Számítógép hálózatok - Az Internet alapjai

Az előadások a következő témára: "Számítógép hálózatok - Az Internet alapjai"— Előadás másolata:

1 Számítógép hálózatok - Az Internet alapjai
Óravázlat Informatikus I. évfolyam Készítette: Kucsera Mihály

2 Az internet története 1958 Az Egyesült Államok kormánya válaszul a Szputnyik űrhajó fellövésére a Pentagon fennhatósága alatt létrehozza (hivatalos megfogalmazás szerint) a tudományos technikai eredmények katonai célú felhasználásának előmozdítására a Fejlett Kutatási Projektek Ügynökségét (Advanced Research Projects Agency), az ARPA-t. 1966 Megalkotják az első ARPANET tervet. A kutatók elsősorban azt vizsgálták, hogyan érhetők el az egyes gépeken lévő információk távoli gépekről még a hálózatot vagy annak egyes gépeit ért esetleges nukleáris támadás esetén is. 1970 Létrejön az első távolsági kapcsolat az AT&T vonalain az UCLA és a BBN technológiai kutatóközpont között 56 kbps-os sávszélességen. A második vonal is kiépül az MIT és az Utahi Egyetem között.

3 Az internet története (folyt.)
1971 A BBN egy olyan terminált fejleszt ki, amely lehetővé teszi, hogy a hálózatba kötött gépek a korábbi négy helyett akár hatvannégy külső kapcsolatot is létesítsenek. Közben Ray Tomlinson a BBN-nél feltalálja az t. 1972 Tomlinson bevezeti jel használatát az elektronikus levelek címzésében. Larry Roberts megírja az első management programot, amely lehetővé teszi a ma is jól ismert funkciók használatát: fogadás, küldés, válasz, továbbítás. 1973 Létrejön az első nemzetközi kapcsolat az ARPANET-tel: sikerül elérni a norvég Norsar-on keresztül a University College of London-t. 1974 Az ARPANET napi forgalma 3millió csomag. Az NSF (National Science Foundation) aktív támogatásával megalakul a csaknem 120 egyetemet átfogó hálózat. Az ETHERNET és a TCP protokoll születése

4 Az internet története (folyt.)
1979 Kevin MacKenzie április 12-én egy hírcsoport ben javasolja, hogy a levelezésben a hangulatot kifejező jelezéseket. Az úgynevezett emoticon-ok – például ez :) vagy :( ez – ettől kezdve szélsebesen terjednek. Beindul a USENET szolgáltatás. 1980 A NASA internet node-á válik 1982 A Vinton Cerf és Robert Kahn befejezi a Transmission Control Protocol (TCP) valamint az Internet Protocol (IP) egy rendszerben való egyesítését, s létrejön a TCP\IP szabvány. 1983 A University of Wisconsin-on kifejlesztik a name server-t, így a felhasználónak nem kell többé tudnia a pontos elérési útvonalat, ha egy másik rendszerhez kíván csatlakozni, elég ha a böngészőprogramba beírják az elérni kívánt weboldal nevét. Az Arpanet-ről leválik a MILNET katonai hálózat.

5 Az internet története (folyt.)
1. 15-Mar985 SYMBOLICS.COM 2.  24-Apr-1985 BBN.COM 3.  24-May-1985 THINK.COM 4.  11-Jul-1985 MCC.COM 5.  30-Sep-1985 DEC.COM 1985 A Symbolic.com március 15-én a világon elsőként bejegyzett domain lesz. 1987 Kapcsolatot hoznak létre Németország és Kína között. Az első kínai t szeptember 20-án adják fel. 1986 NSFNET Backbone (gerinchálózat) kiépítése. 1987 Az év végére közel hálózat kapcsolódik az internetre. A TCP/IP megjelenik a PC-ken is. 1988 Jarkko Oikarinen kifejleszti az Internet Relay Chat-et (IRC). Az NSFNET hálózat megjelenik Kanadában és néhány európai országban. Az első féreg megjelenése.

6 Az internet története (folyt.)
1989 Ausztrália, Mexikó, Japán és újabb európai országok csatlakoznak az internetre. Az év végére hoszt. A nagyobb kereskedelmi elektronikus levelező rendszerek összekapcsolása az interneten keresztül. A hálózat sebessége növekszik, a node-ok között 45 Mbps. Megkezdi működését a The World, a világ első betárcsázós internet szolgáltatója. A svájci CERN intézetben dolgozó Tim Berners-Lee a közös projekteken dolgozó kutatók hatékony információcseréjére az eddig használttól eltérő, az interneten működő, eltérő számítógéprendszereken is alkalmazható „hypertext” rendszert javasol, létrejön a WORLD WIDE WEB

7 Az internet története (folyt.)
1991 Az ARPANET befejezi működését. Közel internetbe kötött host. Az információ kutatás segítésére megjelennek különféle keresőrendszerek, mint például a ARCHIE, Gopher, WAIS. Online adatbázisok megjelenése (Dialog, Library of Medicine). Az elektronikus levelezés adatbiztonságának növelésére megjelenik a PGP. 1992 Az NCSA-n (National Center for Supercomputing Applications) dolgozó egyetemisták átdolgozzák Tim Berners-Lee hypertext koncepcióját, majd néhány hét múlva megjelenik a Mosaic böngészőprogram. Erre alapozva Jim Clark megalapítja a Netscape-et.

8 Az internet története (folyt.)
1994 Az első kereskedelmi spam (egy lottó szolgáltatást reklámoz -en keresztül). Már lehet online pizzát rendelni a Pizza Hut-tól.Megnyílik az első tisztán virtuális bank. Az első banner hirdetés. Megjelenik az IPv6 szabvány 1995 A Sun május 23-án bejelenti a JAVA-t. A RealAudio előáll az úgynevezett audio streaming technológiával, amely lehetővé teszi a hálózaton valós időben hallható audió anyagok közzétételét. 1997 Kitör és hosszú évekig folyik majd a böngésző-háború, amelynek két fő harcosa a Netscape és a Microsoft. 1998 Larry Page és Sergey Brin megalapítja a Google-t

9 Az internet története (folyt.)
1999 Egy amerikai bíróság kimondja, hogy a domain nevek a kereskedelmi védjegyekhez hasonlóan valóságos vagyont jelentenek. Megjelenik az MP3. 2000 Az első fájlcserélő szolgáltatások. 2001 Az internet a veszélyes kódok (vírus, féreg, spyware) elsődleges terjesztő forrásává válik 2003 Megjelenik a blog.

10 Az internet története (folyt.)
2005 A Google-t havonta 82 millió ember keresi fel akár mobiltelefonról is, több mint 4 milliárd weblap vagy 12 más formátumú dokumentum vagy a 880 millió kép között 36 nyelven kutatva. Egy konferencián Tim O'Reilly and John Battelle felvázolja a WEB2.0 koncepcióját, megjósolva a technológia 5 éven belüli áttörését 2009 A Magyar Telekom elindítja az új internetprotokoll (IPv6) nyilvános tesztjét.

11 Az internet szolgáltatásai
Elektronikus levelezés Levelezési listák Hírcsoport (NEWS) Távoli terminál (~TELNET) FTP (FILE TRANSFER PROTOCOL) World Wide Web Beszélgetés az Interneten(IRC, CHAT..)

12 Elektronikus levelezés
”Electronic mail” kifejezésből származik. Nem internet specifikus szolgáltatás (ld. AOL) Az valójában a felhasználók személyes kommunikációs csatornája a hálózaton, a legrégibb, legalapvetőbb lehetőség az Internet szolgáltatásai közül. A fekhasználókat az cím azonosítja, melynek általános alakja Pl: Használatához levelező kliens programra van szükség, illetve léteznek elektronikus levelezési szolgáltatást nyújtó web portálok (pl: fre .hu, gmail.com …)

13 Levelezési listák A levelezési listákat számítógép kezeli, automatikusan. A listák egyik fajtájára azonos érdeklődési körű emberek jelentkeznek, "fizetnek elő". Csaknem valamennyi lista ingyenes, és a feliratkozáshoz legtöbbször csak egy egyszavas levelet kell küldeni a listát gondozó gépnek (pl. SUB vagy SUBSCRIBE). A gép nyugtázza a jelentkezést, és elküldi a lista használatával kapcsolatos tudnivalókat. Ha feliratkoztunk egy levelezési listára, ben automatikusan megkapjuk az összes közleményt, amely a lista címére érkezett. Ha közérdekű közlendőnk van, magunk is küldhetünk levelet a listára: ezt valamennyi résztvevő megkapja. A listák másik típusa egyirányú: ilyenkor nem küldhetünk levelet a listára, de rendszeresen kapunk hírlevelet, újdonságlistát, folyóirat-tartalomjegyzéket vagy hasonló információt. A lista üzemeltetője általában biztosítja a levelezés archívumához való hozzáférést is. Magyar levlisták gyűjteménye: (nem túl firss)

14 Hírcsoport (NEWS GROUP)
A hírcsoport valamilyen adott tárgyhoz, témához tartalmaz hozzászólásokat, üzeneteket. Ezeket egy szerverre(news szerver) kell küldeni, és innen továbbítódik a USENET-en NNTP protokollal a többi szerverhez. A hírcsoportok hierarchikusan szervezettek (fő kategória.kategória.alkategória alakban hivatkozhatunk rájuk) A felhasználók válaszolhatnak egy üzenetre, de új témát is „feldobhatnak” A hírcsoport tartalmi rendjéért a moderátor felel Hozzáférés hírolvasó kliens programmal, de a levelező kliensek is tartalmaznak beépített hírolvasót

15 Távoli terminál A távoli terminál alapvető célja, hogy hálózaton keresztül távoli belépési lehetőséget és virtuális terminált (billentyűzetet és képernyőt) nyújtson a felhasználók számára. Más szavakkal, bárhol is legyen egy A gép előtt ülő felhasználó, mindenhonnan oly módon használhassa a B gépet, mintha előtte ülne, annak terminálját használná, feltételezve, hogy A és B gépek között létezik hálózati összeköttetés. Eredetét tekintve a távoli terminál a soros vonali terminálhozzáférés (dialup terminal connection) megfelelője a hálózati környezetben. A távoli belépés egyik megvalósítása a Telnet (teletype network) protokoll, mely a TCP/IP protokollcsalád része, illetve a protokollt használó Telnet program. Napjainkban a Telnet protokoll helyett az SSH protokoll használata javasolt, amely a távoli terminál-elérést titkosított hálózati kommunikációval oldja meg.)

16 FTP Az FTP (File Transfer Protocol) az Internet egyik leggyakrabban használt eszköze, amely az ARPAnet kifejlesztésének egyik meghatározó célja volt. Használatával lehetővé vált adatállományok mozgatása egyik számítógépből a másikba, függetlenül a gép típusától, a távolságtól vagy az adattárolás módjától. Az FTP kliens/szerver alapú, amikor az FTP programot indítjuk, a kliens programmal kerülünk kapcsolatba. Azt a számítógépet amelyiken az FTP-t elindítottuk helyi gépnek, a másik gépet, amire bejelentkezünk távoli gépnek hívják. Az FTP a TCP/IP protokollrendszer része, szolgáltatásai: Távoli/helyi könyvtárak kezelése (tartalom, létrehozás, törlés..) Állományok le/feltöltése

17 World Wide Web A világháló (angol eredetiben World Wide Web, WWW vagy röviden Web) az interneten működő, egymással úgynevezett hiperlinkekkel összekötött dokumentumok rendszere. A dokumentumok alapgyesége a weblap. A lapokat webszerverek tárolják herarchikus könyvtárstruktúrában. A rendszert webböngésző program segítségével lehet elérni szabványos protokollokon keresztül (pl. HTTP). Ez a program képes megjeleníteni az egyes weblapokat. A felhasználó a lapokon található hiperlinkek segítségével további lapokat kérhet le, amelyeken újabb hiperlinkek lehetnek. A rendszer „háló”-jellegét is ez adja; a dokumentumok a háló csomópontjai, míg a hiperlinkek a háló szálai, amelyeken keresztül egy vagy több lépésben tetszőleges csomóponthoz eljuthatunk. Minden weblap egyedi „helymeghatározóval” rendelkezik=URL (UNIVERSAL RESOURCE LOCATOR). Az URL általános alakja : protokoll://kiszolgáló/könyvtár/…/fájl példa:

18 Beszélgetés az Interneten
IRC ( Internet Relay Chat ) Élő" nemzetközi csevegés  billentyûzeten és képernyõn keresztül. Kliens-szerver modellen alapszik, azaz kell egy kliens program a rendszerünkön, ami valamely szerverrel együttműködve képes a távol lévő embereket interaktívan összekötni.Itt tetszőleges számú felhasználó tud egymással kommunikálni. A legismertebb kliens program Windows rendszeren a mIRC program. ICQ ( I Seek You ) Az izraeli Mirabilis által kifejlesztett csevegés az Interneten. Feltétele a feliratkozás, mely nyomán minden résztvevõ egy un. UIN (Universal Internet Number) Univerzális Internet Számot kap. A csevegõk egy külön kliens-szoftver segítségével, egy speciális szerveren illetve hálózaton keresztül kommunikálnak egymással. A rendszer egyik jellegzetessége, hogy a számítógép bekapcsolása percétől megtudható, hogy kik vannak ugyanabb az időpontban a Hálózaton és nyomban kapcsolatot lehet velük felvenni: csevegés, levélküldés, állományok küldése, játék, stb. céljából. A rendszer másik tulajdonsága, hogy a 'háttérben' fut, tehát egyidejûleg böngészhetünk is a világhálón. A 1998-ban az AOL megvásárolta a Mirabilis-t, hogy az ICQ-csevegést beépíthesse szolgáltatásaiba. MSN A Windows Messenger lehetővé teszi a valós idejű kommunikációt olyan személyekkel, akik bejelentkeztek a .NET Messenger Service szolgáltatásba. A Windows Messenger használatához a számítógépen Windows XP rendszernek kell futnia. SKYPE

19 WEB2.0 A WEB 2.0 (vagy webkettő) kifejezés olyan internetes szolgáltatások gyűjtőneve, amelyek elsősorban a közösségre épülnek, azaz a felhasználók közösen készítik a tartalmat vagy megosztják egymás információit A szerver gazdája csak a keretrendszert biztosítja, a tartalmat maguk a felhasználók töltik fel, hozzák létre, osztják meg vagy véleményezik. Néhány jellemző WEB 2.0 szolgáltatás: Közösségi oldalak ( iWiW, Orkut, Facebook) Képmegosztó oldalak (Flickr, Indafotó, Picasa, Photobucket) Videómegosztó portálok (YouTube, Google Videos, Indavideó) Blogok, mikroblogok (Twitter, Jaiku.com, Plurk) Online irodai alkalmazások (Google Calendar) Szabadon szerkeszthető ismerettárak (Wikipédia) Fórumok Aukciós oldalak (eBay, Vatera)

20 Vége! http://www.computerhistory.org/ www2.infointl.com/ www.hvg.hu
Felhasznált irodalom: www2.infointl.com/