Mikroszintű versenyk é pess é g. Az üzleti szervezetek versenyképességének elemzése, a versenyképesség növelése Egy, a magyar közgazdászok által 1995-ben.

Az előadások a következő témára: "Mikroszintű versenyk é pess é g. Az üzleti szervezetek versenyképességének elemzése, a versenyképesség növelése Egy, a magyar közgazdászok által 1995-ben."— Előadás másolata:

1 Mikroszintű versenyk é pess é g

2 Az üzleti szervezetek versenyképességének elemzése, a versenyképesség növelése Egy, a magyar közgazdászok által 1995-ben meghatározott definíció szerint azok a vállalatok tekinthetők versenyképesnek, amelyek a társadalmilag elfogadható normák betartása mellett a számukra elérhető erőforrásokat minél nagyobb nyereséggel képesek transzformálni. Mindezt úgy, hogy a működést befolyásoló környezeti változásokat folyamatosan elemzik, és az új elvárásokhoz megfelelően alkalmazkodnak. Bosch Erik (a Richter Gedeon Rt. vezérigazgatója) szerint: „a versenyképesség nagyobb léptékű növelése akkor lehetséges, ha a vállalat hatékonyan termel, technikailag jól felszerelt, sokat költ a fejlesztésre, és tőkeerős. Azaz: máris versenyképes.” Chikán Attila szerint „az elmúlt évtizedben a vállalatok és vállalatvezetők gazdálkodás-módszertani felkészültsége vált versenyképességi tényezővé”.

3 Mark Walton (Deloitte & Touche): „…a magyar cégek csak akkor határozzák el magukat komolyabb változtatásokra, ha azokat már végrehajtotta valaki más is, vagy valamilyen oknál fogva muszáj. Rettentő nehéz így megtenni az első lépést, de ha az megtörtént, a vállalatok hihetetlen sebességgel alkalmazkodnak és fejlődnek”

4 A XXI. Század tudásalapú gazdaságában a versenyképesség feltételei folyamatosan változnak. A globális trendek alapján a versenyképesség biztosításához a vállalatvezetőknek erősíteniük kell: – A szervezeti tudás teremtését és transzferjét – A tudáslétrehozás globális kooperációjának erősítését – A tudás kiterjedt és intenzív alkalmazását, az innováció támogatását – Minden korábbit meghaladó mértékben az egyén (és a kiscsoport) kreativitásának, alkotóerejének kibontakozását

5 A szervezet versenyképességének kulcskérdése a szervezeti kultúra. A szervezet vagyonának megteremtéséhez és gyarapításához a vállalat magas termelékenységére van szükség. A termelékenység javításának elengedhetetlen feltétele a magas teljesítmény biztosítása és a szervezet tagjainak személyes fejlődése. A versenyképességi kutatások igazolták, hogy a munkatársak akkor teljesítenek kiemelkedően jól, ha elkötelezettek munkájuk iránt, a munkakultúra pedig a bizalomra és a kölcsönösségre épül. Ha a munkatársak sajátjuknak érezhetik munkájukat, az elkötelezetté teszi őket. A vállalati versenyképesség kulcsa ennek a folyamatos kötődésnek a kialakítása. Ez a feladat a következőket foglalja magába: A külső környezet eseményeinek tudatos érzékelése és rendszerszerű értelmezése

6 Az EFQM kiválósági modell INNOVÁCIÓ ÉS TANULÁS Alkalmazotti eredmények Erőforrások és partnerkapcsolatok Üzletpolitika és stratégia Társadalmi eredmények Vevői eredmények Alkalmazottak Vezetés A kulcs- teljesít- mény eredmé- nyei Folyama- tok EREDMÉNYEKADOTTSÁGOK

7 Az EFQM modell A kiválósági modell a szervezeti kiválóságot alkotó 8 alapkoncepción nyugszik: 1.Eredményorientáció 2.Vevőközpontúság 3.A vezetés és a célok állandósága 4.Irányítás a folyamatok és tények alapján 5.Az alkalmazottak fejlesztése és bevonása 6.Folyamatos tanulás, innováció és fejlesztés 7.A partnerkapcsolatok fejlesztése 8.Társadalmi felelősség

8 Az EFQM modell alkalmazása olyan önértékelő rendszer kialakítását jelenti, amelynek alkalmazása segít: – Azonosítani a szervezeti működés erős és gyenge (kritikus) pontjait – Kijelölni a szervezeten belüli legfontosabb fejlesztési területeket – Meghatározni atovábbi fejlődés lehetséges irányát más szervezetek teljesítményével való összehasonlítása alapján Mindez a vállalati versenyképesség gyakorlati megalapozásának fontos eszköze