Az érettségi utáni továbbtanulást meghatározó tényezők

Az előadások a következő témára: "Az érettségi utáni továbbtanulást meghatározó tényezők"— Előadás másolata:

1 Az érettségi utáni továbbtanulást meghatározó tényezők
Szemerszki Marianna Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) ONK, november 4.

2 A felsőoktatás expanziója – képzési szintek
Forrás: Felsőoktatási Statisztikai Kiadvány

3 A felsőoktatás különböző szintjeire jelentkezők és felvettek
Forrás: felvi.hu

4 A felsőoktatás különböző tagozataira jelentkezők és felvettek
Forrás: felvi.hu

5 A felsőfokú szakképzés
1998 óta, hossza jellemzően 4 félév Kettős intézményrendszer Azonos: képzések tartalma, hossza, vizsgakövetelmények, kimeneti követelmények Különböző: diákok jogviszonya, bekerülés módja és követelményei, intézmények közötti együttműködési formák, statisztikai nyilvántartás Az FSZ képzésben résztvevők az érettségi utáni középiskolai képzésben tanulók 22%-át teszik ki,míg a felsőoktatásban a hallgatók 6-7%-át Nemzetközileg a felsőoktatás ISCED 5B szintjén tanulók aránya változó, Magyarország a legalacsonyabb arányú országok között van Felsőfokú továbbtanulás esetén kreditbeszámítás (30-60 kredit)

6 A felsőfokú szakképzés létszámai
Forrás: Felsőoktatási és Közoktatási Statisztikai Kiadvány

7 A felsőoktatásban részt vevő hallgatók összetétele tanulmányi területek szerint

8 A legnépszerűbb szakok FSZ képzésben
KÖZOKTATÁS: Jogi asszisztens Banki szakügyintéző Idegenforgalmi szakmenedzser Pénzügyi szakügyintéző Kereskedelmi szakmenedzser Vendéglátó (és idegenforgalmi) szakmenedzser Intézményi kommunikátor Logisztikai műszaki menedzser asszisztens Reklámszervező szakmenedzser Számviteli szakügyintéző FELSŐOKTATÁS: Idegenforgalmi szakmenedzser Csecsemő- és (kis)gyermeknevelő gondozó Vendéglátó (és idegenforgalmi) szakmenedzser Ifjúságsegítő Intézményi kommunikátor Banki szakügyintéző Pénzügyi szakügyintéző Reklámszervező szakmenedzser Logisztikai műszaki menedzser asszisztens Kereskedelmi szakmenedzser

9 A kutatásról Összehasonlító vizsgálat két nagy képzési területcsoport tanulói/hallgatói körében reprezentatív mintán: 1. gazdasági, üzleti, ügyviteli, turizmus-vendéglátás képzések 2. társadalomtudományi, szociális, kommunikáció képzések nappali tagozat, 2011 tavasz BA első éves hallgatók (N=1351) FSZ első és másodéves hallgatók: - középiskolában (N=945) - felsőoktatásban (N=647) Kutatási kérdések: - kik és milyen elképzelésekkel tanulnak az egyes képzési formákban; - milyen eltérések figyelhetők meg a két nagy csoport társadalmi hátterét tekintve; - milyen eltérő iskolai életutat jártak be, s milyen szerepük van a középiskolai előtanulmányoknak; - milyen továbbtanulási, munkaerő-piaci elképzelésekkel rendelkeznek, s ehhez milyen kompetenciákat ad a képzés

10 A különböző képzésben tanulók szülői iskolázottság szerinti összetétele

11 A különböző képzésben tanulók szülei …

12 A család anyagi helyzete
Fizet-e költségtérítést A család anyagi helyzete 1-7 skálán

13 A különböző képzésben tanulók középiskolai háttere

14 A különböző képzésben tanulók középiskolai tanulmányi eredménye (9-12
A különböző képzésben tanulók középiskolai tanulmányi eredménye (9-12. osztály átlaga)

15 A különböző képzésben tanulók különórái

16 A különböző képzésben tanulók nyelvvizsgái

17 A különórák és a nyelvvizsgák összefüggései

18 Az emelt szintű érettségit tettek aránya

19 Mennyire készítette fel a középiskola …

20 Az érettségi évében továbbtanulásra jelentkezők

21 Az érettségi éve az első évesek körében

22 Összegzés A felsőfokú szakképzésben tanulók mind a kulturális tőke szempontjából, mind az anyagi javak szempontjából kedvezőtlenebb helyzetben vannak, mint a BA hallgatók, ugyanakkor egyik csoport sem teljesen homogén. Mindezek a különbségek már a tanulmányok korábbi szintjein is meghatározóak. A tanulmányi életutak főbb állomásai közül a középiskola típusát, a tanulmányi eredményeket, az iskolában és a külső piacon igénybevett különórákat, az érettségi vizsgák típusát és a nyelvvizsga meglétét vizsgáltuk. Azt találtuk, hogy e pontok mindegyikén a BA képzésben tanulók előnyben voltak a felsőfokú szakképzésben tanuló társaikhoz képest, ami már előrevetíti az érettségi utáni életutak eltérő alakulását. A felsőfokú szakképzésben való továbbtanulás tekintetében eltérő stratégiák körvonalazódnak, amelyek részben a korábbi hátrányok kompenzálását szolgálják.

23 Köszönöm a figyelmet!