtő terület [A< 200 ha] Racionális eljárás Nagy vízgyűjtő terület [A>200 ha] Szimulációs eljárások

16 VMMK szakmai továbbképzés – Csapadékvíz-gazdálkodás
A racionális módszer az 1960-as évek végéig uralta a mérnöki gyakorlatot (az iparilag fejlett országokban is, másutt még tovább) és még mindig használatos bizonyos körülmények között (kis vízgyűjtőterület, egyszerű elágazó rendszer esetén, tározás, vagy más szabályozó műtárgy nélkül, alvízi visszahatástól mentes körülmények között). Az iparilag fejlett országokban az 1970–1980-as években egyre inkább felismerték a minőségi problémák jelentőségét, (ezek valójában ekkortájt fokozódtak is) és a mennyiség + minőség együttes kezelésére került a hangsúly. Ugyanekkor az a felismerés is megfogalmazódott, hogy a csapadékvíznek (illetve egy részének) a keletkezés helyén történő elhelyezése, vagyis a közmű előtti szabályozás számos előnyt rejt. Konkrétan, csökkenthetők a műtárgyak méretei és ezzel a költségek, valamint a vízminőségi panaszok egy része is orvosolható.

17 VMMK szakmai továbbképzés – Csapadékvíz-gazdálkodás
Az urbanizáció és az elvezető rendszerekben végrehajtott műszaki beavatkozások jelentős koncepcionális változásokhoz vezettek. A hálózatok működésének megítélésében a rendszerszemlélet került előtérbe, amely kölcsönhatásaiban kezeli a vízelvezetés összes elemét és folyamatát. Az integrált megoldások egyszerre alkalmasak a városi agglomerációk állandó fejlődéséből származó igények és a környezetvédelmi (vízminőség-védelmi) előírásoknak a kielégítésére. A rendszerszemlélet térhódításában meghatározó szerepe volt és van a számítástechnikának, a numerikus modellezésnek és a térinformatika hatalmas fejlődésének, amelyek együttesen teremtették meg a komplex elemzés és feladat végrehajtásának technikai feltételeit.

18 VMMK szakmai továbbképzés – Csapadékvíz-gazdálkodás
A legutóbbi időkben a következő tényezők hoztak alapvető változásokat a csatornahálózatok tervezése és üzemeltetése kapcsán: – a fenntartható fejlődés koncepciójának elterjedése, – az ökológiai szemlélet térnyerése, – az elfolyó vizek befogadóra gyakorolt hatásának jobb megértése, – a hálózat, a szennyezés eltávolítás és a befogadó egységes kezelése, – a számítástechnikai eszközök és az analitikai módszerek folyamatos fejlődése, – az EU Víz Keretirányelvvel összhangban a vízgyűjtő szemlélet elterjedése.

19 VMMK szakmai továbbképzés – Csapadékvíz-gazdálkodás
A csapadékvizet szennyező anyagok Hordalék (szilárd szemcsék) Nehézfémek (Zn, Cu, Pb, Ni, Cr, Cd) Biológiailag bontható szerves anyagok Növényi tápanyagok (P, N) Olajok és zsírok Szerves mikroszennyezők (peszticidek, PAH-ok) Mikrobiológiai szennyezők (baktériumok, vírusok) Sók Utcai hulladék

20 VMMK szakmai továbbképzés – Csapadékvíz-gazdálkodás
Mit tehetünk a szennyezéssel, mi a teendőnk? Forráscsökkentő intézkedések decentralizált eszközök (ciszternák, olajleválasztók) gépi úttisztítás Vízgyűjtők hidrológiai módosítása beszivárgás feltételeinek javítása (vízzáró felületek csökkentése, beszivárogtató árkok, felszín alatti szivárogtató tározás) tározásos lefolyásszabályozás Csővégi tisztítás ülepítő-tározó tavak wetland

21 VMMK szakmai továbbképzés – Csapadékvíz-gazdálkodás
Csapadékvíz kezelési módszerek szemétfogó kosár, szemétfogó rács/gereb, hordalékfogó, úszó merülőfal, hordalékfogó akna, olajleválasztó, szűrősáv gyepes vápa tározó medence homokszűrő szikkasztó árok szikkasztó medence/tó porózus burkolat gyökérzónás rendszer

22 VMMK szakmai továbbképzés – Csapadékvíz-gazdálkodás

23 VMMK szakmai továbbképzés – Csapadékvíz-gazdálkodás
Záportározó elve

24 VMMK szakmai továbbképzés – Csapadékvíz-gazdálkodás
Közművi szabályozás Az átfolyásos tározás és az oldal tározás elve

25 VMMK szakmai továbbképzés – Csapadékvíz-gazdálkodás
A vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény 6. §  (4) Az ingatlan tulajdonosának a tulajdonában vannak: c) az ingatlanra lehulló és az ingatlanon maradó csapadékvíz HASZNÁLJUK KI!

26 VMMK szakmai továbbképzés – Csapadékvíz-gazdálkodás Családi házak vízfelhasználásának megoszlása 47% ivóvíz szükséges 53% esővíz (vagy másodlagos felhasználású víz) is elégséges

27 VMMK szakmai továbbképzés – Csapadékvíz-gazdálkodás
P É L D A Csapadékhozam meghatározása Csapadék magasság h=600 mm/a Épület alapterülete: A=10 m x15 m = 150 m2 Csapadék kihozatal (cserép tető): ɳ=75% [lehullott csap. – (cseppkihordás –beszivárgás –párolgás)] Éves csapadékhozam: Qcs= h*A*ɳ = 0,6 m/a * 150 m2 * 0,75 = 67,5 m3/a

28 VMMK szakmai továbbképzés – Csapadékvíz-gazdálkodás
P É L D A Éves csapadékvíz igény/felhasználás - WC öblítés 33 l/fő/d × 365 d = 12,05 m3/a, - takarítás l/fő/d × 365 d = 1,83 m3/a, - mosás l/fő/d × 365 d = 4,75 m3/a, - terhelés: N = 3 fő, Qház=(12,05+1,83+4,75)*3 fő=55,89 m3/a - locsolás A = 120 m2 kert Qkert = 60 l/m2/a×120 m2 = 7,2 m3/a Összes éves csapadék igény: - Q = Qház + Qkert = 55,89+7,2= 63,09 m3/a MÉRLEG: csapadék hozam – csapadék igény 67,5 m3/a – 63,09 m3/a = + 4,41 m3/a Éves mérlegben elég a csapadék!

29 VMMK szakmai továbbképzés – Csapadékvíz-gazdálkodás
Az esővízgyűjtés sorrendben a következő egyszerű folyamatokból áll: Gyűjtés Szűrés (rácsszűrők, homokszűrők, stb.) Tárolás (esővízgyűjtő tartályok + gépészet) Felhasználás (öntözés, lakás) Fölösleg elhelyezése (elszivárogtatás, élővízbe engedés, stb.) Vízpótlás az ivóvízhálózatból

30 VMMK szakmai továbbképzés – Csapadékvíz-gazdálkodás

31 VMMK szakmai továbbképzés – Csapadékvíz-gazdálkodás

32 VMMK szakmai továbbképzés – Csapadékvíz-gazdálkodás

33 VMMK szakmai továbbképzés – Csapadékvíz-gazdálkodás

34 VMMK szakmai továbbképzés – Csapadékvíz-gazdálkodás
Források: Gayer József–Ligetvári Ferenc Települési vízgazdálkodás csapadékvíz-elhelyezés Buzás Kálmán et al. Települési csapadékvíz-gazdálkodás Prof. Emerita Dulovics Dezsőné dr. Csapadékvíz- gazdálkodás Köles Péter Települési csapadékvíz gazdálkodás Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

35 VMMK szakmai továbbképzés – Csapadékvíz-gazdálkodás