Telephelyi jelentés A telephelyi jelentés nyújtja a legrészletesebb képet az eredményekről és a tanulói összetételről. Nem csupán egy mérőszámot közöl,

Az előadások a következő témára: "Telephelyi jelentés A telephelyi jelentés nyújtja a legrészletesebb képet az eredményekről és a tanulói összetételről. Nem csupán egy mérőszámot közöl,"— Előadás másolata:

1 A telephelyi jelentés adatainak részletes értelmezése, pedagógiai következtetések

2 Telephelyi jelentés A telephelyi jelentés nyújtja a legrészletesebb képet az eredményekről és a tanulói összetételről. Nem csupán egy mérőszámot közöl, hanem az eredményt különböző szempontok mentén összehasonlítja a többi telephely eredményével, így egy árnyaltabb kép nyerhető a pedagógiai munka sikerességéről. Hozzáadott pedagógiai értékek vizsgálata: Az iskola szociokulturális hátránykompenzáló hatása Az iskola fejlesztő hatása Az iskola „saját” fejlesztő hatása a komplex modell alapján

3 Ki a jobb? Ki a jobb? Mennyivel? Milyen tekintetben?

4 Ki a jobb? Mennyivel? Megbízhatósági tartomány! Többen vannak felette.
Sokkal többen vannak alatta, mint felette. Megbízhatósági tartomány! Jobb az országos átlagnál. A 4 évfolyamos gimnáziumok közt átlagos. Gyengébb az eredmény a nagy 4 évfolyamos gimnáziumok átlagához képest.

5 Ki a jobb? Milyen tekintetben?
Az iskola matematika képességpontja: 1501 pont ? Az iskola átlagos teljesítményt nyújtott matematikából.

6 Tudjunk meg minél többet magunkról!
Hozzáadott pedagógiai értékek vizsgálata

7 Szociokulturális hátránykompenzáló hatás
2a Átlageredmény a CSH-index tükrében Adott CSH-index melletti átlagos teljesítmény egyenese. A hozzá közeli pontok is átlagosak! Átlageredmény (1501 pont) körüli konfidencia sáv Azonos átlageredmény különböző CSH-index mellett lehet: átlagos átlagosnál jobb átlagosnál gyengébb teljesítmény a CSH-index tükrében! Tanulói kérdőív nélkül nem megy! Azonos CSH-index mellett különböző átlageredmény lehet: átlagos átlagosnál jobb átlagosnál gyengébb teljesítmény a CSH-index tükrében!

8 Az iskola fejlesztő hatása
Mindkét esetben ugyanazokra a tanulókra készül az átlag!!! Akik most az iskolában vannak, azoknak az aktuális és a két évvel korábbi súlyozott átlageredményét vesszük. Nem elég, hogy a telephely az egyenes fölött van! A konfidencia-tartományt metszi a regressziós egyenes, így a telephely átlagos fejlesztő hatású.

9 Az iskola „saját” fejlesztő hatása a komplex modell alapján
AZ ÁTLAG MINDENT ELFED! A telephely átlageredménye A telephely tanulói A telephely tanulóinak átlagos fejlődése

10 Az iskola „saját” fejlesztő hatása a komplex modell alapján
AZ ÁTLAG MINDENT ELFED A jobb tanulókat átlagosan fejleszti, a gyengébbek fejlesztésében kicsit elmarad az átlagostól. Átlagostól kicsit gyengébben fejleszt. Nagyjából átlagosan fejleszt. Átlagosnál jobban fejleszt.

11 Az iskola „saját” fejlesztő hatása a komplex modell alapján
Nem szignifikáns eltérés a modelltől! Lényegében átlagosan fejlődtek a háttéradataik alapján. Szignifikánsan jobb fejlődésűek: 8 fő Szignifikánsan gyengébb fejlődésűek: 2 fő Érdemes megnézni az osztályok ábráit is (ha van). Jelentős a különbség a két osztály között.

12 Tudjunk meg minél többet magunkról!
Képességeloszlás

13 Képességeloszlás Az adott képzési típusban a felső ábra minden telephelyre ugyanaz!!! Az összes 4 évfolyamos gimnázium tanulói! Országos eloszlás! A 4 évfolyamos gimnáziumok tanulói átlagosan jobb eloszlásúak az országosnál. Csak ez az ábra vonatkozik a telephelyre! A körök váltakozó színezése kizárólag a könnyebb leszámlálást segíti! Az eloszlás elmarad a 4 évfolyamos gimnáziumoktól és az országos eredménytől is.

14 Képességeloszlás Az alapszinthez igazodnak a grafikonok (10. évfolyamon a 4. szint) Országos eloszlás Az összes 4 évfolyamos gimnázium tanulói A telephely tanulóinak szintmegoszlása elmarad az országostól és a 4 évfolyamos gimnáziumok tanulóitól. Nagyon sok az alapszint alatti diák.

15 Tudjunk meg minél többet magunkról!
Átlageredmények alakulása évről évre

16 Átlageredmények alakulása évről évre
Itt is fontos szerepet kap a konfidencia-intervallum. 4a Az Átlageredmény alakulása a 10. évfolyamon A 2012-es eredmény csak a 2008-astól és a 2009-estől különbözik szignifikánsan!

17 Egy iskola „portrévázlata”
A sokoldalú kép

18 Egy iskola „portrévázlata” - matematika
? A kis városok általános iskoláinak körét kivéve minden csoportban az átlagostól szignifikánsan gyengébb az eredménye.

19 Egy iskola „portrévázlata” - matematika
? Van néhány kivételesen jó képességű diák, de többnyire az átlagtól elmarad vagy átlagos a teljesítmény (a kistérségi adatokat kivéve).

20 Egy iskola „portrévázlata” - matematika
? A képességeloszlás alapján a telephely elmarad az országos és az általános iskolák teljesítményétől is. A tanulók 70%-a nem érte el a minimumszintet. Az általános iskolák körében is csak 46% ez az arány.

21 Egy iskola „portrévázlata” - matematika
? A CSH-index nagyon alacsony. Annak alapján a telephely eredménye szignifikánsan jobbnak számít az átlagosnál.

22 Egy iskola „portrévázlata” - matematika
? A tanulók korábbi eredményéhez képest a telephely eredménye átlagosnak számít.

23 Egy iskola „portrévázlata” - matematika
? A gyengébb tanulókat sokkal jobban fejlesztik az átlagnál, a közepesen erős és a jó képességű tanulókat pedig nagyjából átlagosan. A telephelyet jellemző kék szakasz azért fut az országos becslés alá, mert a gyengébb korábbi eredménnyel rendelkező tanulók „felhúzzák” a bal szélét.

24 Egy iskola „portrévázlata” - matematika
? Jellemzően jobban fejlődtek a tanulók, mint amit a háttérjellemzőik alapján jósoltunk volna.

25 Egy iskola „portrévázlata” - matematika
? A 2009-es évben volt egy kiugró teljesítmény, a többi évben stabilan tartja a telephely az eredményét.

26 Egy iskola „portrévázlata” - matematika
? A 2009-es évben látható, hogy a tanulók nagyobb része esik a 3-as szint fölé, mint a többi esetben.

27 Egy iskola „portrévázlata” - matematika
Az osztályok összehasonlítása következik

28 Egy iskola „portrévázlata” - matematika
? Az A és B osztály eléggé homogén teljesítményű, az A osztály jobban teljesített. A C osztály nagyon vegyes, itt találhatók a legjobb és a leggyengébb képességű gyerekek is. A „középmezőny” nagyjából az A osztály eredményét hozta.

29 Egy iskola „portrévázlata” - matematika
? Az előbbi ábracsoportnál tett megfigyeléseket itt is jól lehet látni. Mivel itt részletesebben megismerhető a struktúra, látható, hogy a C osztályban van egy erős „élmezőny” és egy különösen tehetséges tanuló.

30 Egy iskola „portrévázlata” - matematika
? Az osztályzás viszonylag összhangban van a képességpontokkal a B és C osztályban, az A osztályban kevésbé. Az matematikajegyek osztályok közötti eloszlása jól tükrözi a teljesítmények viszonyát.

31 Egy iskola „portrévázlata” - matematika
? Az A és B osztályban a gyenge képességű tanulókat az átlagosnál sokkal jobban fejlesztik, és a jobb képességű tanulók fejlődése sem marad el nagyon az átlagostól. A C osztály fejlődése megfelel az országos tendenciának.

32 Egy iskola „portrévázlata” - matematika
? Az A és B osztályban jellemzően inkább többet fejlődnek a tanulók, mint amit a háttérjellemzőik alapján jósolnánk. Főként a B osztályban látható jelentős növekedés. A C osztály fejlődése a komplex modell alapján teljesen átlagos.

33 Egy fontos jogszabályi forrás: a tanév rendje
35/2014. (IV. 30.) EMMI rendelete a 2014/2015. tanév rendjéről Az iskola igazgatója a  tanulói és intézményi adatok alapján feladatellátási helyenként elemzi az  intézmény pedagógiai munkáját különös tekintettel az  azonos iskolatípusok országos átlagadataival való összehasonlításra, az  iskola családi háttérindexéhez mért iskolai pedagógiai teljesítményekre, az  iskola pedagógiai fejlesztő munkájának hatására, és a  mérési eredmények időbeni változásaira. Ennek keretében az  iskola igazgatója azonosítja az  intézményi pedagógiai munka erősségeit, gyengeségeit és intézményi intézkedési tervben határozza meg az  intézményi pedagógiai munka eredményességének fejlesztése érdekében szükséges intézkedéseket. Az elemzést is tartalmazó intézményi intézkedési tervet az  igazgató június 10-éig készíti el, majd a  nevelőtestület véleményének figyelembevételével június 30-ig véglegesíti és megküldi a fenntartónak. A fenntartó rendszeresen ellenőrzi az intézményi intézkedési tervben foglaltak teljesítését.