Halász Levente Ph.D hallgató

Az előadások a következő témára: "Halász Levente Ph.D hallgató"— Előadás másolata:

1 Halász Levente Ph.D hallgató
Jól-lét deficit a magyarországi szocialista újvárosokban (Kazincbarcika, Komló, Ózd) Halász Levente Ph.D hallgató Társadalmi konfliktusok – Társadalmi jól-lét és biztonság – Versenyképesség és társadalmi fejlődés (TÁMOP A-11/1/KONV )

2 Szocialista (új)városok/iparvárosok
Szocialista (ipar)városok: Ajka, Dunaújváros, Kazincbarcika, Komló, Martfű, Tatabánya, Tiszaújváros, Várpalota (Beluszky) Ajka, Bátonyterenye, Dunaújváros, Kazincbarcika, Komló, Martfű, Oroszlány, Ózd, Paks, Salgótarján, Százhalombatta, Tatabánya, Tiszaújváros, Várpalota (Beluszky) Bizonyosan szocialista város: Ajka, Dunaújváros, Kazincbarcika, Komló, Oroszlány, Százhalombatta, Tiszaújváros és Várpalota (Beluszky) Ajka, Dunaújváros, Kazincbarcika, Komló, Oroszlány, Ózd, Salgótarján, Százhalombatta, Tatabánya, Tiszaújváros és Várpalota (Germuska) Ajka, Dunaújváros, Kazincbarcika, Komló, Oroszlány, Ózd, Paks, Százhalombatta, Tatabánya, Tiszaújváros és Várpalota (Szirmai) Szocialista (új)városok/iparvárosok

3 Szocialista újvárosok 5 fő jellemvonása
Gazdaságpolitika kiemelt települései, redisztribúció kedvezményezettjei, létrehozás mögött centralizációs szándék; Urbanizálatlan térségek ipari fejlesztése monofunkciós iparvárosokkal; Iparban foglalkoztatottak túlsúlya (60% körül); Hiányoznak vagy jelentéktelenek a városi tradíciók, területileg és társadalmilag integrálatlanok, hiányzik a városközpontjuk, többségük újonnan létesített város; A régi városok átlagát többszörösen felülmúló népességnövekedés jellemezte, magas volt a fiatalkorú népesség aránya; (Germuska, 2000)

4 Magyar szocialista újvárosok népességszám-alakulása (1990-2013)
Adatok forrása: ksh.hu

5 Lakosságcsere látszólag elfedi a súlyos népességszám-csökkenést.
-23% -20% -21% Lakosságcsere látszólag elfedi a súlyos népességszám-csökkenést. Lakosságszám a „hőskorban”, 1980-ban Ózd: lakos (-30%) Kazincbarcika: lakos (-27%) Komló: lakos (-30%) Adatok forrása: ksh.hu/nepszamlalas

6 Adatok forrása: ksh.hu/nepszamlalas

7 Népesedési folyamatot kétirányú mozgás jellemzi: „őslakosok” között tényleges szaporodás
csökkent. Cigányok aránya exponenciálisan nő. Népesség drasztikus csökkenése ezáltal pótlódott. Lakossági struktúra részben megváltozott, kicserélődött. (hvg.hu) Komló: Legsúlyosabb demográfiai válság: év közöttiek legkisebb arányban Adatok forrása: ksh.hu/nepszamlalas

8 Legrosszabb helyzet: Ózd, Komló (munkásváros-attitűd megmaradt)
Kazincbarcika: Vegyipar nagyszámú magasan kvalifikált dolgozót foglalkoztat. Adatok forrása: ksh.hu/nepszamlalas

9 Adatok forrása: ksh.hu/nepszamlalas

10 tankonyvtar.hu

11 polgariszemle.hu

12 Vati.hu

13

14 Ózd: 1949: 2000 cigány (24000 lakos), 2013: 13400 cigány (34000 lakos) (13-14%)
Adatok forrása: ksh.hu/helysegnevtar

15 Szegregátumok száma: Ózd: 11 db (7000 fő) Kazincbarcika: 2 db (1600 fő) Komló: 2 db (1100 fő) Hetivalasz.hu

16 Ózd 160 évig magyar nehézipar egyik legfontosabb városa
Kohó max. foglalkoztatottainak száma: fő (közvetve: fő)Kétgyermekes családmodellel számolva főt volt képes „ellátni”. 1981: lakos (jóslat: es nagyváros) 1992: Acélgyártás megszűnik 1995: Rehabilitációs jelleggel ipari park létrehozása (pl. német miniacélmű, betonacélgyártás) Újvárosokat sújtó szerkezeti válság itt a legerőteljesebb.

17 Ózdi Kohászati Üzemek 1989 2013 Googlemaps.com

18 Országban lakosságra vetítve itt a legmagasabb a gettósodás mértéke.
„Házlopások”: 1990 óta 700 házat bontottak el illegálisan. Jelenleg az 1014 darabos önk. lakásállomány 34 házát bontják (óvoda kerítését is) (hvg.hu) Országban lakosságra vetítve itt a legmagasabb a gettósodás mértéke. 20 év múlva cigányság abszolút többségbe fog kerülni „Tűzoltás-jelleg”: Egykori Törzsgyár helyén Nemzeti Kulturális Dokumentációs Logisztikai Központjának építése (ipari műemlékek védelemét figyelembe véve!) munkahely Trendek alapján társadalmi-, demográfiai-, gazdasági válság folyamatosan súlyosbodik az egész térségben (összefüggő tömböt alkot) Hétes-telep

19 Kazincbarcika Borsodchem: 1970: 5500 dolgozó, ma 2000 fő
Berente önállósodása (IPA 2/3-ának elszívása súlyosbító hatású) Egyre inkább Miskolc alvóvárosa. Funkcionális gyengülés Vegyipar fennmaradása enyhíti a válságfolyamatokat, gazdasági világválság kevésbé rendítette meg. Lakhatási integrációs program (lépcsőházanként két lakást lehet erre használni). Félő, hogy Miskolc-avasi „fészekrakó-hatás” megismétlődik. Elsőszámú helyi konfliktus. Törekvések: KolorCity Kazincbarcika megvalósításában 2013 és 2015 között 30 kazincbarcikai lakó- és középület egy-egy homlokzata újul meg modern nagyméretű műalkotásokkal

20 Komló Mecsekben 1753-2002 között folyt szén- és uránbányászat;
Komló-Zobákbánya: 2000-ben bezárt; Hőskorban a bányák embernek adtak munkát; Anno terv: lakosú középváros; Leginkább izolált szocialista újváros; Domborzati akadály hátráltatja a beruházásokat (város ingyen ad területet, felújítaná az ipari épületeket); Pécs elő és/vagy alvóvárosává fejlődött vissza; Demográfiai krízis; Vájárképzés újraindítása (2014 szeptemberétől) Igény (?) felnőttképzésre is. VISZONT oktatógárda hiányzik; Szén föld alatti elgázosításán alapuló 50 MW-os erőmű.

21 Adatok forrása: ksh.hu

22 Szociális, infrastrukturális, gazdasági, társadalmi, foglalkoztatási mutatócsoportok alapján komplex mutató képzés, majd csoportosítás. Tömbösödés, területi autokorreláció figyelhető meg Fejlődő: Paks, Százhalombatta, Tiszaújváros Stagnáló: Tatabánya, Dunaújváros, Várpalota, Ajka, Oroszlány Leszakadó: Ózd, Komló, Kazincbarcika