Pszichoszociális tényezők és daganatos megbetegedések Kopp Mária

Az előadások a következő témára: "Pszichoszociális tényezők és daganatos megbetegedések Kopp Mária"— Előadás másolata:

1 Pszichoszociális tényezők és daganatos megbetegedések Kopp Mária
MTA Tudományos Napok 2006. A környezeti tényezők szerepe a daganatos megbetegedésekben Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet 2006. november 7.

2 A pszichoszociális tényezők három fő csoportja:
Önkárosító magatartásformák (dohányzás, kóros alkoholfogyasztás, stressz-táplálkozás) Krónikus stressz - az ép szabályozás, például a hipothalamus-hipofízis- mellékvese tengely szabályozásaának változása, karcinogén aktivitás, tumorsejt növekedés és invazivitás befolyásolása A beteg együttműködési készsége, compliance-a. Mindhárom tényező összefügg a társadalmi-gazdasági helyzettel, a lemaradó rétegek magasabb onkológiai morbiditása és mortalitása, férfiaknál 1.45-szörös korai onkológiai halálozás az érettséginél alacsonyabb végzettségű rétegekben

3 A pszichoszociális rehabilitáció jelentősége:
Mindhárom tényező jelentősen befolyásolható pszichoedukációs, magatartásorvoslási módszerekkel A betegség stresszével való megküzdés erősítése Williams féle „életkészség” program hatékonysága Kérdőívek a betegség okozta stressz, életminőség vizsgálatára

4

5 Önkárosító magatartásformák:
motivációs szükségleteket elégít ki, a motivációs hátteret kell megcéloznunk. A legfontosabb pszichológiai háttértényezők: - a szorongás, depresszió öngyógyítása - unalom, a belső üresség oldása, - a gyenge önazonossággal rendelkező emberek számára a csoporthoz tartozás élménye - kamaszkorban az újszerűség, élménykeresés, a normák átlépése a csoportképzés alapvető meghatározója lehet

6 A krónikus stressz alapvető veszélyeztető szerepe:

7 Hogyan jut a stressz a bőr alá?
Krónikus beteg ill. egészséges gyermekek édesanyjai Észlelt stressz vizsgálata Szignifikánsan alacsonyabb telomeráz aktivitás, Szignifikáns telomér rövidülés (9-17 évvel idősebb celluláris öregedés) Epel ES, et al (2004) Accelerated telomere shortening in response to life stress, PNAS,101,7,

8 Az általános adaptációs szindróma három fázisa közül:
A stressz modellek általában az akut vagy viszonylag rövid tartamú stresszorok hatását vizsgálják A harmadik, kimerülési fázis, a krónikus stressz a károsító hatások szempontjából a meghatározó Kopp MS, Réthelyi J (2004): Where psychology meets physiology: chronic stress and premature mortality- the Central-Eastern-European health paradox, Brain Research Bulletin ,62,

9 A helyzetek feletti kontroll központi szerepe:
Sklar és Anisman (1979) kisérletei: a stresszhelyzetek feletti kontroll képessége a tumornövekedés gátlásának lényeges tényezője Sklar, L., Anisman, H. (1979) Stress and coping factors influence tumour growth. Science 205:

10 A krónikus stressz kialakulását befolyásoló faktorok:
Fejlődéstani összefüggésekben kell vizsgálni, számos faktor kölcsönhatása: biológiai koragyermekkori, családi kognitív reprezentáció,önértékelés szociális kompetencia, adaptív coping életesemények bio-pszicho-szociális egység

11 Tanult tehetetlenség modell (Seligman,1965)
Tartós, hosszan tartó kontrollvesztés élménye elkerülhetetlen, érzelmileg negatív helyzetekben, reménytelenség, későbbi helyzetekre is -pszichológiai modell, a legszorosabb kapcsolat az élettani változásokkal, pl: -tanulási deficit a későbbi elkerülhető helyzetekben is, hippocampus(CA 3,4 piramis sejt) károsodás

12 Tanult tehetelenség-depresszió
Seligman: magatartási depresszió- limbikus szabályozási zavar- medial prefrontális cortex, hippocampus, septum, hypothalamus, amygdala, nucl acumbens Humán specifikum: a központi idegrendszeri minősítés meghatározó szerepe

13 A humán stressz kutatás lényege:
A környezeti hatások a molekuláris szinttől a társadalmi szintig a szubjektív minősítésen keresztül befolyásolják a szervezeti reakciókat ezt meghatározza: értékrend, énideál, beállítottság, megbirkózás, pszichológiai tényezők! Társadalmi tényezők: anómia (értékvesztés), alacsony társadalmi tőke (bizalmatlanság, ellenségesség), munkahelyi, családi környezet

14 A stresszorok hatásmechanizmusa:
Inger (stresszor) Minősítés Megbirkózás Stressz reakció McEwen: N Engl J Med: 338(3):171-9

15 Szabályozási rendszerek:
Vegetatív idegrendszer Paraszimpatikus IR Szimpatikus IR Neuroendokrin rendszer (HPA) Neuroimmun rendszer Tracey, Nature (2002), 420:853-59

16 Kontrollvesztés hosszútávú következményei:
Koragyerekkori kontroll élmények- nagyobb stressz tolerancia (handling szerepe) Koragyerekkori kontrollálhatatlan stressz, pl. anya elvesztése- depresszió sérülékenység fokozódása

17 Korai fejlődési krónikus stressz modellek:
A depresszió “szociális stressz modellje”: “anya-gyermek” kapcsolat kötődés zavara- “protest, despair, detachment”- sérülékenység fokozódása, “huzalozva” az agyban Kötődés elmélet- Bowlby, 1969, Hermann Imre, Fónagy Péter leszakadó rétegekben:gyakoribb előfordulás

18 A társas támogatás pszichofiziológiája:
Oxitocin, vasopressin központi szerepe- S Knox, SW Porges munkássága a társas támogatás hatásának közvetítésében az oxitocin és vasopressin központi szerepet játszik- krónikus stressz állapot megelőzése-anya-gyerek, intim, bizalomteli testi kapcsolat 1982- A szorongás pszichofiziológiája, Ideggyógyászati Szemle Onkológiai betegeknél ellentétes hatású lehet a túlzott, direkt társas támogatás !

19 Megbirkózási készségek:
Rosszabb betegség kimenettel jár együtt: a fatalista, beletörődő coping, a szorongó, aggodalmaskodó coping, a reménytelen, önfeladó megbirkózás, Védő faktor: a megküzdő coping, aktívan részt vesz a kezeléssel kapcsolatos döntésekben, viszonylag jobb kimenettelű az elkerülő coping Főleg mamma cc. esetében vizsgálták

20 Együttműködés készség, compliance:
Legfontosabb az orvos-beteg kommunikáció: a beteg félelmeinek, ismereteinek, kultúrájának megfelelő kommunikáció Jó együttműködés: küzdő coping, szorongás, depresszió, alacsony ellenségesség, alacsony önvádlás Minél teljesebb információ a kezelés módjáról, céljairól, a beteg elégedettsége

21 Antonio Damasio:Descartes tévedése:
“Van némi paradoxon a mai orvoslás felfogásában. Számos orvost érdekelnek a humán területek, a művészettől az irodalmon át a kultúráig.Ugyanakkor az orvoskarok javarészt eltekintenek ezektől az emberi dimenzióktól, és csupán a test fiziológiájára és kórtanára összpontosítanak.E hagyomány végeredménye az, hogy szinte teljesen negligálják az elmét, mint a szervezet funkcióját.”

22 Az „agy évtizede” után:
Az „agy évtizede” után végre fel kellene ismerni az agy, az elme, a pszichés funkciók szerepét az orvoslásban és egészség tudományban, mind a megelőzésben, mind a gyógyításban a pszichoonkológia erről az összefüggésről szól