USA nagyhatalommá válása

Az előadások a következő témára: "USA nagyhatalommá válása"— Előadás másolata:

1 USA nagyhatalommá válása
19. század második fele

2 Területi terjeszkedés
1820-as évek: Mississippi elérése (1783-as békében rögzített Ny-i határ) frontier kitolása nyugati irányba, Vadnyugat betelepedés D-re (Texas, Kalifornia) 42. szélességi fok a határ (1819) betelepedés É felé (Oregon) 54. szélességi fok a határ (1821) Új államok: 1845 Texas, 1846 Oregon, 1848 Új-Mexico, Kalifornia (mexikói-USA háború) Kalifornia (aranyláz)

3 USA területi növekedése

4 Társadalom Modern rabszolgatartás: 17. sz. dohányültetvények
19. sz. első fele újra felvirágzás iparosítás, pamutipar gyapotigénye (monokultúra D-en) „Fajhoz” (származáshoz) kötött, rasszista 1789-es alkotmány nem foglalkozott a rabszolgaság intézményével, de létét elismerte É-i államok: 19. sz. elején nincs rabszolgatartás D-i államok: van rabszolgatartás

5 Rabszolgaság Rabszolgák számának növekedése 1860, 3,9 millió
rabszolgacsempészés, természetes szaporulat 1820 Missouri-kompromisszum: 36° É-ra nincs rabszolgatartás 1840-es évek: É: szabd vállalkozók, farmerek, protekcionizmus D: rabszolgatartó, szabadkereskedelem, exportorientál GB ellentéte

6 Amerikai polgárháború 1861-65
Unionisták: 24 főként északi állam Szecesszionisták, konföderációsok: 11 déli állam Amerikai Államok Konföderációja, Richmond fővárossal 970 ezer (!) főnyi halálos áldozat (legmagasabb amerikai elhalálozás háborúban)

7 Szemben álló államok

8 1861 Abraham Lincoln (abolicionista) elnökké választása
Amerikai Államok Konföderációjának elnöke Jefferson Davis É-iak tengeri blokáddal akadályozták a D-iek utánpótlását D-i tábornokok: Jefferson Davis, Robert E. Lee É-i tábornokok: Abraham Lincoln, Ulysses S. Grant

9 Dél Kisebb népesség 5,5 millió fehér, 3,9 millió rabszolga
Képzettebb tiszti kar Készültek a háborúra Angol, francia szimpátia, támogatás 290 ezer halott

10 Észak nagyobb népesség (22 millió lakos) fejlett ipar, nehézipar
vasútépítés (70%) kereskedelmi flotta és hajógyárak 360 ezer halott

11 Lefolyása 1862 váltakozó sikerek, inkább D-i győzelmek
1863 emancipációs tv. (abolicionizmus) Felszabadítási Nyilatkozat, (fekete ezredek szervezése) alkotmánymódosítás 1863 Gettysburg (Pennsylvania) D-i verség (Lee tábornok) fordulat 1864 Lincoln újraválasztása, É-i katonai sikerek 1865 Appomatox-i fegyverletétel

12 Következmény 970 ezer fős veszteség
első modern háború (tömegmészárlás) ismétlőfegyver, páncélos hajó egységes USA (belső piac) első ipari állam 1900-ra, No. mellett abolicionista mozgalom felemás sikere (polgárjogi mozgalom folytatása az as években)

13 Ipari fejlődés Vasúthálózat fejlődése
(1900-ra a V vasútvonalainak 1/3) Transzkontinentális vasút (1869), indiánok! Polgárháború fokozta a vas- és acéltermelést Nyersanyag bőség (nagy terület) Egységes piac alakult ki Nincsenek katonai kiadások Népességnövekedés (szabad munkaerő)

14 2. iparosítási hullám húzóágazatai „későn jövő előnye”
vegyipar: kőolaj monopóliumok (Standard Oil, Rockefeller) Pennsylvania Autógyártás: Ford T-model 1908 Elektromosság: távíró Morse, telefon Bell, villanytelep Edison, váltóáram Westinghouse, Niagara vízerőmű munkát megkönnyítő, munkaerőt kímélő szabadalmak: varrógép, írógép Monopóliumok: Carnegie, Rockfeller

15 Népességnövekedés bevándorlás, természetes népszaporulat
millió millió Urbanizáció (felhőkarcoló), külön negyedek (kínai, olasz, k-európai, stb.) Őslakosok kiirtása, rezervátumba kényszerítése (deportálás) 1800: fő 1850: fő 1890: fő (rezervátumokban)

16 Etnikai tisztogatás, tömeggyilkosságok
Európai felsőbbrendűségi tudat Vadászó-gyüjtőgető életmód és farmerek ellentéte Brutális áttelepítése a baráti törzseknek is, csiroki indiánok (könynek útja ¼ meghalt) : nagy indiánháborúk: 1862: sziú-felkelés 1867 Little Big Horn Caster tábornok (indiánírtó) megölése Sitting Bull, Crasy Hors vezetésével utolsó nagy lázadás, véres bosszú bölények kiirtása: 60 millóból 10 db maradt

17 Mezőgazdaság 1862 Telepes tv.: megművelésre szabad föld a Mississippin túl amerikai állampolgároknak 1890 a Nagy Síkság és a préri benépesülése: a „vadnyugat” vége (frontier elérte a Csendes-óceánt), konfliktus az indiánokkal Vasútépítés elérhetővé tette a területeket Szarvasmarha tenyésztés (Chicago, Kansas City) vágóhidak, hűtőkocsi Kezdetben rideg, majd istállózó állattartás (intenzív)

18 Növénytermesztés Kevés munkaerő: gépesítés (arató, cséplő), intenzív
olcsó amerikai búza az európai piacon (dömping ár) 1880-as évek konkurencia: orosz és kanadai olcsó búza

19 Területnövekedés, befolyás növelés
1854 Perry admirális: japán-amerikai kereskedelmi szerződés 1867 Alaszka megvásárlása ( aranyláz) 1860-es évek befolyási övezete Kínában szabad kapuk-elve

20 Expanziós politika 1898 (karikatúra)

21 Stratégiai terjeszkedés: gőzhajó üzemanyag biztosítás
1867 Midway-Szigetek 1850-as évek Hawaii-szigetek, 1898 annexió Samoa-szigetek GB, német rivalizálás 1898 spanyol-amerikai háború: Fülöp-szigetek, Puerto Rico megszerzése, Kuba amerikai befolyás alatt

22 USA a századfordulón Egységes nemzet, népességnövekedés, urbanizáció (de afroamerikai probléma) Fejlett, intenzív mezőgazdaság 19. sz. közepe : európai tőkeimportőr 2. iparosítási hullám haszonélvezője (későn jövők előnye) Alacsony katonai kiadások Kevés klasszikus gyarmat I. világháború legfőbb hitelezője