Trianon 9.1 Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai

Az előadások a következő témára: "Trianon 9.1 Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai"— Előadás másolata:

1 Trianon 9.1 Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai
Tk 6- Herber, Martos, Moss, Tisza Történelem 6 Középszint Írásos dokumentumok és térképek alapján a trianoni béke elemzése területi, jogi és politikai szempontból: a trianoni béke területi vonatkozásai, Magyarország politikai és katonai helyzete a békében. Írásos források, statisztikák és tematikus térképek feldolgozásával a trianoni béke etnikai és gazdasági következményeinek elemzése: az államhatárok és az etnikai viszonyok összevetése, a közvetlen gazdasági hatások elemzése (pl. nyersanyag és feldolgozóipar elvágása), a térség egészét érintő távlati hatások elemzése (autarkiás gazdaságok, lassúbb gaz­dasági fejlődés stb.). Emelt szint Írásos források, képek, filmrészletek alapján az őszirózsás forradalom és a Károlyi-kor­mány bel- és külpolitikai helyzetének elemzése: a gazdasági helyzet és kezelése, az antanttal és az utódállamokkal folytatott politika, a társadalmi feszültségek kezelése. Írásos források, képek és filmek alapján a tanácskormány politikája főbb kérdéseinek elem­zése és megvitatása: a hatalomátvétel és értelmezése, a tanácskormány programja a föld- és a nemzetiségi kérdésről, a tanácskormány és a világforradalom. Írásos források, statisztikák, tematikus térképek alapján a trianoni béke torzító hatásainak vizsgálata a magyar társadalomfejlődésre és politikai berendezkedésre: a társadalom modernizációjának lelassulása, repatriáltak tömegeinek beillesztése a társadalomba, a bal és a jobboldali szélsőségek felerősödése – hatása a politikai intézmény­rend­szerre, az antiszemitizmus felerősödése. Diktátum: a veszteseket csak a béke feltételek aláírására hívták meg

2

3 ELŐZMÉNYEK ÉS A BÉKESZERZŐDÉS ALÁÍRÁSA
ELŐZMÉNYEK ÉS A BÉKESZERZŐDÉS ALÁÍRÁSA TRIANON ETNIKAI ÉS GAZDASÁGI KÖVETKEZMÉNYEI  trianoni diktátum bibliográfiája. Hogy soHogy 1. A History of the Peace-Conference of Paris. London, A magyar Felvidék szülöttei a világ népeihez. Debrecen, A magyar-román békeszerződés magyarázata. Bp A trianoni békeszerződés által Jugoszláviához csatolt területekről. H. n. é. n. 5. Ádám S.: Magyarok pusztulása. Bp Ádám S.: Magyarságunk. Bp Ádám S.: Trianon jogszerűsége. Bp Aide-mémoire sur la situation de la minorité hongroise en Tchecoslovaquie. Bp Ajtay J. – Perényi Zs.: An imperial onternational Comission to examine the conditions created by the peace tratries int he Danube Vallay. Bp Ajtay J.: La paix en danger: le Traité de Trianon. Bp Ambrózy Gy.: - Alkér K.: A magyar békeszerződés tervezetének jogi vonatkozásai. Bp An Earnest Appeal of the Protestant Churches of Hungary to their Brethren other Lands. Hague, Andrássy Gy.: A jó béke czéljai. Bp Andrássy Gy.: La Hongrie et la paix. Lausanne, Apponyi A. – Berzeviczy A.: Justice for Hungary. Calcutta, Bombay, Madras Apponyi A.: Speach Delivered by the Late Comit. Bp Apponyi A.: The American Peace and Hungary. Bp Archimedesz Szidiropulosz: Trianon utóélete: a magyar társadalom Trianon-képe az ezredfordulón. Bp Archimedesz Szidiropulosz: Trianon utóélete: házból, hazából kirekesztett. Bp Az angol lordok és a magyar béke. Bp Az erdélyi egyházmegye és a román impérium. Bp Badiny-Jós Ferenc: Trianon és a harmadik világháború. Buenos Aires, Bainville J.: Les Conséquences politiques de la Paix. Paris, Balázs A.: Adatok az erdélyi kisebbségek iskolavédelmi küzdelmeihez. Kolozsvár, Bánffy M.: Emlékeimből. Kolozsvár, Baráth T.: A dunai táj államszerkezete francia szemléletben. Montreal, Baráth T.: Le cri de la hongrie. Montreal, Birinyi L.K. – Takács J.E. – Tarcai L.: Memorandum of Protest Birinyi L.K.: International Justice Memorand. Cleveland, Botos László: Trianoni szemelvények. h. n Botos László: Út a trianoni békeparancshoz. H.n Braun R.: Magyarország feldarabolása és a nemzetiségi kérdés. Bp Cartledge Bryan: Trianon egy angol szemével. Bp Cholnoky J.: Az új magyar határ bírálata. Bp Conte A.: Yalta ou partage du Monde. Paris, Czakó I.: A trianoni „békekötés” felelőssége. Bp Cziaky Ferenc: A magyar békeszerződés történelmi, jogi, erkölcsi szempontból. Bp Csobánczi Elemér: Nagymagyarország vagy nemzethalál. Marrickville (Australia), Dárday D.: The Solution of the Fiume Question. Bp Daruvár, Yves de: A feldarabolt Magyarország. Luzern, Desbones G.: Les erreurs de la Paix. Paris, Die Minderheitenschutzbestimmungen des Friedensvertrages von Lausanne. Leipzig, Domokos L.: A magyar béke és a nemzetiségi kérdés. Bp Donald R.: The Tragedy of Trianon, Hungary’ s Appel to Humanity. London, Dvorzsák Gy.: A revízió és Franciaország. Bp És mégis élünk! Magyarország Bp Eszenyi László: Trianoni nemzedék. h. n. é. n. 48. Európa válaszúton: háború, vagy béke. Bp Fényes L.: Le peuple hongrois accuse! Paris, Flachbaeth E.: A területi revízió jogi alapjai. Bp Frank I.: A revízió és Horvátország. Bp Gálóczy Á.: La questionne de Nationalitée en Hongrie. Bp Gosztonyi P.: A magyar Golgota Hajdu T.: A két világháború közötti magyar történelem amerikai forrásaiból. Bp Haraszti Endre: The Ethnic history of Transylvania. Astor, Hegedűs L.: Lesz-e béke? Bp Hegedűs L.: Magyarország megcsonkítása Európa veszedelme. Bp Helyünk Európában. Bp Hídfő: Trianoni Almanach. Bp Historical Right of the Hungarian Nation ti its Territorial Integrity. Bp Hogyan állapították meg Nagyrománia határait? Bp Hóman-Szekfü: Magyar Történet. V. Bp Horváth J.: A magyar kérdés a XX. században. Bp Hronek J.: Les journées de colère. Prague, Hungarian Peace. Bp Hungarian Peace-Treaty. Bp Hungarians in Czecoslovkia. New York, Igazságot Magyarországnak! Bp Il n’ y a pas de paix sans la solution du problème danubien: le traité de Trianon. Bp Il trattato di pace del Trianon. Bp Jaj, hol a múltunk?: a Trianon-jelenség. Bp Justice for Hungary. Washington, Keynes J.M.: A béke gazdasági következményei. Bp Kollányi Károly: A trianoni boszorkánykonyha. Bp. é. n. 75. Koltay G.: Velünk élő Trianon. Bp Kostya S.: A Felvidék. Bp Kovács Ernő: Trianon, 1920, Párizs, Torontó, Krisztics S.: A békeszerződések revíziója. Bp La Hongrie de demain. Critique des programs revisionistes. Paris, La questionne du Banat est une questionne européenne. Bp Lángi A.M.: Nyilatkozatok és vélemények… Cleveland, Launay M.: La mémoire du siècle. Paris, Légrády Ottó: Trianon kegyetlen tévedései. Bp. é. n. 84. Ligue pour la revision de Traité de Trianon. Bp Litván Gy.: Trianon felé. Bp Magyar katekizmus, amit mindenkinek tudnia kell az elszakított magyar területekről. Bp Magyarország a világ lelkiismerete előtt Bp Magyarország igazsága az angol parlamentben. Bp Makkai J.: A háború utáni Magyarország. Bp Makkai J.: A természetes béke Európában. Bp Málnási Ödön: A magyar nemzet őszinte története Marjay F.: Szegedtől Uzsokig Bp Mosca R.: Problemi politici l’ Ungheria contemporana. Bologna, Padányi Viktor: A nagy tragédia. I-II. New York, Palotás Zoltán: A trianoni határok. Bp Páva István: Trianon – Belvedere – hadbalépés. Pécs, Peace-Treaty of Trianon. Bp Pethő S.: Le Comte A. Apponyi. Paris, Pivany E.: Some Facts sbaut the Proposed Dismemberment of Hungary. Cleveland, Poka- Pivany: A revízió, ahogy Nyugat-Európa látja. Bp Pozzi H.: Századunk bűnösei. Bp Pozzi H.: A háború visszatér. Bp Pozzi H.: Histoire cintemporaine. Paris, Pozzi H.: La bataille contre la Paix. Paris, Prokopy I.: A revízió és Dél-Magyarország. Bp Proposition de la Delegation Hongroise au Conseil General de l’ Union Internationale des Associations pour la Societé des Nations. Bp Pröhle M.G.: La verité sur la Hongrie et sur la politique magyare. Bp Raffay Ernő: A magyarországi Román Nemzeti Párt az első világháború végén. Szeged, Raffay Ernő: Magyar tragédia. Bp Raffay Ernő: Trianon titkai. Bp Raffay Ernő: Trianon. (- könyvének vitája) Bp Reményik Sándor: Zu Hilfe! Bp Reviczky J.: La revision de Traité de Trianon. Paris, Ritoók E.: Le problème de la Hongrie. Bp Romsics Ignác: A trianoni békeszerződés. Bp Steier L.: Felsőmagyarország és a revízió. Bp Strobl M.: Tótok, akik nem akarnak elszakadni Magyarországtól. Bp Sulyok Dezső: A magyar tragédia. Nerwark, Surányi L.: A dunai népek tragédiája és Csehszlovákia. Miskolc, Szádeczky –Kardoss L.: A békerevízió kérdése. Bp Szalay J.: Igazságok Magyarország körül. Paris, Szúdy Elemér: Trianon után Paris felé. Bp. é. n Telek J.: Trianon and Canada. Toronto, Tíz esztendő. Magyarország 1918-tól 1928-ig. Bp Tolnai K.: L’ integrité teritoriale de la Hongrie au pont de vue du chemin de fer. Bp Tormay Cecil: Bujdosó könyv Trianon átírta Európát. Bp Trianon és a magyar politikai gondolkodás. Bp Trianon forrásai. Kaposvár, é. n Trianon Kalendárium. Bp. (1997-től) 131. Trianon újraértékelése- konferencia. (MVSZ) Bp Trianon. (Verses antológia) Youngstown, Trianon. Bp Trianont ledöntjük. A magyar fájdalom versei. Bp Ullein-Reviczky A.: La nature juridique des classes territoriales traité de Trianon. Paris, Végh Antal: De mi lesz a harangokkal? Debrecen, Vecseklői J.: Nemzetgyilkossági kísérlet. Lakitelek, Wass Albert: Documented Facts and Figures on Transylvania. Astor Park, Wass Albert: Magyar örökségünk. Astor Park, Wie einstand der Trianon. Bp Wlaspies J.: The teritorial integrity of Hungary and the League of Nations. Bp Zakarias G.S.: A revízió útja. Bp KATONAI ELŐÍRÁSOK REVÍZIÓ

4 - a birodalom nemzetiségei a teljes függetlenséget követelték
1919 - antant nagyhatalmak Német- A Károlyi-kormányt követő kommunista Tanácsköztársaság fegyveres ellenállása nem járt sikerrel. hadseregét leszerelte bizalmát a nyugattal való méltányos megegyezés hitébe vetette Bolsevik- ellenes- nemzet államok rendszerét kívánták létrehozn Közép-Európábani 1920. jún. 04 Etnikai és gazdasági következmények Katonai előírások 93 000km Alkalmatlanná kívánta tenni az országot a katonai visszavágásra 7,6 millió 3,3 millió Revízió Mezőgazdaság 41%-ra Egyetlen politikai erő sem fogadta el a békét, a béke felülvizsgálatának igénye általános volt. 47 %-ra Ipari termelés 20%-ra Belső piac

5 Előzmények

6 Német- Bolsevikellenes- Trianon előzményei
Tarján M. Tamás:1920. június 4. | A trianoni béke aláírása// 1920. június 4-én írták alá a versailles-i Nagy-Trianon palotában azt a békediktátumot, mely területe kétharmadával megcsonkította a történelmi Magyarországot. Az november 3-án Padovában – még a Monarchia részeként – majd november 13-án Belgrádban fegyverszünetet kérő Magyarország elvesztette az első világháborút, így aztán szembe kellett néznie a soknemzetiségű Monarchia korábbi kisebbségeinek követeléseivel, aminek a háború előtti nagyhatalmi helyzetben azok nem tudtak érvényt szerezni. Az ország területén egyre-másra alakultak a nemzetiségi tanácsok, melyek programjában a háború előtti cseh, román, délszláv tervek párosultak az antant ígéreteivel. Ezek a tervek Magyarország területének felosztását helyezték kilátásba. A tervezett békekonferencia jóindulata érdekében az őszirózsás forradalom (1918. október 31.) után népköztársaságot létrehozó Károlyi Mihály és kormánya nem állta útját a Felvidéket, Erdélyt és Délvidéket megszálló szerb, csehszlovák és román hadseregeknek, ez pedig súlyos hibának bizonyult. Mint utóbb kiderült, ezek a csapatok nem a békeszerződés aláírásáig – tehát pusztán rendfenntartási céllal – szállták meg az ország nagy részét, hanem már a később elcsatolt területeket vették birtokba. Magyarországnak 1918 őszén talán még elegendő ereje lett volna a megszállók megállítására, de miután 1919 februárjára az ország területe a maihoz hasonló méretűre zsugorodott, erre már esély sem maradt. A trianoni határokat elsősorban az erő alapján szabták meg, és a pacifista politikát választó, hadseregét leszerelő Károlyi-kormányzat éppen ezzel rendelkezett legkevésbé. A trianoni békeszerződés a versailles-i békerendszer részeként született meg, melyet a világháború lezárását követően egy másfél éves konferencia készített elő. A győztes antant hatalmak január 18-án kezdték meg a tanácskozást a Párizs környéki kastélyokban, ahol a „négy nagy”, Clemenceau francia, Lloyd George brit, Orlando olasz miniszterelnökök és Wilson amerikai elnök szava dominált. A legyőzöttek képviselői is részt vettek a tárgyalásokon, de tényleges ráhatásuk nem volt az események menetére, csupán az júliusától születő szerződéseket írták alá. A magyar politikai vezetés – 1919 márciusáig a Károlyi-kormány – kezdetben optimizmussal tekintett a tárgyalásokra, de miután onnan csak további területek kiürítését követelő jegyzékeket – pl. az márciusi Vix-jegyzéket – kapott, végül belebukott ebbe a reménybe. A Kun Béla vezetésével hatalomra kerülő kommunisták nem voltak szalonképes erő az antant számára, bár Clemenceau a tanácsköztársaság csapatainak visszavonása érdekében megvillantotta előttük a részvétel lehetőségét augusztusában, amikor az ország nagy része román megszállás alá került, ez a köztes állapot már terhessé vált a tárgyaló felek számára, de a Nemzeti Hadsereg segítségével új, kozervatív rendszert építő Horthy Miklós már megfelelő partnernek tűnt. Magyarországnak csak ekkor, 1919 végén küldték el a meghívót a békekonferenciára. Trianon előzményei - a birodalom nemzetiségei a teljes függetlenséget követelték - antant nagyhatalmak hadseregét leszerelte bizalmát a nyugattal való méltányos megegyezés hitébe vetette Német- Bolsevikellenes- A Károlyi-kormányt követő kommunista Tanácsköztársaság fegyveres ellenállása nem járt sikerrel. nemzet államok rendszerét kívánták létrehozn Közép-Európában az első világháborút követően Megszálló román csapatok Budapest utcáin Horthy Miklós bevonulása Budapestre, november 16. Tarján M. Tamás:1920. június 4. | A trianoni béke aláírása

7 Az antant ígéretei és az antant szövetségeseinek követelése
Románia, Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén állam képviselői az január 18-án összeült békekonferenciának nyújtották be nagymértékű területi igényeiket. Csehszlovákia még egy folyosóra, ún. szláv korridorra is igényt tartott a szerb határig. A Románia által igényelt határ Debrecen valamint a Tisza mellett haladt. A Szerb-Horvát-Szlavón királyság tervei a megvalósultnál is jelentősebb csonkolást eredményeztek volna

8 A békeszerződés aláírása

9 Versailles 1919-1920 Trianon Diktátum Clemanceau Lloyd George Wilson
győztes államokból álló békekonferencia az 1919-es év első felében tárgyalta meg a létrejött államok új határait. A békekonferencia döntése szerint Magyarország elveszítette keleti részeit (Erdélyt és a Partiumot), Észak-Magyarországot, az úgynevezett kárpátaljai térséget, valamint déli területeit. Ennek végeredménye majdnem pontosan a mai határt jelenti. A környező államok követeléseit tehát nem teljesítette mindenben a konferencia, de hatalmas mértékű területveszteség ment végbe, és a szomszédos államokhoz került több mint három millió magyar (a magyarság egyharmada). A későbbiekben Nyugat-Magyarország elcsatolásáról is döntés született. 1919 január 18-án nyílt meg a versaillesi palota Tükörtermében a békekonferencia. A plenáris üléseken 27 győztes ország 70 küldötte vett részt, de nem volt jelentőségük. Az érdemi döntések a Főtanácsban születtek, ezek a Tizek Tanácsát jelentette (FR, A, J, OL,USA, két delegátus), később leszükült a”Nagy Négyesre”. (Orlandonak csak aláremdelt szerep jutott) A legyőzöttekkel nem folytattak tárgyalásokat, csak átadták nekik az előzetes békeszerződéseket, amelyekre szóban reagálhattak, majd záros határidőn belül írásos megjegyzéseket tehettek. Ezek nyomán készítették el a végleges békeszerződést, amelyet a legyőzött ország kormányai ultimátumszerűen (békediktátum) kapott meg. 1919 márciusában Magyarországon a kommunisták átvették a hatalmat, e közben Párizsban folyt a békekonferencia. Ellenségeinkké vált szomszédaink mindent elkövettek annak érdekében, hogy a bolsevizmus és a nacionalizmus tűzfészkeként tüntessék fel Magyarországot, ezzel is alátámasztva követeléseiket. Magyarország belső ellentételeitől gyötörten képtelen volt cselekvő politikát folytatni. Clemanceau Lloyd George Wilson 1919 január 18-án nyílt meg a versaillesi palota Tükörtermében a békekonferencia. A plenáris üléseken 27 győztes ország 70 küldötte vett részt, de nem volt jelentőségük. Az érdemi döntések a Főtanácsban születtek, ezek a Tizek Tanácsát jelentette (FR, A, J, OL,USA, két delegátus), később leszükült a”Nagy Négyesre”. (Orlandonak csak aláremdelt szerep jutott). A legyőzöttekkel nem folytattak tárgyalásokat, csak átadták nekik az előzetes békeszerződéseket, amelyekre szóban reagálhattak, majd záros határidőn belül írásos megjegyzéseket tehettek. Ezek nyomán készítették el a végleges békeszerződést, amelyet a legyőzött ország kormányai ultimátumszerűen (békediktátum) kapott meg „A négy nagy” Diktátum Trianon

10 www. mult-kor. hu/cikk. php
győztes államokból álló békekonferencia az 1919-es év első felében tárgyalta meg a létrejött államok új határait. A békekonferencia döntése szerint Magyarország elveszítette keleti részeit (Erdélyt és a Partiumot), Észak-Magyarországot, az úgynevezett kárpátaljai térséget, valamint déli területeit. Ennek végeredménye majdnem pontosan a mai határt jelenti. A környező államok követeléseit tehát nem teljesítette mindenben a konferencia, de hatalmas mértékű területveszteség ment végbe, és a szomszédos államokhoz került több mint három millió magyar (a magyarság egyharmada). A későbbiekben Nyugat-Magyarország elcsatolásáról is döntés született. A békekonferenciára Magyarországot nem hívták meg, azonban a magyar vezetés már régebb óta dolgozott a magyar álláspont megalkotásán. Teleki Pál földrajztudós ekkor készítette el néprajzi térképét, amely eltérő színekkel ábrázolva mutatta be a Magyarországon élő nemzetiségek területi elhelyezkedését. A békekonferencia felkérésére az Apponyi Albert gróf vezette magyar békedelegáció januárban utazott Párizsba. Ekkora már gondosan összeállították a magyar fél álláspontját alátámasztó dokumentumokat. A delegáció megkapta az előzetes békefeltételeket, amely Magyarország új határait tartalmazta. A tervezet kimondta, hogy Magyarország csak maximálisan fő létszámú hadsereget tarthat fegyverben és tilos az általános hadkötelezettség. Megtiltották az egyesülést Ausztriával. A szövetséges országok számára – később meghatározandó összegű – kártérítés volt fizetendő, harminc éven át. Az januárban zajlott le a felek között a különböző jegyzékek kicserélése. Apponyi Albert az antant államok vezetői előtt fel is szólalt és nagy ívű beszédben tett hitet a teljes Magyarország megtartása mellett. Elfogadta volna azonban népszavazások kiírását minden elszakítani kívánt területen. Itthon hatalmas érdeklődés kísérte a békedelegáció munkáját, amely több magyar jegyzék átadása után, január 18-án utazott haza Párizsból. A továbbiakban a béketervezet itthoni megvitatása után februárban ismét Párizsba utaztak és ott a béketervhez több, úgynevezett válaszjegyzéket nyújtottak be, amelyek a magyar állam álláspontját tükrözték, és az Apponyi által kifejtett eszméknek megfelelően az elszakítani kívánt területek együvé tartozásának alapján álltak. A konferencia végül nem változtatta meg döntéseit. 1920. májusára kiderült, hogy különféle nyílt és titkos tárgyalások ellenére a magyar békeszerződést jelentősebb változtatás nélkül véglegesítik, az aláírás elkerülhetetlen. Az ellenállás ekkor már lehetetlen volt A győztesek véglegesítik,…… az aláírás elkerülhetetlen. Az ellenállás ekkor már lehetetlen volt. A magyar társadalom eközben traumaként élte meg a hatalmas mértékű veszteséget. Szervezetek sora alakult az ország védelmére, és minden lehetséges eszközzel kifejezték tiltakozásukat a diktátum ellen. Az aláírást a békedelegáció egyetlen tagja sem vállalta magára, Apponyi Alberttel egyetemben lemondtak. A magyar kormány új kinevezettjei (Benárd Ágoston, Drasche Lázár Alfréd) június 4-én írták alá a békeokmányt. Magyarországon ezen a napon gyászszertartások, valamint hangos és szomorú tömegtüntetések zajlottak le tiltakozásul a diktátum ellen. Az aláírt szerződés értelmében Magyarországtól Romániához csatoltak 103 ezer négyzetkilométert 5 millió lakossal, Csehszlovákiához 61 ezer négyzetkilométert 3,5 millió lakossal, a Szerb-Horvát-Szlovén államhoz 20 ezer négyzetkilométert 1,5 millió lakossal, és Ausztriához 4,3 ezer négyzetkilométert 300 ezer lakossal. A szomszédos államokhoz került több mint 3 millió magyar, a magyarság egyharmada. A magyar törvényhozás 1920 novemberében a békeszerződést törvénybe iktatta. Az aktust szintén a társadalmi szervezetek tiltakozása kísérte. A törvény kihirdetésére 1921-ben került sor. Ez lett az évi XXXIII. törvény - amely gyászkeretben került bele a Magyar Törvénytárba. Magyarország számára Trianon valóban olyan történelmi sorsforduló, amely mindmáig kifejti hatását. ….Tisztán látom azokat a veszélyeket és bajokat, amelyek a béke aláírásának megtagadásából származhatnak. Mégis, ha Magyarország abba a helyzetbe állíttatnék, hogy választania kellene ennek a békének elfogadása vagy visszautasítása között, úgy tulajdonképpen arra a kérdésre adna választ: helyes-e öngyilkosnak lennie, nehogy megöljék. (Apponyi Albert beszéde a békekonferencián)|| Apponyi Albert Nagy ívű beszédben tett hitet a teljes Magyarország megtartása mellett. Elfogadta volna azonban népszavazások kiírását minden elszakítani kívánt területen. Apponyi a Főtanács előtt a Főmegbízottak és Praznovszky főtitkár kíséretében. Nagyhatású beszédben, amelyet felváltva franciául, angolul és olaszul tartott, ötnegyed órán át fejtette ki rendkívül nagy ékesszólással a magyarság álláspontját a 15-én átvett békefeltételekkel szemben. Lloyd George …..Ezzel a beszéddel gróf Apponyi nemcsak személyes sikert ért el, hanem úgy formai, mint tartalmi tekintetben tökéletes érvei szemmel láthatólag mély hatást tettek a jelenlevőkre. Clemenceau kikötése ellenére, hogy gróf Apponyi előadását szóbeli vita nem követheti, Lloyd George szót kért és kérdést intézett az elszakítandó területeken levő magyarság helyzetére és számarányára vonatkozólag. Gróf Apponyi erre a kérdésre gróf Teleki nemzetiségi térképének bemutatásával és megmagyarázásával adott feleletet. Eközben a többi antantállam képviselői körül állották őket és nagy érdekkel hallgatták a gróf Apponyi és Lloyd George között folytatott eszmecserét.  Zeidler Miklós: Egy jelentés a magyar békedelegáció működéséről / Forrásközlés

11 Teleki Pál vörös térképe
 …. A legfelsőbb tanács március 3-i, londoni ülésén Lloyd George ismét visszatért a magyar határok ügyére. Pontos statisztikai adatokat citálva mutatott rá, hogy a békeszerződés csaknem hárommillió magyart, azaz „a teljes magyar népesség egyharmadát" tervezi idegen uralom alá helyezni, és ezt „nem lesz könnyű megvédeni". Nem lesz béke Közép-Európában – jövendölte –, „ha utólag kiderül, hogy Magyarország igényei jogosak, és hogy egész magyar közösségeket úgy adtak át Csehszlovákiának és Erdélynek , mint egy-egy marhacsordát csak azért, mert a konferencia elutasította a magyar ügy megvitatását".   A vitában Nitti ismét Lloyd George mellé állt. Az olasz miniszterelnök többek között kijelentette: „Jelenleg a magyarok hatalmas tömegei élnek saját hazájukon kívül, és a Tanácsnak nem szabad elfelejtenie, hogy még a legyőzött nemzeteknek is joguk van az igazságos bánásmódhoz." Philippe Berthelot, a Quai d'Orsay államtitkára, aki Millerand távollétében Franciaországot képviselte, viszont makacsul ellenezte az angol–olasz javaslatot. „A francia kormány – szögezte le – ellenez minden elvi jellegű változtatást. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és a trianoni békeszerződés /Romsics Ignác/ ….A mintegy másfél órás ülés keretében Apponyi franciául és angolul ismertette a magyar álláspontot, majd röviden olaszul is összefoglalta. Mondanivalójának a lényege ugyanaz volt, mint az előzetes jegyzékeké: a történelmi Magyarország egységének a fenntartása. Ennek érdekében történelmi, gazdasági, földrajzi, kulturális, sőt, nyelvi-etnikai érveket egyaránt felhozott. Ugyanakkor kijelentette azt is, hogy ezen érvek elutasítása, azaz a tervezetben szereplő határokhoz való ragaszkodás esetén Magyarország népszavazást kér. A beszéd elhangzása után Lloyd George emelkedett szólásra. A brit miniszterelnök, aki a békekonferencia 1919-es tanácskozásai során egyszer-kétszer már hallatta hangját a Magyarországgal való méltányosabb bánásmód érdekében, ezúttal aziránt érdeklődött, hogy a kijelölt határok életbelépése esetén hány magyar fog élni a szomszédos államokban. Különösképpen az érdekelte, hogy a leszakadó magyar etnikum hol található: a határ mentén, avagy az új országtól távol, nyelvszigeteket alkotva. Apponyi ekkor átült Lloyd George közelébe, és az asztalára terítette a Teleki-féle – azóta híressé vált – néprajzi térképet, amelyen a magyar népességet a vörös szín jelölte. A térkép a javasolt új határokat is mutatta, miután azokat előző este Teleki gondosan berajzolta. Így pontosan látható volt, hogy nemcsak távoli nyelvszigetek kerülnek majd idegen uralom alá, hanem igen jelentős számban határ menti magyarok is. A térkép és Apponyi kommentárja akkora érdeklődést váltott ki, hogy néhány percre az elnöklő Clemenceau és a Legfelsőbb Tanács más hatalmasságai is Lloyd George asztala köré sereglettek. A meghallgatás röviddel ezután befejeződött.   Az átvett tervezettel Apponyi és a küldöttek többsége január 18-án hazautazott Budapestre, 21-én tájékoztatták Horthyt és a kormányt, és egyben a válaszjegyzékek rendjét és tematikáját is meghatározták. A következő napokban a szakértők 18 új dokumentumot állítottak össze, amelyeket az előzetes jegyzékekhez hasonlóan, számos melléklet egészített ki. Ezeket az új anyagokat alapvetően változatlanul az integritás eszméje hatotta át, ám érezhető hangsúlyeltolódással az etnikai elv, illetve a népszavazás felé. Az újabb magyar jegyzékeket február 12-én, illetve 18-án kapta meg a békekonferencia. Apponyi január 16-i szereplése és a magyar jegyzékek nem maradtak hatástalanok. A békeszerződés tervezetével szemben tett januári és februári magyar ellenvetéseket a Békekonferencia Legfelsőbb Tanácsa először február 25-én vitatta meg. Lloyd George brit és Francesco Nitti olasz miniszterelnök ez alkalommal egyaránt a magyar észrevételek alapos megfontolását ajánlotta. „A szövetségesek nem azt akarják, hogy a magyarok örök ellenségek maradjanak, pedig éppen az történne, ha olvasatlanul (megfontolás nélkül) elutasítanák a magyar fellebbezést. Véleménye az, hogy a magyarok által prezentált anyagot részrehajlás nélkül meg kell vizsgálni" – jelentette ki a brit kormányfő. Millerand, az új francia miniszterelnök ezzel szemben a kérdés bármilyen újratárgyalását fölöslegesnek tartotta. Álláspontja az volt, hogy a magyar békeszerződéssel kapcsolatos minden addigi döntést változtatás nélkül érvényesnek kell tekinteni, és fenn kell tartani.   A legfelsőbb tanács március 3-i, londoni ülésén Lloyd George ismét visszatért a magyar határok ügyére. Pontos statisztikai adatokat citálva mutatott rá, hogy a békeszerződés csaknem hárommillió magyart, azaz „a teljes magyar népesség egyharmadát" tervezi idegen uralom alá helyezni, és ezt „nem lesz könnyű megvédeni". Nem lesz béke Közép-Európában – jövendölte –, „ha utólag kiderül, hogy Magyarország igényei jogosak, és hogy egész magyar közösségeket úgy adtak át Csehszlovákiának és Erdélynek (sic!), mint egy-egy marhacsordát csak azért, mert a konferencia elutasította a magyar ügy megvitatását".   A vitában Nitti ismét Lloyd George mellé állt. Az olasz miniszterelnök többek között kijelentette: „Jelenleg a magyarok hatalmas tömegei élnek saját hazájukon kívül, és a Tanácsnak nem szabad elfelejtenie, hogy még a legyőzött nemzeteknek is joguk van az igazságos bánásmódhoz." Philippe Berthelot, a Quai d'Orsay államtitkára, aki Millerand távollétében Franciaországot képviselte, viszont makacsul ellenezte az angol–olasz javaslatot. „A francia kormány – szögezte le – ellenez minden elvi jellegű változtatást. . Teleki Pál vörös térképe …..Végül megállapodtak abban is, hogy a későbbi módosítás lehetőségét nem a békeszerződés szövegébe iktatják, hanem egy külön kísérőlevélben hozzák a magyarok tudomására. A magyar békeszerződéshez csatolt úgynevezett lettre d'envoi tehát, amit a békekonferencia soros elnökeként Millerand francia miniszterelnök május 6-án írt alá, a közhiedelemmel ellentétben nem francia, hanem brit kezdeményezésre született. Romsics Ignác: Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és a trianoni békeszerződés

12 1920. március 1. Magyar Királyság, királyi tisztség betöltése nélkül Horthy Miklós (tk.34)‏ Kormányzó jogkörét többször bővítették, de az nem érte el a király korábbi jogkörét. A nemzetközi elismerés feltétele Trianon 1920. június 4.

13 Trianon A győztes antant nagyhatalmak Magyarországgal 1920 június 4-én kötötték meg a trianoni békét, a versaillesi Nagy-Trianon kastélyban. A békediktátumot a világháborúban győztes Antant hatalmak részéről Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország képviselői írták alá, míg a háborúban vesztes Magyarország részéről - a Simonyi-Semadam Sándor kormányának küldöttei - Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és Benárd Ágoston, népjóléti miniszter látták el kézjegyükkel … valamennyi békekötés közt a magyarokkal aláírt szerződés volt a legszigorúbb és legigazságtalanabb. Megbüntetett" egy egész nemzetet, több mint három millió magyar életét megpecsételve, és további generációk sorát évszázadokra megbélyegezve. Trianon ugyan a magyar fül számára az egyik leggyűlöltebb szó, ám ugyanakkor a dac és összetartozás szimbóluma is. Harmat Árpád: A trianoni békeszerződés

14 Trianon 1920. Június 4. - önrendelkezés háttérbe szorul - nagyhatalmi érdekek és a szomszédos országok törekvései érvényesültek A 364 cikkelyből 290 szó szerint megegyezett a német , illetve az osztrák szerződés szövegével. Magyarorszának el kellet ismernie Ausztria, Bulgária, Görögország, Lengyelország, Románia, a Szerb-Horvát-Szlovén , Csehszlovákia határait úgy amint a Szövetsége és Társult Főhatalmak megállapították

15 A trianoni béke etnikai és gazdasági következményei
  területi és emberi veszteségek mellett a gazdasági következmények is roppant súlyosak voltak. Az itt következő felsorolás közel sem teljes. Elveszítettük a termőföld 61, az erdőállomány 88, szántóföldjeink 57, a legelők 72 százalékát. Elveszett félmillió holdnyi szőlő egyharmada. Állatállományunkat is hasonló veszteség érte: 1,6 millió lóból 850 ezer, 7,3 millió sertésből 3,5 millió, 6,2 millió szarvasmarhából 4 millió a veszteség. A 6,5 milliós juhállomány 1,8 millióra fogyatkozott.  Idegen kézbe került az összes só-, arany-, ezüst-, réz-, stb. bánya, valamint a kőolaj kutak többsége. A középkor óta európai rangú sókitermelésünk, aminek évi mennyisége 2,5 millió mázsa volt, nullára apadt, hasonlóan az évente 12,5 millió mázsa vasércet és a 105 ezer mázsa rezet termő bányáinkhoz.  A 80 millió mázsás évi széntermelés egyharmada elveszett. Hévízforrásaink, ásványvizeink, a fürdőhelyek és magaslati gyógyhelyek százaléka elveszett, az általunk kiépített vasúthálózat  kb. fele, az azokon lévő összes mozdonnyal és vagonnal együtt.  Az általunk kiépített utak 64,5%-a , a vízi utak 65 százaléka, az ország egyetlen tengeri kikötője, Fiume,  összes tengeri hajónk veszett oda. Az ipartelepek 55,7%-a, a hitel és bankintézetek 67%-a. A békeszerződést rögzítő évi XXXIII. törvénycikk első és utolsó lapja N 45 – Regnicolaris Levéltár – Archivum regni – Ladula H. Privilegia recte articuli – Fasc.

16

17 Magyar Királyság területe (Horvárország nélkül)
Területi veszteség Magyar Királyság területe (Horvárország nélkül) km 93 000km Lakosság 7,6 millió 18,2 millió Mivel a magyar határoknál a szomszéd országok nem kívánták az etnikai elvet érvényesíteni, és történelmi érveik nem vagy bizonytalanok voltak, leggyakrabban gazdasági –katonai érdekeiket érvényesítették. Így került a kevés alfölddel rendelkező Cseszlovákiáhoza Kisalföld északi részei. 3,3 millió Elcsatolt magyarság Ennek több mint fele az új határok mentén , zárt tömbökben élt.

18 - Terület elcsatolás Nyersanyag forrás Ipari létesítmények
Határokon kívülre került Ipari létesítmények Belső elhelyezkedés folytán megmaradt Feldolgozó kapacitás Erőforrás nyersanyag A helyzet messze súlyosabb volt annál, mint amit ma válság alatt értünk. A terület-elcsatolások miatt nyersanyagforrásaink nagy része a határokon kívülre került, míg az erre épülő ipari létesítmények zöme a belső elhelyezkedés folytán megmaradt. Így a feldolgozó-kapacitások nagysága egy csapásra aránytalanul meghaladta azt a szintet, amit a rendelkezésre álló erőforrások és nyersanyagok, vagy az összezsugorodott piac indokolttá tettek. Az ország kényszerűen kilépett a világpiacra, és külkereskedelmi függésbe került. Innentől kezdve — mint kis, nyitott gazdaság — ki volt szolgáltatva a világgazdasági hatásoknak. piac - -

19 -fenyőerdők 3%maradt meg
malomipar Honvári János a malomipart hozza fel példaként: „A boldog békeidőkben Minneapolis után Budapest volt a világ második legnagyobb malomvárosa, az itt található 13 nagymalom évi őrlési kapacitását legkevesebb 10 millió mázsára becsülték. A békekötés után, 1921-ben és 1922-ben a megmaradó terület összes malmának még annyi őrölnivaló sem jutott, mint amennyit a főváros malmai egymagukban fel tudtak volna dolgozni.” [1] Nem volt jobb helyzetben a gépgyártás sem, mivel a vasúthálózat és a hajózásra alkalmas folyószakaszok nagy része elveszett, a tengeri hajózás pedig teljesen megszűnt. Az erdőterületek drasztikus csökkenése miatt — a fenyőerdők kevesebb mint 3%-a maradt meg — faexport helyett importfüggőség alakult ki. Budapest a világ második legnagyobb malomvárosa gépgyártás vasúthálózat és a hajózásra alkalmas folyószakaszok nagy része elveszett, a tengeri hajózás pedig teljesen megszűnt. Erdőterület -fenyőerdők 3%maradt meg faexport helyett importfüggőség alakult ki. -

20 Elcsatolták a nyersanyagot biztosító területeket
Gazdaság A többi hadviselő országhoz hasonlóan az első világháború után drasztikusan romlottak az életkörülmények Tk old: A monarchia korábbi gazdasági rendszere darabokra hullott, a korábbi belső piac 80% „külfölddé” változott. Emellett drámai módon változott meg a nyersanyagok és a feldolgozásukra hivatott kapacitás aránya. Míg a kohászat 31%-a maradt a trianoni Magyarországon, addig a vasérckészletnek csupán 11%-a, 68 millió q gabona őrlésre képes malomiparnak pedig csak 28 millióq gabona állt rendelkezésre, a vasúti gépgyártás négyötöde az ország központi részére települt, ám a trianoni határokon belülre a hálózatnak csupán 38%-a került. Az előállt helyzet csakhamar kijelölte a lehetséges gazdaságpolitikai alternatívát: exportlehetőségeket kellett keresni, hogy az ország megfelelő devizabevételekhez juthasson. Ennek a termelés fellendítése volt az előfeltétele, ami felgyorsult infláció mellett kezdetben gyors eredményekkel kecsegtetett. Bethlen gazdasági koncepciójának középpontjában épp ezért a protekcionizmus állott és az ezzel összefüggő importkorlátozás állt. A bankóprésnek köszönhetően 1924-re 1 békebeli aranykorona már majdnem 20 ezer papírkoronát ért. A pénzbőség alkalmas volt a bankok és a befektetések finanszírozására, de rövid idő múlva fedezetlen pénztömeg már komoly problémát okozott. A pénzügyi szanálás kezdő lépését 1923 –ban a Jóvátételi Bizottság által jóváhagyott ,húsz év alatt törlesztendő 200 millió aranykoronás jóvátétel kifizetésének elősegítésére tett intézkedések jelentették Súlyosbította a helyzetet TRIANON Munkaerő- tőke Elcsatolták a nyersanyagot biztosító területeket áramlás megszűnése Külkereskedelemre utalt ország lett, úgy hogy az export ellentételezését nem tudja megtermelni 1913 1921 csökkenés Mezőgazdaság 41%-ra Ipari termelés 47 %-ra 20%-ra Belső piac

21 A békeszerződés megviselte Magyarország gazdaságát is
A békeszerződés megviselte Magyarország gazdaságát is. Az ország fontos nyersanyagforrásokat veszített el. Az új határok miatt szinte az egész ország Budapest vonzáskörébe került, ami hátráltatta a településhálózat fejlődését. Ugyanakkor sok nagyváros teljesen elvesztette a vonzáskörét és határmenti, fejlődésképtelen településekké váltak. Jelentős változások álltak be a közlekedésben is, különös tekintettel a vasúthálózatra. Az útvonalak nagy része a határon túlra került, ezzel megnehezítve az egyes városok közti közlekedést. Továbbá korlátozták az párhuzamosan közlekedő sínpárok mennyiségét is. Csak egy sínpár épülhetett, és ahol dupla sínpár haladt, az egyiket fölszedték. Ennek legfőképp katonai okai voltak, ugyanis így megnehezítették a hadsereg haladását. Emellett maximalizálták a hadsereg létszámát (35000 fő) és megtiltották a modern fegyvernemek használatát, ezzel alkalmatlanná téve az országot a katonai visszavágásra. A legnagyobb gazdasági csapás azonban a birodalom egységes piacának elvesztése volt. Ez nem csak Magyarországot, de az új államokat is érintette és az egész térség gazdasági fejlődését visszavetette. Magyarország elvesztette nyersanyagforrásainak nagyrészét is előtt Magyarországnak fakivitele volt, de az új határok létrejötte után, elvesztette erdőségi 88%-át így fabehozatalra kényszerült. A magyar állam vasérctermelése a trianoni határok következtében évenként 85-90%-kal csökkent. Vasércbányáinkat egy kivételével elvették. Ezek mellett elvették az ország összes só-, arany- és ezütsbányáit, így ezek megszeréséhez is importálásra kényszerült az ország. Ezeket a veszteségeket fokozta az is, hogy a cseh-osztrák-szerb-román ?trianoni vámhatárok? igen magas vámokkal elzárták Magyarorszgot a külvilágtól. A békét mindenki igazságtalannak tartotta, és követelte annak felülvizsgálását, revízióját. Civil szervezetek jöttek létre, melyek felszólították a népet a béke ellen. A kormány nyíltan nem léphetett fel, mivel aláírta a szerződést, de támogatta a szervezeteket, amik ennek hatására hatalmas befolyásra tettek szert. Abban megegyeztek, hogy a revízió szükséges, de a mértékét illetően már nem. Hol a teljes revíziót követelték, hol csak az igazságtalanságok korrigálását. A békeszerződés megviselte Magyarország gazdaságát is. Az ország fontos nyersanyagforrásokat veszített el. Az új határok miatt szinte az egész ország Budapest vonzáskörébe került, ami hátráltatta a településhálózat fejlődését. Ugyanakkor sok nagyváros teljesen elvesztette a vonzáskörét és határmenti, fejlődésképtelen településekké váltak. Erdély és Magyarország keleti része, a Partium és a Bánság keleti része, 103 093 km?, Romániához került. Északon a Kárpátalja, a Felvidék és a Csallóköz, 61 633 km?, Csehszlovákiához került. Délen a Drávaköz, Bácska, a Bánság nyugati része és az egész önállósodott Horvátország, km2, az újjonnan alakult Szerb?Horvát?Szlovén Királyság része lett. Nyugaton egy 3 965 km?-es sáv Ausztriához került. Magyaroszág tehát elvesztette területének több, mint kétharmadát. A területi veszteségek mellett az ország lakossága 18,2 millió főről 7,6 milióra csökkent.  A határon kívül rekedt lakosság többsége nem volt magyar, de még így is több, mint 3 millió magyar nemzetiségű került Magyarország határain kívülre. Jelentős változások álltak be a közlekedésben is, különös tekintettel a vasúthálózatra. Az útvonalak nagy része a határon túlra került, ezzel megnehezítve az egyes városok közti közlekedést. Továbbá korlátozták az párhuzamosan közlekedő sínpárok mennyiségét is. Csak egy sínpár épülhetett, és ahol dupla sínpár haladt, az egyiket fölszedték. Ennek legfőképp katonai okai voltak, ugyanis így megnehezítették a hadsereg haladását. Emellett maximalizálták a hadsereg létszámát (35000 fő) és megtiltották a modern fegyvernemek használatát, ezzel alkalmatlanná téve az országot a katonai visszavágásra. A legnagyobb gazdasági csapás azonban a birodalom egységes piacának elvesztése volt. Ez nem csak Magyarországot, de az új államokat is érintette és az egész térség gazdasági fejlődését visszavetette. Magyarország elvesztette nyersanyagforrásainak nagyrészét is előtt Magyarországnak fakivitele volt, de az új határok létrejötte után, elvesztette erdőségi 88%-át így fabehozatalra kényszerült. A magyar állam vasérctermelése a trianoni határok következtében évenként 85-90%-kal csökkent. Vasércbányáinkat egy kivételével elvették. Ezek mellett elvették az ország összes só-, arany- és ezütsbányáit, így ezek megszeréséhez is importálásra kényszerült az ország. Ezeket a veszteségeket fokozta az is, hogy a cseh-osztrák-szerb-román ?trianoni vámhatárok? igen magas vámokkal elzárták Magyarorszgot a külvilágtól. A békét mindenki igazságtalannak tartotta, és követelte annak felülvizsgálását, revízióját. Civil szervezetek jöttek létre, melyek felszólították a népet a béke ellen. A kormány nyíltan nem léphetett fel, mivel aláírta a szerződést, de támogatta a szervezeteket, amik ennek hatására hatalmas befolyásra tettek szert. Abban megegyeztek, hogy a revízió szükséges, de a mértékét illetően már nem. Hol a teljes revíziót követelték, hol csak az igazságtalanságok korrigálását.

22 Általános szén- és élelmiszerhiány volt jellemző, a lakosság mind fizikailag, mind morálisan gyenge állapotba került. Általános szén- és élelmiszerhiány volt jellemző, a lakosság mind fizikailag, mind morálisan gyenge állapotba került. Ezek a sokkhatások természetesen az államháztartást is igen negatívan érintették. A költségvetés finanszírozásához a háború utáni kormányok a bankjegykibocsátás növelésével próbáltak forrást találni, de mivel a fedezet a reálgazdasági környezet miatt nem volt megfelelő, a pénznyomás jelentősen fokozta az inflációt augusztusában 100 magyar korona még 11,6 svájci frankot ért, 1920 júniusában már csak 3,1-et, az év végén pedig már csak 1,4-et [2]. A gyorsuló pénzromlás elértéktelenítette a béreket, ami az életszínvonal további esését okozta, és ez szükségszerűen maga után vonta a társadalmi elégedetlenség növekedését. A politikai stabilizációnak szükséges feltételévé vált a gazdasági stabilizáció, amelynek kereteit azonban a győztesek diktálták. A békediktátum megszüntette az előzőleg jegybankként működő Osztrák–Magyar Bankot, és előírta a korábbi közös pénz, a korona felülbélyegzését. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy „Magyarország” feliratot pecsételtek a bankjegyekre. Több országban felülbélyegzés helyett új pénzt vezettek be (például Romániában a lejt). Nálunk csak a cserélni kívánt pénz felét lehetett felülbélyegezve megkapni, a másik feléért kötelezően 4%-os államkötvényt kellett vásárolni. Ez így lényegében egyfajta kényszerkölcsön volt az államnak. A felülbélyegzés 1920 tavaszán indult Magyarországon, utolsóként a Monarchia utódállamai között. Az államkötvények kibocsátásával, és a kényszerű vásároltatással a forgalomban lévő pénz mennyiségét a felére lehetett csökkenteni, amitől a kormány az infláció mérséklődését remélte. [3] A kívánt hatást azonban ez a lépés tartósan nem tudta biztosítani, ezért szükség volt egy átfogó gazdaságstabilizáló koncepció kidolgozására. Ezt a feladatot Hegedüs Lóránt pénzügyminiszter vállalta. [4] A kiindulási alap számára az volt, hogy a stabilizációhoz kizárólag belső forrást használhat fel, mivel a végleges jóvátételi összeg megállapításáig — a jóvátételi zálogjog [5] miatt — sem más államtól, sem külföldi bankoktól nem kaphat hitelt a magyar kormány. A legfontosabb rövidtávú célnak a költségvetés egyensúlyának megteremtését tekintette. Hogyan lehet ezt elérni? Bevételnöveléssel és kiadáscsökkentéssel. Adókat emelt, új adónemeket vezetett be (pl. áfa), és egyszeri ún. vagyonváltságot (vagyonadót) vetett ki a bankbetétek, értékpapírok, üzletrészek, földek és az ingatlanok után. Az 1000 holdnál nagyobb birtokok után a váltságot természetben (földben) kellett megfizetni, mértéke 15% volt. Az eredmény azonban — elsősorban a földbirtokosok ellenállása miatt — elmaradt a várakozástól, a remélt összegnek csak a töredéke folyt be az államkasszába. Ráadásul jelentős kiadáscsökkentésre sem került sor, és a kormányzat a befolyt bevételekből ahelyett, hogy az államadósságot csökkentette volna, a saját kiadásait finanszírozta. Emellett az infláció leszorítása érdekében kamatemeléseket rendeltek el a kereskedelmi bankoknál, ami azonban a gazdaság élénkülése helyett inkább fékezőleg hatott. [6] A program kudarca miatt Hegedüs 1921 szeptemberében lemondott. Infláció elértéktelenítette a béreket, ami az életszínvonal további esését okozta, és ez szükségszerűen maga után vonta a társadalmi elégedetlenség növekedését. . A politikai stabilizációnak szükséges feltételévé vált a gazdasági stabilizáció sem más államtól, sem külföldi bankoktól nem kaphat hitelt a magyar kormány - -

23 Irredentizmus Revízió
# Irredentizmus: olasz nacionalista mozgalom, mely valamennyi olaszok lakta terület egyesítését követeli. Később általános jelentésű # Revízió: a magyar irredentista mozgalom elnevezése, mely a területek visszacsatolását követeli és a két világháború között meghatározó politika, a trianoni béke ellen.

24 Gulyás László kitűnő monográfiája alapmű a témakörrel foglalkozó historikusok és a történeti földrajz művelői számára. Különösen fontos, hogy az említetteken kívül a politikusok és a közvéleményt alakító médiaszakemberek is megismerjék az 1690-től 1920-ig terjedő időszak regionális folyamatait, a gazdaság, az etnoregionalizmus és a regionalizáció történetét, amely sajátos módon a soknemzetiségű Magyar Királyság feldarabolásához vezetett. A múltbeli jelenségek és korunk integrált valóságismerete segítheti a jövőépítésünket, a magyarság és a szomszéd népek egyre sürgetőbbé váló történelmi megbékélését, kapcsolataink új alapokra helyezését. Frisnyák Sándor, Geográfus Hírlevél, 2013. szeptember

25 Érettségi feladatok

26 2005 május- középszintű érettségi
A következő feladat a trianoni békével kapcsolatos. (rövid) Értelmezze a források és ismeretei segítségével Magyarország és a győztesek álláspontját a békefeltételekről, és ismertesse a határváltozásokat, az utódállamok területgyarapodásait! (Használja a Történelmi atlaszt!) M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó fogalmakat. Szaknyelv alkalmazása T Használja az alábbi általános fogalmakat (pl.: világháború, győztes, vesztes, békekonferencia, békedelegáció stb.), illetve a témához tartozó fogalmakat (pl.: trianoni béke vagy békediktátum, antant, központi hatalmak stb.). 0–4 M A vizsgázó válaszába beépíti a forrásokban található információkat, és egyszerű következtetéseket von le belőlük. Források használata T Pl. rögzíti, hogy a magyarság számára a Trianonban megkapott békefeltételek lényeges módosítások nélkül elfogadhatatlanok voltak, és megállapítja, hogy a konferencia Apponyi érvelésének ellenére nem módosította a feltételeket, vagy utal arra, hogy a vesztes számára nem tesz engedményt a győztes fél (s ezt példákkal igazolja), és felsorolja az antant által elutasított kéréseket (pl. népszavazás, területi kérések), vagy ismerteti a Magyarországot érintő határváltozásokat, és megállapítja, hogy területének kétharmad, magyar népességének egyharmad részét elvesztette. M A vizsgázó feltárja, hogy a trianoni békefeltételek súlyos következményekkel jártak Magyarországra nézve, hiszen jelentős területveszteségeket jelentettek és több millió magyar nemzetiségű lakos került az utódállamokba. T Pl. rögzíti, hogy Magyarország az Osztrák–Magyar Monarchia részeként vesztesként került ki az első világháborúból, és megállapítja, hogy a győztes hatalmak a háború összes felelősségét a vesztesekre hárították. T Pl. rögzíti, hogy az első világháborús vereség Magyarországon forradalmakat robbantott ki, az ország hosszú ideig nem kapott meghívót a békekonferenciára, és megállapítja, hogy amikor Magyarország érveit elmondhatta a konferencián, a győztesek már minden lényeges kérdést eldöntöttek, így hazánk érveinek a térség átalakítását illetően nem lehetett súlya, vagy utal a békefeltételeinek igazságtalanságaira (határok és a etnikai elvek ellentmondása), és megállapítja, hogy a győztesek politikáját a visszavágás szelleme uralta, és emiatt nem tudtak a térségben hosszú távú békét biztosítani. Eseményeket alakító tényezők feltárása T Pl. megállapítja, hogy Magyarország vesztes fél, és ezért politikailag kiszolgáltatott a győztes hatalmaknak, vagy utal az utódállamok területi gyarapodására. 0–6 Me

27 „[…] Nem tétovázom azonban, és nyíltan kimondom, hogy a békefeltételek úgy, amint Önök szívesek voltak azokat nekünk átnyújtani, lényeges módosítások nélkül elfogadhatatlanok. […] Nem titkolhatjuk el mindenekelőtt megütközésünket a békefeltételek mérhetetlen szigorúsága felett... A legjobb akarattal iparkodtunk keresni olyan álláspontot, amely a kölcsönös megértést lehetővé teszi. […]” (Apponyi Albert beszéde a békekonferencia Legfelső Tanácsához január 16.)

28 „A Szövetséges és Társult Hatalmak […] a maguk részéről nem felejthetik el, mekkora felelősség háramlik Magyarországra a világháború kitöréséért, és általában a kettős monarchia imperialista politikájáért […] A Szövetséges és Társult Hatalmak érett megfontolás után helyezkedtek arra az alapra, hogy semmi tekintetben nem módosítják a Békefeltételek területi határozmányait.” (A Szövetséges és Társult Hatalmak kísérőlevele a magyar Békedelegáció Elnökéhez május 6.)

29 41%-ra 47 %-ra 20%-ra 1919 Katonai előírások
Alkalmatlanná kívánta tenni az országot a katonai visszavágásra 1920. jún. 04 Etnikai és gazdasági következmények Revízió 93 000km 7,6 millió Egyetlen politikai erő sem fogadta el a békét, a béke felülvizsgálatának igénye általános volt. 3,3 millió Mezőgazdaság 41%-ra 47 %-ra Ipari termelés 20%-ra Belső piac