A magzati vesztesztés mértéke és annak vizsgálati lehetősége a termékenyítés utáni 60. napig tejelő szarvasmarhában Dr. habil. Gábor György PhD tudományos.

Az előadások a következő témára: "A magzati vesztesztés mértéke és annak vizsgálati lehetősége a termékenyítés utáni 60. napig tejelő szarvasmarhában Dr. habil. Gábor György PhD tudományos."— Előadás másolata:

1 A magzati vesztesztés mértéke és annak vizsgálati lehetősége a termékenyítés utáni 60. napig tejelő szarvasmarhában Dr. habil. Gábor György PhD tudományos tanácsadó Tóth Fruzsina tudományos segédmunkatárs

2 A tejtermelők (25-26 ezer gazda és gazdaság) 3 %-a, az ország tejhasznosítású tehénállományának 70 %-t jelenti, az ország éves tejtermelésének ~83 %-át termeli ( ~1,610 milliárd kg) 1999 január 1. - 2003 október 31. a tehenek létszáma kb. 50 ezerrel csökkent (223 ezer tehén), az összesített tejtermelés pedig 80 millió literrel nőtt. a tejtermelés átlagosan eléri a tehenkénti 7500 litert. A tejtermelés növekedése a szaporodási potenciál romlásával jár a két ellés közötti idő (KI) (2003-ban): 429 nap egy vemhesülésre eső termékenyítések száma (TI) (2003-ban): 3.48 TI 0.1 csökkenése kb. 60 millió Ft megtakarítás (2-3 ezer Ft/ adag) KI 1 nap csökkenése kb. 150 milló Ft megtakarítás (3 US $/nap/tehén) A tejtermelés helyzete Magyarországon (Mészáros Gyula, 2003)

3 A biológiai és tenyésztési háttér < 90 %> 65 % 40-45 %30-35 %28-33 % TI= 3.5

4 A vizsgálatok és fejlesztések során alkalmazott módszerek Molekuláris biológiai Virológiai Endokrinológiai Klinikai szaporodásbiológiai Klinikai biokémiai Gyakorlati takarmányozástani Az intézetekben a személyi és tárgyi feltételek adottak. Az alkalmazott módszerek világszívonalúak, egyes módszerek Európában egyedülállóak.

5 Embrionális veszteségek a vemhesség 25. és 60. napja között A vizsgált vemhességek száma 2081 25-35 nap közötti embrióvesztés 1014.85 % 35-60 nap közötti embrióvesztés 23912.75% Összes embrióvesztés34016.33%

6 A veszteségek lehetséges okai (a vemhesség 25-60 napja között) Genetikai – főként a nagyon korai embrióvesztés Fertőző –Baktériumok, gombák – korai ill. vetélés –Vírusok: pesti (BVDV) és herpesz (BoHV-1 és BoHV-4) lehetséges (+vetélés) Nem fertőző –Negatív energia egyensúly (NEB) –Biológiailag aktív tápláló anyagok hiánya (pl. mikroelemek, vitaminok, provitaminok, zsírsavak, aminosavak, stb.) –Hormonok (pl. progeszteron, leptin és inzulin)

7 Célkitűzéseink Milyen diagnosztikai módszerek alkalmazása szükséges a szarvasmarha magzati veszteségek felismeréséhez? A magzati vesztéségek okainak felderítése. A kiváltó okok megszüntetésére vagy megelőzésére alkalmas (gyógy)kezelések kifejlesztése. Ennek jegyében vizsgálatokat, illetve fejlesztéseket tervezünk.

8 A tervezett vizsgálatok és fejlesztések I. Diagnosztikai és a kórokok felderítésére irányuló vizsgálatok (alapkutatások): –Az energiaháztartás zavara, ill. a mikroelem ellátottság elégtelensége aktiválja-e bovin herpeszvírusokat (BoHV-1, BoHV-4)? –Herpeszvírus fertőzöttség befolyásolja-e a magzatvesztés mértékét? II. A magzatvesztés mértékének csökkentésére irányuló innovatív fejlesztő munka: –Az energiaháztartás zavaraiból eredő hatások mértékének csökkentése, megelőzése. –Az elégtelen mikroelem ellátottság okozta veszteségek megelőzése.

9 A várható eredmények, hasznosítás Szolgáltatás-fejlesztés: –komplex állománydiagnosztikai módszer kifejlesztése –lente inzulin kezelés alkalmazhatóságának a tisztázása Az innováció eredményeképpen termékben tárgyiasult fejlesztések: –a komplex állománydiagnosztikai módszer bevezetése; –long acting hatású kiegészítő takarmány, –és állományspecifikus, panelekből álló, bio-kompatibilis kötésű mikroelemeket tartalmazó készítmény előállítása és bevezetése a gyakorlatba.