A Coriolis-erő a fizikában az inerciarendszerhez képest forgó (tehát egyben gyorsuló) vonatkoztatási rendszerben mozgó testre ható egyik tehetetlenségi.

Az előadások a következő témára: "A Coriolis-erő a fizikában az inerciarendszerhez képest forgó (tehát egyben gyorsuló) vonatkoztatási rendszerben mozgó testre ható egyik tehetetlenségi."— Előadás másolata:

1

2 A Coriolis-erő a fizikában az inerciarendszerhez képest forgó (tehát egyben gyorsuló) vonatkoztatási rendszerben mozgó testre ható egyik tehetetlenségi erő. Gaspard-Gustave Coriolis francia matematikusról és mérnökről nevezték el, aki 1835-ben először írta le a jelenséget. Az erő nagysága arányos a forgó rendszer szögsebességével, a forgó rendszerben mozgó test sebességével valamint a mozgó test sebességvektora és a forgástengely által bezárt szög szinuszával. Mint minden tehetetlenségi erő, a Coriolis-erő is arányos a test tömegével. Iránya a test sebességvektorára merőleges, munkát tehát nem végez.

3 A Föld forgásából eredő Coriolis-erő legegyszerűbben a Foucault-ingával mutatható ki. http://193.6.11.238/view/index.shtml

4 Gaspard-Gustave Coriolis

5  Trópusi cyclogenesis fejlesztése és megerősítése a trópusi ciklon a légkörbe. A mechanizmus, amelyen keresztül a trópusi cyclogenesis előfordul határozottan különböznek azoktól, amelyeken keresztül közepes szélességi cyclogenesis bekövetkezik. Trópusi cyclogenesis magában foglalja a fejlesztés egy meleg-core ciklon miatt jelentős konvekciós kedvező hangulatos környezetben. Hat fő követelmények trópusi cyclogenesis: elég meleg tenger felszíni hőmérséklete, a légköri instabilitás, a magas páratartalom az alsó a középső szint a troposzféra, elég Coriolis-erő, hogy dolgozzon ki egy alacsony nyomású központ, a már létező alacsony fókusz vagy zavar, és az alacsony vertikális szélnyírás.

6  A levegő áramlása alacsony nyomású terület körül az északi féltekén. A nyomás gradiensét a kék nyilak mutatják, a kialakuló Coriolis-erőt, ami mindig merőleges a sebességre, a piros nyilak jelzik

7 Általában: minél messzebb van egy forgó test valamely pontja a forgástengelytől, kerületi sebessége annál nagyobb. A Földre vonatkoztatva ez a következőképpen fest: – a szögsebesség elméletileg mindenhol ugyanakkora, mert minden pontjának 360 fokot kell megtennie közel 24 óra alatt (tengelyforgás); – a kerületi sebesség viszont az alacsonyabb szélességek felé haladva egyre növekszik és a legmagasabb értéket az Egyenlítőn éri el, hiszen az Egyenlítő pontjai vannak legtávolabb a Föld forgástengelyétől.

8

9