Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
1
1. Marketingkutatás a turizmusban
2007. szeptember 13. BGF KVIFK Dr. Toperczer Zsófia
2
Mi a marketing? „A marketing a tervezésnek és a végrehajtásnak az a folyamata, amelynek során elképzelések, eszmék, termékek és szolgáltatások teremtése, árazása, ösztönzése, elosztása megy végbe az egyéni és szervezeti célok kielégítése végett.” American Marketing Association
3
A marketingkutatás szükségessége
Miért kell marketingkutatás? Megismerni a vállalkozás helyzetét, ahhoz, hogy a piac igényeinek és a vállalkozás lehetőségeinek megfelelő marketingstratégiát (milyen és hogyan) alakítsuk ki sikeres marketing mixet tervezzünk meg (jól megválogatott eszközök és költséghatékony felhasználás) a konkurencia tevékenységének ismeretéhez, hogy kellően reagálhassunk lépéseikre
4
A turisztikai marketingkutatás
„Az idegenforgalmi marketingkutatás a turisztikai termékek és szolgáltatások kifejlesztésére, piaci bevezetésére, árkalkulációjára, reklámozására, promóciójára, eladására vonatkozó döntéseket segítő információk szerzése, elemzése és értelmezése, valamint e termékek és szolgáltatások piaci teljesítményének értékelése.” Scipione megfogalmazása turisztikára alkalmazva.
5
Adat Információ Adat: nyers, feldolgozatlan, begyűjtött érték
Információ: a feldolgozott adatok összessége Marketingkutatás olyan adatok összegyűjtését, feldolgozását és elemzését jelenti, amelyek információt szolgáltatnak és segítenek valamely egyedi marketingdöntés meghozatalában.
6
Marketinginformációk csoportosítása
Marketing kutatás: egyedi, egy alkalomra különleges céllal összegyűjtött információk. Célja: olyan törvényszerűségek feltárása, amelyekkel bizonyos piaci változások megmagyarázhatóvá válnak. Marketing információs rendszer (MIR, MIS): folyamatosan érkező és tárolt információk. Olyan rendszeres eljárás, amely egy vállalkozás összes piaci információinak kezelésére irányul.
7
MIR Adatok lehetnek: Belső működési adatok,
A vállalkozás marketing adatbázisából adatok Marketing-piackutatási eredmények Bármely más menedzseri döntést elősegítő információk
8
Marketing információszerzés céljai I.
Stratégiakészítés Versenyképesség-javítás Hatékonyság-javítás Döntéstámogatás Teljesítménymérés Reklámhatékonyság mérése
9
Marketing információszerzés céljai II.
Turisták attitűdjeinek mérése A környezet folyamatos elemzése Intuíciók, megérzések igazolása Imázs-kockázatok csökkentése
10
Marketingkutatásnál előre meghatározandó:
A kutatás célja és költségkerete A hozzáférhető adatok minősége (szekunder információk) Az elsődleges (primer) kutatások lebonyolításának mikéntje Adatértelmezés módszertana Következtetések és javaslatok meghatározásának formája
11
Marketingkutatás fő területei: I. Piackutatás
A turisták igényeinek felmérése Piac-szegmentációs elemzések Piaci méret és potenciál elemzések Versenyelemzés
12
Marketingkutatás fő területei: II. Termékkutatás
Piaci részesedés vizsgálata Új szolgáltatások, turisztikai termékek kifejlesztésének támogatása; termékteszt Márkakutatás Termék és életgörbe elemzések Konkurens cégek szolgáltatásainak, termékeinek vizsgálata
13
Marketingkutatás fő területei: III. Árkutatás
Árérzékenység vizsgálata Áralkalmazás helyességének elemzése Márka-ár kapcsolatok elemzése Árfigyelés a piacon, konkurenciavizsgálat
14
Marketingkutatás fő területei: IV. Értékesítés-kutatás
A meglévő értékesítési csatornák hatékonyságának mérése Új értékesítési csatornákon keresztüli értékesítési lehetőségek vizsgálata A vendégkör/utasok rendelési szokásainak elemzése
15
Marketingkutatás fő területei: V. Piacbefolyásolás-kutatás
Médiaelemzés Reklámkutatás A reklámok hatékonyságának vizsgálata Egyéb akciók hatékonyságának elemzése
16
Marketingkutatás folyamata
A marketingprobléma világos meghatározása (milyen információ kell?) Az információ költség-hatékony forrásainak meghatározása (szekunder, primer) Az információgyűjtés konkrét kutatási tervének összeállítása (hogyan?) Az adatok összegyűjtése Az adatok feldolgozása és értékelése Az eredmények bemutatása
17
1. A marketingprobléma meghatározása
A marketingkutatás céljának, tárgyának meghatározása: Mit akarunk vizsgálni? Miért érdemes vizsgálni ? Az elvárt eredmény és a ráfordítandó költségek aránya
18
2. A marketingkutatás költséghatékony forrásainak meghatározása
A primer, vagy szekunder közötti választás lehetséges indokai (költség, szakember, idő) Költség-hatékonyság: - a lehető legolcsóbb és még megfelelő információforrások és módszerek - a kutatás nélkül mekkora lenne az elmaradt haszon, ez hogy viszonyul a kutatás költségeihez - a kutatás elmaradása milyen versenyelőnyt jelent a konkurenciának
19
Szekunder információgyűjtés – desk research
Szekunder információk: azok az adatok, információk, amelyeket már valakik korábban, valamilyen célból összegyűjtöttek. Fő forrásai: A vállalkozás belső információs rendszere. Közintézmények: KSH, minisztériumok, MNB, kamarák iparági szövetségek, egyesülések magánforrások, tanácsadó cégek Internetről levehető információk
20
A szekunder információk előnyei
Az adatkezelés már megoldott Az adatbeszerzés költsége viszonylag alacsony Az információk gyorsan megtalálhatók Az információk gyakran más módon nem szerezhetők be Több adatforrásra is lehet egyszerre támaszkodni A független források hitelessége nagy
21
A szekunder információk hátrányai
Az információk gyakran túl általánosak Az információk gyakran elavultak lehetnek Az adatgyűjtés és feldolgozás módszerei általában ismeretlenek A különböző források gyakran egymásnak is ellentmondó információt szolgáltatnak Mivel sok kutatási program csak egyszeri aktust jelent, így az adatok megbízhatósága gyakran kétséges.
22
A turisztikai helyzetelemzések információforrásai
Belső adathalmaz Külső adathalmaz Peter Roth old.
23
Belső adathalmaz: 1. A vállalat, hely,régió és szolgáltatásalapja:
Természetes kínálati tényezők Kínált turisztikai szolgáltatások leltározása teljesítményháttérrel és szervezeti hová-tartozással együtt Egyéb kínálati tényezők (nyelv, vendégszeretet, szokások, hagyományok, művészet és kultúra) Beszerzési kapacitások, szervezeti kötődések ellenőrzése Személyi háttér (munkavállalók színvonala)
24
Belső adathalmaz: 2. A vállalat, üdülőhely, régió által eddig alkalmazott marketing mix
Teljes kínálati paletta kiterjedése, mélysége, minőségi elemek, szegmentációs politika Disztribúciós és kommunikációs politika területei Versenyhelyzet
25
Belső adathalmaz: 3. Az eddigi mark. tevékenység eredményei
A folyó események adatainak kiértékelése és ellenőrzése (Elemzések, jelentések, tárgyalási jegyzőkönyvek, statisztikák, stb.) A vállalkozás / desztináció ismertsége, imázsa
26
Külső adathalmaz I. A piac: potenciál és szerkezet: sokféle szegmentálási szempont lehetséges, így: úti cél, motiváció, közlekedési eszköz, kínálat jellege, időbeni alakulása, stb. A verseny: az általunk és a konkurencia által alkalmazott marketing eszközök és eredményeik
27
Külső adathalmaz II. 3. A célcsoportok: vendég-szerkezet, motívumok, beállítottság és magatartás: konjunktúra, gazdasági trendek, technológia hatásai vendégek, touroperatorok elvárása 4. Az eladás: közvetítők kínálattal szembeni beállítottsága 5. A nyilvánosság véleménye: ismertség, szolgáltatásunkkal kapcsolatos beállítottság, különböző társadalmi csoportok véleménye
28
Külső adathalmaz III. 6. A potenciális turisták életének keretfeltételei (gazdasági helyzet, konjunktúra, dekonjunktúra, gazdaságpolitkák, valutaárfolyamok mozgása, turisztikai trendek, technológiai változások, stb.)
29
Szekunder információforrások a magyar turizmusban I.
KSH honlap és különböző időszakos turisztikai és egyéb kiadványok, ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárság, MT ZRt. honlapjai, hírlevelei és kiadványai Szaklapok: Turizmus Trend, Turizmus Panoráma, Modern Hotel MNB, kamarák
30
Szekunder információforrások a magyar turizmusban II.
Iparági szövetségek, egyesülések: MSzSz, MUISz, Idegenforgalmi Munkáltatók Országos Szövetsége, stb. Magánforrások, tanácsadó cégek: Horwath & Horwath, KPMG, stb. Nemzetközi szervezetek: WTO, ETC, stb. Konkurens cégek honlapjai
31
Primer információgyűjtés – field research
A primer információgyűjtés máshol nem gyűjtött, máshol nem beszerezhető új adatok, információk megszerzését jelenti. Az adatgyűjtés elvégezhető * qualitatív és * quantitaív módszerrel
32
Primer információk Jellegzetes primer kutatási módszerek:
Qualitatív: * egyedi mélyinterjú * fókucscsoportos vizgálatok Quantitatív - véleménykutatás (megkérdezés) - megfigyelés - kísérlet
33
A primer kutatás módszerei – Quantitaív
Az egyén meginterjúvolása: mélyinterjú Fókuszcsoportos (beszélgetőcsoport) megkérdezés Előny- hátrány
34
A primer kutatás qualitatív módszerei – 1. Véleménykutatás
A véleménykutatás információgyűjtést jelent, nagyszámú egyénből, vagy szervezetből álló csoport tudományos mintavétellel kiválasztott szűk részének meginterjúvolása révén. Formái: Telefonos megkérdezés Írásbeli megkérdezés (posta, Internet, telefax) Személyes megkérdezés – közvélemény-kutatás is idetartozik
35
A primer kutatás qualitatív módszerei - 2. Megfigyelés
Megfigyelés egy, vagy több személy viselkedésének nyomon követése és leírása (résztvevő – nem résztvevő megfigyelés) Előnyei - hátrányai
36
A primer kutatás qualitatív módszerei – 3. Kísérlet
A kísérleteknél a kutató mesterségesen megvátoztatott körülmények között vizsgálódik. 1. Termék koncepció-teszt: meglévő, vagy új termék megfelel-e a fogyasztói igényeknek 2. Reklámeszköz-teszt: figyelemfelkeltő, vagy emlékeztető hatást, tetszést vizsgálunk 3. Árteszt: új termék bevezetésekor, vagy árváltozáskor vizsgálódunk 4. Névteszt: figyelemfelkeltő hatást, termékkel való azonosulást, megjegyezhetőséget vizsgáljuk
37
Mintavételezés Reprezentatív minta, melynek összetétele híven tükrözi az alapsokaság tulajdonságait A mintatervezés súlyponti kérdései: a mintavétel módszere (véletlen és klaszter típusú mintavétel) a minta nagysága
38
A primer információk előnyei
Az adatfeldolgozás a speciális, egyedi céloknak megfelelően történt Az információ időszerű Az adatgyűjtés módja ismert és ellenőrizhető Az adatoknak, információknak a különböző forrásokból eredő ellentmondása kiküszöbölhető A megbízhatóság szintje ismert
39
A primer információk hátrányai
Az adatgyűjtés időigényes és esetleg drága is lehet Bizonyos adatok ily módon nem gyűjthetőek be (pl. népszámlálási adatok) A vizsgálat sokszor a megfelelő emberi erőforrás hiánya miatt kivitelezhetetlen.
40
3. Az információgyűjtés konkrét kutatási tervének összeállítása
Elérni kívánt célok Összegyűjtésre váró információk típusa, mennyisége és forrása Igazolni kívánt hipotézis(ek) Adatgyűjtés, feldolgozás és értelmezés módszerei A kutatás költségvetési terve és időigénye A megvalósítás szervezeti – szervezési kérdései, benne a kivitelező rögzítése
41
4. Az adatok összegyűjtése, 5. feldolgozása és értékelése
Az adatgyűjtésért felelős személy folyamatosan irányítsa és kövesse az adatgyűjtést, A feldolgozás többnyire adatbázis-kezelő programcsomagokkal: - a válaszok pontosságának ellenőrzése, hibás válaszok kiszűrése - adatrögzítésre váró válaszok kódolása
42
5. Az adatok feldolgozása, értékelése és 6. bemutatása
- adatok rögzítése, - az adatok értékelése, különböző statisztikai módszerekkel történő elemzése, - következtetések levonása, javaslatok összeállítása, - kutatási jelentés A vizsgálati eredmények bemutatása (írásban és prezentációban)
43
Együttműködés marketing-kutató cégekkel I.
Marketingproblémák megoldatása külső szakértő bevonásával A Marketingkutató cég megtalálása és megismerése Ajánlatkérés A megfelelő kutatócég kiválasztása A kutatás lefolytatása Az eredmények bemutatása és alkalmazása Józsa 128 o.
44
Együttműködés marketing-kutató cégekkel II. - Briefing
Briefing felépítése: A kutatás háttere A kutatás céljai A kutatás lehetséges módszertana A kutatás határideje A kutatás költséghatára (rendelkezésre álló pénz) Egyéb lényeges, tájékoztató jellegű információk
45
Köszönöm a figyelmet!
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.