PÉNZÜGYI ALAPISMERETEK 2. előadás

Az előadások a következő témára: "PÉNZÜGYI ALAPISMERETEK 2. előadás"— Előadás másolata:

1 PÉNZÜGYI ALAPISMERETEK 2. előadás
Előadó: Bakos-Tóth Eszter

2 1. PÉNZELMÉLETI ISMERETEK
Pénz fogalma Pénzteremtés módjai Pénz funkciói

3 1.1. A pénz fogalma, történeti kialakulása, a pénzteremtés mechanizmusa
Pénz fogalma: általános egyenértékes szerepét tartósan betöltő csereeszköz (100 Ft-os, római dénár) Pénz szerepe („körforgalom”) → %

4 A tőke mozgásának rendszerdinamikája (Forrás: www.wikipedia.hu)

5 A pénz értékének csökkenését inflációnak, növekedését pedig deflációnak nevezzük
Pénz az, amit a piac annak fogad el Manapság a pénz legáltalánosabban használt fizikai formája a papírpénz (bár a hitelkártya egyre gyorsabban terjed) Annak ellenére, hogy bizonyos áruk, mint arany és ezüst a pénz lényegi tulajdonságait még mindig őrzik

6 Pénz története – 1. 0. szakasz: Önellátó gazdálkodás az emberek szűkebb vérszerinti kapcsolat alapján rendeződött közösségekben éltek, ezért mindent megosztottak egymás között, pénzre mint csereeszközre nem volt szükség kezdet: az áruk cseréjével hamarabb volt pénz, mint írás ősemberek között is működött (vadászok – kézművesek) felismerés: nem minden csereárunak azonos az értéke – egység kell

7 Pénz története – 2. 1. szakasz: Árucsere Az árucsere hátrányai:
Körülbelül az Őskor vége felé és az Ókor elején kezdődött és teljesedett ki a szakosodás, s az így megtörtént a gazdasági munkamegosztásból elengedhetetlenül következett az áruk cseréje, például az iparosok gyártmányaikat élelmiszerekre cserélték Az árucsere hátrányai: nehéz volt olyan cserepartnert találni aki én árumért a számomra szükséges árut adta nehézkes volt egy áru értékét egy másikban meghatározni (a cserepartner találás nehézsége miatt nehéz volt az árakat összehasonlítani)

8 Pénz története – 3. 2. szakasz: Árupénz
A cserekereskedelem hátrányainak kiküszöbölésére kialakultak az általánosan elfogadott közbenső csereeszközök, ezek a csere eszközök szintén áruk voltak, viszont olyan áruk amik a legalkalmasabbak voltak más árukra történő cserékre. Árupénz szükséges tulajdonságai: értékállóság oszthatóság egyneműség szállítható legyen mindenki által elfogadott legyen (gyakran a keresett árucikkek) Ez volt a legkorábbi pénzforma, mely az árucserét jelentősen leegyszerűsítette. Példák az árupénzre: só, szarvasmarha, sivatagos területek pedig gyakran teve, trópusi társadalmakban kagyló, bálnafog, kövek. Jelenkorban jó példa a börtönökben a cigaretta, kávé 

9 Pénz története – 4. nefrit fejszék (Nyugat-Európa)
prémek (Észak-Európa) hódprém (Kanada) állatok (marha – ember/rabszolga ára: marha) só (Via-Salaria) – Róma, Afrika, Borneó, Kína, Fidzsi-szigetek stb. Yap-szigete: lyukas kőtárcsák

10 Pénz története – 5. volt, amikor a pénznek konkrét felhasználási formája is volt: szárított hal – Izland mandula – India kakaóbab – Mexikó dohány – Virginia teatégla – Kína (még a második világháború után is)

11 Pénz története – 6. kauri: fehér, porcelán jellegű csiga:
formája miatt jól számolható kemény, nehezen sérül kicsi és könnyű, jól szállítható Európában porcelángyártás – hamisítás kezdete

12 Pénz története – 7. Érmék elődei
Mezopotámia – Kr.e körül ezüstrudak – ebből darabok levágva Földközi-tenger – rézrudak – ebből darabkák „aprópénznek” idő után tudatosan egyforma súlyú darabkák használata, erre pecsétnyomat az uralkodótól érmepénz

13 Pénz története – 8. Vert fémpénz
Lűdiai Birodalomból – arany alapból (uralkodó neve: Krőzus) eltérő súly és nagyság később görög városállamokban és gyarmatokon általában istenek képével díszítve első kivétel: Nagy Sándor – saját arckép

14 Pénz története – 9. rómaiak a gyarmatokról szereztek alapanyagot pénzeikhez provincia ura lett: szegény emberként ment egy gazdag országba és gazdag emberként jött el egy szegény országból érmék aranyból és ezüstből érmén képek: Caesar, Claudius, Caracalla stb. első infláció a római pénzekkel (nemesfém tartalmának csökkentése)

15 Pénz története – 10. Középkor – Frank Birodalom
pénzreform: Kis Pipin és Nagy Károly pénzverőhelyek csökkentése állami felügyelet egységes súlyrendszer kialakítása font és pfenning bevezetése

16 Pénz története – 11. 3. szakasz: Fémpénz
Amikor a nemesfémeket általánosan elfogadott lett az mérhetőségért pénzérmék formájában használták. Ez olyan pénz, amely jól felismerhető méretű, formájú és mintázatú, többnyire kerek. A pénzérme feltalálása azért volt jelentős előrelépés az árupénzzel szemben, mert kifejezetten a pénz funkcióinak ellátására alkotják, ezért könnyű szállítani, megismerni, és az értékét is jól megtartja A pénzérme jelentette több mint két évezreden keresztül a pénzt. A modern világban a pénzérme jelentősége csekély lett, csak a kis értékű tranzakciók váltópénzeként használatos Típusai: Bimetalizmus: kétféle fémből lévő pénz van forgalomban (pl.: arany, ezüst) Monometalizmus: egyetlenféle fémből lévő pénz van forgalomban

17 Pénz története – 12. a mindennapi életben, falun és vidéken nem terjedt el a vert pénz, maradt az „áruról árura cserélni” elv általános probléma a középkorban: nemesfém bányák kiürülő félben bővülő kereskedelem – sok és drága áru – „nehéz” fizetni – arany elterjedése vált általánossá

18 Pénz története – 13. 4. szakasz: Pénzhelyettesítők
A gazdaság fejlődésével a nemesfémek véges mennyisége nem tudta kielégíteni a kereskedelemben szükséges pénz-szükségleteket. Ekkor a kereskedők váltókkal adtak fizetési ígéretük hitelesítésére, addig amíg pénzhez nem jutottak. Egymás váltóival kereskedők végül egymás között is fizettek. Ismeretlenek váltójának beváltása viszont nehézségeket okozott, ezért volt előre lépés mikor a bankok bocsátottak ki váltókat, amiket innentől bankjegyeknek neveztek. Az ország fizetőeszközének egységesítésére végül az állam vette kézbe a bankjegy kibocsátás egyedüli jogát.

19 Pénz története – 14. Marco Polo és a repülő pénz
13. században Peking – Kublaj kán udvara eperfa kérgének belsejéből pép – ebből papír – különböző méretek – írás és pecsét – pénzmester vörös pecsétje – érvényes pénz nagy mennyiség miatt gyakran infláció bankjegyhamisítók büntetése lefejezés hamisító feljelentőjének ezüst jutalom + elkövető teljes vagyona a papírokon szerepelt a vele egyenértékű pénzérme rajza az írástudatlanok számára

20 Pénz története – 15. Bankok és bankügyletek kialakulása (röviden)
szakértők: arany és ezüsttartalmon megállapításához zsidó felekezetűek, mert keresztényeknek tilos volt pénzzel üzletelni pénzváltásból és kölcsönzésből próbáltak élni „bank” olasz szó, jelentése asztal

21 Pénz története – 16. később pénzbetétek elfogadása és átutalás – mai bankok előjele 12. századtól számlavezetés, majd kettős könyvvitel váltó kiállítása (papírpénz, de van mögötte nemesfém fedezet)

22 Pénz története – 17. Papírpénz Európában
Londonban – letéti jegy megőrzött aranyról letéti jegyet elfogadták, fizetési forgalomban részt vett első valódi bankjegy Svédországban (kereskedő alapított bankot) túl sok papírpénz – bizalomhiány a lakosság részéről

23 Pénz története – 18. 17. század végén a papírpénz-kibocsátás általánossá vált kibocsátó: Norvégia, Anglia, Dánia, Franciaország első papírpénz infláció: Franciaország (forradalom) Magyarországon is forradalomhoz kapcsolódott a papírpénz-kibocsátás – ez volt a szabadságharc bukásának egyik oka

24 Pénz története – 19. Modern pénz
I. világháború egész Európát megingatta Magyarországon és Németországban is hiperinfláció 1920. február – 10 tojás: 3,90 márka 1923. október – 10 tojás: 19’500’000’000 márka fémpénzek nem léteztek, csak papírdarabok

25 Pénz története – 20. radikális beavatkozásra, úgy pénzek bevezetésére volt szükség Európa szerte immateriális pénz: számlapénz: csak a banki ügyletekben létezik bankjegyautomaták elektronikus pénztárcák stb. cél a bankjegyek és pénzérmék kiszorítása

26 Kronológia – 1. 20’000 – őskőkor: természeti pénzek, cserepénz, használati pénz 2’000 – rúdpénz Mezopotámiában 1’500 – baltapénz és fejszepénz Európában 1’000 – kauri, állatpénz 500 – görög ezüstpénzek, majd aranypénzek 0 – arany és ezüstpénz Rómában

27 Kronológia – 2. 800 – Nagy Károly pénzreformja
1’000 – Magyarországon I. István uralkodása alatt megjelenik a dénár 1’300 – Magyarországon aranyforint, kínai papírpénz, arany pénzek Európában 1’600 – letéti jegyek, első bankjegyek Európában 1’800 – pénzrendszerek összehangolása Európában 1’946 – pénzreform Magyarországon 2’002 – euró bevezetése

28 Érdekesség: Ez a Delaware-i Híd Vállalat által 1836-ban kibocsátott 1-dolláros magánpénz 1841-ig volt forgalomban. (Forrás:

29 Pénzforgalomban betöltött szerep alapján a pénz lehet:
M1 (készpénz + látra szóló betétek) M2 (M1 + határidős betétek) M3 (M2 + kincstárjegy, biztosítási kötvény, hosszú lejáratú bankbetét)

30 1.2. A pénzteremtés módjai hitelnyújtás
külföldi fizetőeszköz bank által történő megvásárlása  Ellentéte: a pénz megsemmisülésének módjai hiteltörlesztés külföldi fizetőeszköz eladása  bankjegyek elpusztítása Pénzteremtés lehetőségeit befolyásolja: bankban elhelyezett folyószámlabetétek állománya a bankok részére előírt kötelező tartalék nagysága a készpénzfelvétel gyakorisága, nagysága Pénzmultiplikátor = 1/t

31 1.3. A pénz funkciói értékmérő forgalmi eszköz (készpénzes fizetés)
fizetési eszköz (áru- és pénzmozgás elválik) felhalmozási eszköz világpénz (ha minden funkció teljesül) Pénz forgási sebessége: pénzforgalom/pénztömeg ha nő: pénzteremtés ha csökken: pénzmegsemmisülés

32 Pénz csoportosításának lehetőségei – 1.
A mai modern pénzt különböző szempontok szerint csoportosíthatjuk: 1. eredet szerint: jegybankpénz kereskedelmi banki pénz 2. formája szerint: készpénz számlapénz

33 Pénz csoportosításának lehetőségei – 2.
3. felhasználás szerint: szűken értelmezett pénz tágan értelmezett pénz 4. pénzfunkció betöltése helyszín alapján: belföldi pénz (belföldön látja el a pénz funkcióját) külföldi pénz (a külföldi fizetőeszköz belföldön nem pénz, de a belföldi pénzre váltható)

34 Pénz időértéke Megtakarításainkat több formában is elhelyezhetjük:
betétszámlára tesszük, értékpapírt vásárolunk, ingatlant veszünk, de tarthatjuk készpénzben is stb. A betétben történő elhelyezéssel vagy az értékpapír vásárlással egy jelenbeli pénzt váltunk át egy jövőbeni pénzre. PV = present value (jelen érték) FV = future value (jövő érték)

35 FELADATOK (5) 1/1) Határozza meg a pénzmultiplikátor
mértékét, ha a kötelező tartalékráta 9%! 1/2) Számítsa ki az M1, az M2 és az M3 nagyságát, ha - készpénz = 1.000 - látra szóló betét = 800 - határidős betét = 2.050 - értékpapírok = 1.700

36 1/3) Számítsa ki a látra szóló betétek és a határidős betétek nagyságát a következő adatokból!
Szűken értelmezett pénzmennyiség = M1 = 1.680 A forgalomban lévő készpénz mennyisége=kp=980 Tágan értelmezett pénzmennyiség = M2 = 3.720 1/4) Egy hitelintézetnél valamely vállalkozás Ft betétet helyez el. A kötelező tartalékráta 8%. a) Számítsa ki a bank kihelyezhető forrását! b) Határozza meg a pénzmultiplikátor mértékét! c) Értelmezze a pénzmultiplikátort!

37 1/5) Egy időszak pénzforgalma 6. 100. 000. 000 Ft
1/5) Egy időszak pénzforgalma Ft. A forgalomban lévő pénztömeg Ft. Mekkora a pénz forgási sebessége?

38 Köszönöm a figyelmet!