Ikerparadoxon.

Az előadások a következő témára: "Ikerparadoxon."— Előadás másolata:

1 Ikerparadoxon

2 A relativitás furcsa következményei közül a legismertebb és leglátványosabb az ikerparadoxon nevet kapta, bár ténylegesen nem volt szó paradoxonról. Einstein egy 1919–es kötetlen népszerűsítő cikkében írta le először: „Párbeszéd a relativitáselmélet elleni kifogásokkal kapcsolatban" . Úgy hitte, hogy a paradoxonokat teljesen megoldotta. Az óraparadoxont először Einstein tárgyalta

3 Óra- vagy ikerparadoxon
A speciális relativitáselméletben fellépő különös jelenség miszerint, ha két megfigyelő összehangolt órákkal ugyanabból a pontból indulva különböző mozgást végez, akkor következő találkozásukkor az óráik nem feltétlenül fogják ugyanazt mutatni.  Ez a jelenség az idődilatáción alapul, a mozgó óra lassabban jár, mint az álló.

4 Az eltérés hétköznapi sebességeknél alig kimutatható, de a fénysebességhez közeledve jelentőssé válik. Megállapítható, hogy a két óra közül mindig az késik, amelyik gyorsulást szenvedett. Úgy kapta az ikerparadoxon nevet, hogy paradoxont néha egypetéjű ikrekre vonatkozóan fogalmazzák meg.

5 A függőleges tengelyen a nem mozduló iker ideje telik az A és B pont között. Ez alatt az utazó iker űrhajója a fénysebesség 80%-ával halad az 5 fényév távolságra lévő C pontba, majd onnan vissza a B pontba. A Földön maradt megfigyelő szerint ekkor mind az odaút, mind a visszaút időtartama 12,5 év vagyis az űrhajós összesen 25 évig utazik.  Az űrhajós sajátidejére a Lorentz-transzformációval az oda- és a visszaútra egyaránt 7,5 év adódik, vagyis számára a teljes utazás alatt 15 év telik el.  Visszaérkezve azt tapasztalja, hogy az ikertestvére 10 évvel idősebb nála.

6 A téridő tér- és idődimenziója nem választható egyértelműen külön: a viszonyítási rendszertől függ, hogy a négydimenziós téridő melyik síkmetszete felel meg a "jelennek". Az ikerparadoxon esetében ez azt jelenti, hogy amikor az űrhajó megfordul, a rajta levő iker számára megváltozik az egyidejűség fogalma. A Földet egy láthatatlan, de roppant erős fizikai mező veszi körül, és együtt mozog vele. Mintegy hozzátapad. Amikor az ikertestvér rakétája kilép innen, akkor egy köztes „álló” fizikai mezőbe kerül, melynek egészen biztosan más a mozgásállapota. Így az űrhajós ikertestvér zsebórája és biológiai órája más sebességet, pontosabban más mozgási energiát észlel, ritmusuk ennek megfelelően áll be. Nagy valószínűséggel a sebessége „megnő”, zsebórája lassul, és biológiai órája is lassabban jár, lassabban öregszik.