A pesti forradalom eseményei./

Az előadások a következő témára: "A pesti forradalom eseményei./"— Előadás másolata:

1 A pesti forradalom eseményei./
Középszint A pesti forradalom eseményeinek bemutatása: –      az március 15.-ei események részletes bemutatása, megjelenítése. Az áprilisi törvények jelentősége és fontosabb pontjainak elemzése: –      az „áprilisi alkotmánynak” a polgári társadalom kialakulását biztosító törvényei, –      a politikai berendezkedésre és az ország státusára vonatkozó cikkelyek, –      az áprilisi törvények megvalósulása, történelmi jelentősége. Emelt szint A 48-as forradalmi mozgalmak célkitűzéseinek összevetése: –      az 1848-as európai forradalmak közös és eltérő vonásai (kitörésük okai, résztvevők, ered­ményeik, alkotmányosság, nemzetté válás és függetlenségi kérdés, köztársasági vonulat). A német, az olasz és az ausztriai mozgalmak hatása a magyar szabadságharcra: –      a Habsburg országokban lezajló 1848/49-es forradalmak története, –      hatásuk a magyar eseményekre, a magyar forradalom nemzetközi kapcsolatai és az ellen­forradalom erői. Nemzetiségi törekvések a Habsburg Birodalomban: –      a magyar forradalom politikai vezetésének, valamint a bécsi udvarnak a magyar ko­rona nemzetiségeihez fűződő viszonya, –      nemzetiségi elképzeléseik alakulása az 1848/49-es események sodrában. 7.3 A pesti forradalom eseményei./ Az áprilisi törvények. 7.4 A főbb hadjáratok, a katonai erőviszonyok alakulása, a vereség okai A Függetlenségi Nyilatkozat A német, az olasz és az ausztriai mozgalmak hatása a magyar szabadságharcra. Nemzetiségi törekvések a Habsburg Birodalomban Tk 5- Herber, Martos, Moss, Tisza Történelem 5 Tk (Sz)III.-Tk (Száray Miklós) Tk.(Z)9- Závodszky Géza Történelem 9. évf.

2 Függetlenségi Nyilatkozat
Szeptemberi fordulat OHB Pákozd Jelasics 1848.március 15 Windischgratz Kossuth Lajos Pozsony Görgey Artúr FÜGGETLEN FELELŐS MINISZTÉRIUM Ferenc József Áprilisi törvények Bem Klapka Kápolna 1848 április 11 Olmützi alkotmány NÉPKÉPVISELETI ORSZÁGGYŰLÉS választójog Tavaszi hadjárat Polgári állam felépítése Eltörölték: Úrbéri terhek Tized Nagysalló Isaszeg Vác Úriszék Tápióbicske Ősiség Függetlenségi Nyilatkozat Közteherviselés Nemzetőrség Sajtótörvény Haynau 1848.okt.6. Az Ausztriához fűződő viszony nem nyert egyértelműen megfogalmazást

3 A pesti forradalom Tk(Sz) III.-145.old
Kormorán: Szabadság szerelem Az áprilisi törvényeket kidolgozó utolsó rendi ország gyűlés Tk III.(Sz)-145/146.old A szabadságharc Tk III.(Sz)-154/155,161.old A szabadságharc veresége-Tk III.(Sz)-162.old

4 Kossuth Lajos kortes menete a Nemzeti Múzeum előtt 1847-ben
országgyűlés Wikipédia: Az 1847 novemberében Pozsonyban összeült – később utolsónak bizonyult – rendi országgyűlésen a reformpárti erők által létrehozott Ellenzéki Kör és a „fontolva haladókat” tömörítő Konzervatív Párt lépett föl határozott programmal. Utóbbiak jelentős mértékben bírták a bécsi udvari körök támogatását is. A téli hónapok során patthelyzet alakult ki, ebbe a helyzetbe hozott döntő fordulatot a február 22-ei párizsi forradalom híre. Kossuth Lajos március 3-án elmondott beszéde fogalmazta meg programszerűen az ellenzék követeléseit: független magyar bank felállítását, a honvédelmi rendszer átalakítását,jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti parlamentet és magyar független felelős nemzeti kormányt. A Habsburg Birodalom másik felének pedig alkotmányt követelt, amelynek fontos szerepe lett a március 13-án bekövetkező bécsi forradalom kitörésében. Ezen kívánalmak országgyűlési felirat alakjában voltak a király elé terjesztendők.[6] A végső lökést a reformok ügyében végül 1848. március 15-e jelentette, amikor a pesti radikális ifjúság vér nélkül érvényt szerzett az ún. 12 pontnak. Az 1847 őszére meghirdetett diéta követeit végsőkig hevített légkörben választották meg….több ellenzéki politikus megválasztását sikerült megakadályozni. Deák a mandátumát betegségére hivatkozva nem fogadta el. Kossuth követté választását azonban a pesti ifjúság és a polgárosuló nemesség a kormánykörök minden erőfeszítésével szemben keresztülvitte. A diétán a viszonylag csekély ellenzéki többség vezetése - Deák távollétében – Kossuth feladata lett. Kossuth Lajos kortes menete a Nemzeti Múzeum előtt 1847-ben Szilágyi/ Az utolsó rendi országgyűlés. A végső lökést a reformok ügyében végül március 15-e jelentette, amikor a pesti radikális ifjúság vér nélkül érvényt szerzett az ún. 12 pontnak. Tarján M. Tamás: 1848.március 15

5 Az ifjak szerveződése véletlenszerű és változó
Az ifjak szerveződése véletlenszerű és változó. Első csoportjuk a Tízek Társasága. Gazdasági reformköveteléseikkel kapcsolódik irodalmi ambíciójuk. Fórumul az újságírás kínálkozik. Csakhogy mondanivalójuk nyilvánosságra hozatalának gátat szab a cenzúra és a kiadók önkénye. Ezért orgánumot keresnek. Előbb a győri Hazánk című lap közölte Petőfinek és társainak írásait. Majd amikor 1847-ben Jókai vette át az Életképek szerkesztését, e folyóirat köré csoportosultak. …Nem volt fegyverük, erős orgánumuk, külföldi kapcsolatuk, mégis ők robbantották ki a forradalmat. Március 15-én reggel a Pilvax-kör tagjai közül mintegy tízen indultak el, de a csatlakozásra felhívott egyetemistákkal együtt vagy ezren érkeztek Landerer és Heckenast nyomdája elé, ahol a nép nevében lefoglalva egy nyomdagépet, kinyomtatták a Tizenkét pontot és Petőfi Nemzeti dalát. Ezzel gyakorlatilag is megvalósították legelső követelésüket. 1848. Március 15. Pilvax kávéház Tk.(Z) old: Amikor a márciusi ifjak vezetői Március 15-én kora reggel kiléptek … Pilvaxból, legföljebb 15-en lehettek. Néhány óra múlva Pest utcáin addig sohasem látott tömeg hömpölygött. A Landerer nyomdában cenzúra nélkül kinyomtatták Petőfi Sándor Nemzeti dalát és a 12 pontot. A budai várban a tüzérek égő kanóccal álltak az ágyúk mellett, de senki sem mert tűzparancsot adni. A tömeg a zuhogó esőben szabadon vonult át a hajóhídon, föl a várba. A Helytartótanács, a hatalom helyi képviselője rövid tanácskozás után elfigadott minden követelést. ww.nyugatijelen.com/ifi/1848_marciusi_ifjai.php

6 Vasvári Pál Jókai Mór Petőfi Sándor MÁRCIUSI IFJAK
Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál, Irinyi József, Degré Alajos, Pálfi Albert, Lisznyai Kálmán Az ifjak szerveződése véletlenszerű és változó. Első csoportjuk a Tizek Társasága. Gazdasági reformköveteléseikkel kapcsolódik irodalmi ambíciójuk. Fórumul az újságírás kínálkozik. Csakhogy mondanivalójuk nyilvánosságra hozatalának gátat szab a cenzúra és a kiadók önkénye. Ezért orgánumot keresnek. Előbb a győri Hazánk című lap közölte Petőfinek és társainak írásait. Majd amikor 1847-ben Jókai vette át az Életképek szerkesztését, e folyóirat köré csoportosultak. Mert, miként Petőfi írta: „annak legtöbb olvasója van, mert ahhoz szegődtek a legjobb fejek, mert annak szerkesztője egyik főtagja a fiatal Magyarországnak, ahová mindazokat számítom, kik valódi szabadelvűek, nem szűkkeblűek, merészek, nagyot-akarók...” Nem volt fegyverük, erős orgánumuk, külföldi kapcsolatuk, mégis ők csinálták a forradalmat. Március 19-én már az olvasók kezében volt a Marczius Tizenötödike első száma. Miközben az Életképek – jellemző módon felcserélve a francia forradalom jelszavainak sorrendjét – címlapjára írta az Egyenlőség, szabadság, testvériség szavakat. Később a márciusi ifjak mind ritkábban hallatták szavukat. Tevőlegesen részt vettek a harcokban. Jókai szavai szerint „A literatúra ment legelöl vérét elpazarolni”. Hősi halált halt Petőfi és Vasvári; a szabadságharc leverése után sokuk kényszerült bújdosásra, emigrációba. Vasvári Pál ( ) Forradalmár, történetíró, a márciusi ifjak egyik vezére tól a pesti egyetemen filozófiát tanult, itt kezdett el történelemmel foglalkozni től tanít a Teleki Blanka által alapított nevelőintézetben. A radikális egyetemi ifjúság, az úgynevezett Pilvax- kör egyik vezéralakja Petőfi mellett. A március 15-i forradalom egyik legtevékenyebb vezetője. Részt vett a 12 pont szerkesztésében és a megmozdulások irányításában is. Március 16-tól a Közcsendi Bizottmány tagjaként a forradalom továbbfejlesztését szorgalmazta. Titkár volt Kossuth pénzügyminisztériumában, a fegyveres harc kitörése után a Somogy megyei népfölkelés egyik vezetője, majd honvéd hadnagy ben az általa szervezett Rákóczi - szabadcsapat parancsnoka, őrnagy. Júliusban a román felkelők elleni harcban a gyalui havasokban hősi halált halt. Jókai Mór 1825. február 18-án született Komáromban. A pápai református kollégium önképző körében kötött barátságot Petőfivel. Bár Kecskeméten jogi végzettséget, majd Pesten ügyvédi gyakorlatot szerzett, 1844-ben, első regényének, a Hétköznapoknak a sikere után hátat fordított a jogi pályának, és az írásnak szentelte életét. Az 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban tevékeny részt vállalt: segített a 12 pont megfogalmazásában, nemzetőrnek állt. A szabadságharc bukása után bujkálnia kellett, ezért Tardonára menekült. Ezt az időszakot meséli el az Egy bujdosó naplója című műve november 20-án meghalt felesége, Laborfalvi Róza. Jókai ettől kezdve fogadott unokája, Jókai Róza (Benke Róza leánya) házában élt, aki Feszty Árpád festőművész felesége volt. Viszonyuk 1899-ben megromlott, mert az idős író szeptember 16-án feleségül vette az akkor 20 esztendős Nagy Bellát. Az eseményt a közvélemény is óriási felháborodással fogadta. A pár nem törődött a támadásokkal, számos külföldi utazáson vett részt, és Jókai töretlen lendülettel írta regényeit tavaszán Nizzából hazatérve megfázott. Május 5-én este annyit mondott: “Aludni akarok.” Életének 79. évében hunyt el tüdőgyulladásban. Irinyi József Albison született 1822-ben, bátyjával együtt Nagyváradon és Debrecenben tanult jogot. (Testvére, a nála öt évvel idősebb János idővel Bécsben a politechnikum hallgatója lett. Vegyészhallgatóként ő találta fel 19 évesen a hangtalanul fellobbanó, biztonságos gyufát. János maga is részt vett testvérével a március 15-ét előkészítő forradalmi munkában.) József, miután végzett, a reformkor hőseihez, Széchenyihez és Wesselényihez hasonlóan elutazott Nyugat-Európába. Jegyzeteiben ütköztette a fejlett Nyugatot és az elmaradott Magyarországot. Az írások azonban a cenzúra miatt nem jelenhettek meg Magyarországon, csupán külföldön. Innen is fakadhatott komoly elkötelezettsége a sajtószabadság iránt. Az 1840-es évek közepétől közvetlen munkakapcsolatban áll Petőfivel és a Pilvax kávéház biliárdasztala mellett szerveződő Fiatal Magyarország mozgalommal. “A tizenkét pont összeállítása Irinyi József műve volt, ki azt a Pesti Kör elé terjeszté” – írja Jókai. A forradalom bukását követően Haynau halálra ítélte, majd utolsó hivatali napján kegyelmet adott neki. Ezt követően Pesten telepedett le, íróként és újságíróként dolgozott. Neki köszönhetjük, többek között, Harriet Beecher Stowe: Tamás bátya kunyhója című regényének fordítását ben gyomorbajban halt meg. Degré Alajos 1819. január 6-án született Lippán, Budapesten hunyt el november elsején. Édesapja francia emigráns volt, aki magyar leányt (Rácz Annát) vett feleségül, s Magyarországon telepedett le. Degré teljesen magyar nevelést kapott, iskoláit Aradon kezdte, Szegeden folytatta, a jogot Nagyváradon végezte ben joggyakornoknak ment Pestre, s ekkor volt első feltűnő szerepe: amikor az ifjúság Kossuth Lajosnak fáklyásmenetet rendezett, a felvonuláson ő mondta a Kossuthot köszöntő beszédet. Az ifjúság körében vezérszerepet játszott, amelyre írói hivatása és jelleme okán is hivatva volt, sokszor volt az ifjúság szónoka, s nem egy politikai demonstrációt vezérelt. Végigszolgálta a szabadságharcot a 16. huszárezredben (Károlyi-huszárok). Édesanyját, aki 1849-ben hunyt el, s kinek három fia vett részt a magyar szabadságharcban, Arad várának parancsnoka katonai tiszteletadással temettette el. Degré Alajos az oroszok elleni heves csatában több sebet is kapott. Emiatt a nagyváradi fürdőben gyógykezeltette magát, itt jutott el hozzá a világosi fegyverletétel híre. Ezután a békési pusztákon bujdosott, innét 1849 végén a végvidékre menekült, ahonnét az amnesztia hírére visszatért Pestre, azonban Aradra internálták. Internálása után végleg visszatért a fővárosba. Vasvári Pál Jókai Mór Petőfi Sándor MÁRCIUSI IFJAK Március 15 követően a márciusi ifjak mind ritkábban hallatták szavukat. Tevőlegesen részt vettek a harcokban. Jókai szavai szerint „A literatúra ment legelöl vérét elpazarolni”. Hősi halált halt Petőfi és Vasvári; a szabadságharc leverése után sokuk kényszerült bújdosásra, emigrációba. Irinyi József Degré Alajos Forradalom Pesten március 15.

7 (Tk Old) Ennek hatására fogalmazta meg Irinyi József a Tizenkét pontot, ami már jóval túlment az eredeti felirati javaslaton, de megmaradt a nemesi reformerek számára elfogadható program keretein belül. A tervek szerint a március 19-i tömeggyűlésen erősíttették volna meg, de március 14-én úgy döntött a Pilvax-kör, hogy forradalomra van szükség, és nyilvánosságra kell hozni. Március 15. reggelén a Nemzeti dallal együtt elvitték Landerer és Heckenast nyomdájába, ahol a nyomdagépet lefoglalva kinyomtatták. Másnap petícióként küldték Pozsonyba, a tömeggyűlés megerősítése nélkül, de a forradalom súlyával. A 12 pont jóval túlment az felirati javaslaton, de megmaradt a nemesi reformerek számára elfogadható program keretein belül. Irinyi József fogalmazta meg Kossuth kapcsolatban állt az ellenzék pesti szervezetével az Ellenzéki Körrel, a fővárostól várta, hogy mozgalmaival támogassa az ő országgyűlési küzdelmeit. A meglehetősen heterogén összetételű kör választmányának már március 4-i ülésén megvitatta Kossuth felirati javaslatát, s jelezték, hogy azt a sajtószabadság említése nélkül csonkának tartják. Emellett a radikális szárny azt is felvetette, hogy az országgyűlést petíciós mozgalommal kellene gyorsabb munkára ösztönözni. 1848 forradalom március 15. videó

8 Városháza Helytartótanács Táncsics Mihály

9 Jókai Mór: Írói arcképek
Százhatvankét éve március 15. szerdára esett. Pesten egész nap esett, de „a lelkesedés olyan, mint a görögtűz; a víz nem olthatja el”. Szerencsés nap – toldotta meg Petőfi, mivel szerdán házasodott meg. Naplójába emellett azt is feljegyezte, hogy eredményei „e napot örökre nevezetessé teszik a magyar történetben”. Széchenyi is írt a naplójába: „Ma látom, Magyarország tökéletes felbomlása felé halad. Hamarosan végem lesz. Az egész úgy tűnik fel előttem, mint valami rossz álom!” Aztán így folytatja: „Mit le­het tenni? B(atthyány) Lajost és K(ossuth)ot – kell támogatni! – Hallgatnia kell minden gyűlölségnek, ellenszenvnek, minden becsvágynak.” Az Életképek című lapban "Forradalom vér nélkül" címen, március 19-én jelent meg Jókai Mór cikke, melyben így írja le a március 15-i eseményeket: "A mennydörgés azt mondja: Le térdeidre, ember, az Isten beszél. A nép szava is megdördűlt és mondá: Föl térdeidről, rabszolga, a nép beszél! Tartsátok tiszteletben e napot, melyen a nép szava először megszólalt. Március 15-e az, írjátok föl szíveitekbe és el ne felejtsétek. A magyar nemzet szabadsága e naptól kezdődik. A nemzet történetében ez volt az epochalis nap. Ezentúl minden nap új dicsőséget fog számotokra hozni; a nép fölébredett, a nép követelte századok óta megtagadott jogait, minek láncait legközelebb találta.” Jókai Mór: Írói arcképek Magyarország története 27 Forradalom és honvédelem (1)

10 Petőfi Sándor- Van-e egy marok föld
Petőfi Sándor - Ha férfi vagy, légy férfi Hungarica - Nemzeti dal „Az ő hazaszeretettől lángoló, szabadságérzettől áthatott költeményei voltak azok az előhírnökei az új korszaknak, melyek évekkel elébb szórták a szikráit a szabad eszméknek a közvéleménybe. Az ő lelke volt a korszellem vezető fáklyája. Mint költő is a világköltészet színvonalán álló lángész, aki egy lusztrum alatt egy üstököspályát futott meg az égen s művei összességében magának halhatatlanságot, nemzetének elismerést vívott ki késő századokra. Mint bajnoka, vértanúja a hirdetett népszabadságnak, kinek alakját ércbe öntjük, hogy mindig maga előtt lássa, soha el ne felejtse az utókor. Március 15-ikének minden hulló csillagait Petőfi homloka gyüjté maga körül egy csillagkoszorúba. „(Jókai Mór) Petőfi Sándor -A márciusi ifjak Petőfi Sándor- A vén zászlótartó Petőfi Sándor- Forradalom Petőfi Sándor -Csatadal Szilágyi Domokos -- Héjjasfalva felé (Sinkó László)

11 Liberálisok reformkori küzdelmei
Bécsi forradalom Liberálisok reformkori küzdelmei Pesti forradalom Osztrák Államtanácsot engedményekre kényszerítette Bécsben a pozsonyi országgyűlés képviselőit ünneplő sokaság fogadta. …a magyar küldöttség én kemény tárgyalásokat folytatott, a legnagyobb ellenállást a független magyar kormány ügyében tapasztalták. , a Emlékek a magyar szabadságharcról –Katonai Filmstudió

12 nyújtotta át a magyar országgyűlés feliratát a királynak
Alul látható a következő oldalon található kép: Keret eltávolítása  Katona Csaba „Március 15-én – a pesti forradalom híréről még nem tudva – az országgyűlés küldöttséget menesztett Bécsbe V. Ferdinánd királyhoz az ellenzék követeléseit tartalmazó felirattal. A Pozsonyban hajóra szálló politikusok sorában ott lépdelt maga Batthyány Lajos is, a felirat többek között az ő miniszterelnöki kinevezését is sürgette. A korlátolt képességű király rábólintott a követelésekre és értesítette István főherceget, a nádort, hogy a „független felelős Ministerium” felállítására tett javaslatot is elfogadja, ám Batthyány kinevezése – aligha véletlenül – kimaradt a válaszból. A döntő lépés megtétele – addigra már Bécsbe ért a pesti forradalmi események híre – István nádorra maradt. Ő meglehetős bátorsággal vállalta a döntés felelősségét, és élve a ráruházott teljhatalommal, a „független magyar ministerium elnökévé”  Batthyány Lajost nevezte ki.” A döntést tartalmazó irat fogalmazványát és tisztázatát a Magyar Országos Levéltár őrzi. Mindkettő március 17-én kelt. A történelmi idők feszült pillanatairól árulkodik a dokumentumok egyszerű külleme: jelentőségüket kizárólag tartalmuk tükrözi, a díszes formákra nem ügyeltek. A sietve papírra vetett fogalmazvány – Batthyány neve pl. a téves Bathiányi formában szerepel rajta – nem a nádor kézírása, de maga módosított a szövegen. Eredetileg az állt benne, hogy a király „önt a törvények értelmében […] kegyelmesen kinevezni méltóztatott és önt ezennel felhatalmazza”, de ezen végül finomított: „engemet felhatalmazni méltóztatott, hogy Őnt a’ törvények értelmében…” A tisztázat a nádor saját keze írása. Batthyány elfogadta a megbízást és április 2-án terjesztette fel kormánya névsorát – Deák Ferenc, herceg Esterházy Pál, báró Eötvös József, Klauzál Gábor, Kossuth Lajos, Mészáros Lázár, gróf Széchenyi István, Szemere Bertalan – jóváhagyásra. A kabinetben a reformkori magyar politika – nem mindenben azonos állásponton levő, számos kérdésben különböző nézeteket képviselő – vezéralakjai kaptak helyet. Batthyány miniszterelnökként is konok következetességgel képviselte álláspontját, de a rá nehezedő terhek – a radikálisok támadásai, a tárgyalások a kétkulacsos politikát folytató udvarral, a Bécs által burkoltan támogatott Josip Jellačić horvát bán törvénytelen fellépése, majd fegyveres támadása, miközben az Itáliából hazatérő Mészáros Lázár helyett május derekáig a hadügyminiszteri teendők is rá hárultak – miatt nem felelhetett meg egyszerre az uralkodóhoz való hűségnek és az épp a király által szentesített áprilisi törvényeknek. A Jellačić megbékítésére tett kísérletének kudarca, illetve Franz von Lamberg magyarországi főparancsnoknak a pest–budai hajóhídon történt meglincselése után Bécsbe sietett, és október 2-án lemondott. Visszavonulása időlegesnek bizonyult: csatlakozott a Vas megyei nemzetőrséghez, majd a sárvári kerület újra képviselőjévé választotta. Az év végén javaslatot tett arra, hogy a további vérontás elkerülése érdekében menesszenek küldöttséget herceg Alfred von Windischgrätz cs. kir. főparancsnokhoz, aki azonban nem fogadta őket. Batthyány Lajost 1849 januárjában Pesten elfogták, koncepciós perben halálra ítélték, és október 6-án, a második bécsi forradalom évfordulóján a pesti Újépületben kivégezték. Hogy elkerülje a megalázó akasztást, nyakát megsebezve öngyilkosságot kísérelt meg, így sortűz végzett az első magyar miniszterelnökkel, akiből békésebb időkben sikeres államférfi válhatott volna. István nádor   nyújtotta át a magyar országgyűlés feliratát a királynak A korlátolt képességű király rábólintott a követelésekre és értesítette István főherceget, a nádort, hogy a „független felelős Ministerium” felállítására tett javaslatot is elfogadja, ám Batthyány kinevezése – aligha véletlenül – kimaradt a válaszból. A döntő lépés megtétele – addigra már Bécsbe ért a pesti forradalmi események híre – István nádorra maradt. Ő meglehetős bátorsággal vállalta a döntés felelősségét, és élve a ráruházott teljhatalommal, a „független magyar ministerium elnökévé”  Batthyány Lajost nevezte ki. A döntést tartalmazó irat fogalmazványát és tisztázatát a Magyar Országos Levéltár őrzi. Mindkettő március 17-én kelt. A történelmi idők feszült pillanatairól árulkodik a dokumentumok egyszerű külleme Katona Csaba

13 Az országgyűlés két táblájának küldöttsége március 15-én utazott Bécsbe, hogy az uralkodó elé terjessze az alkotmányos átalakulást sürgető feliratot. A delegáció a megváltozott körülményekre való tekintettel azonban már Batthyány Lajos gróf azonnali miniszterelnöki kinevezését és István nádor teljhatalommal való felruházását követelte, sőt példátlan módon útban Bécs felé már a királyi választ is megfogalmazta. V. Ferdinánd március 16-án fogadta a küldöttséget, de a lényegi döntéseket hozó Államtanács a leirat tervezetéből kihagyta Batthyány nevét és a törvények feltétlen szentesítésének ígéretét. A válságos helyzetben végül a király szóbeli belegyezésével István nádor nevezte ki Batthyányt - eme "legális, de nem lojális" lépés miatt vonta az udvar később kétségbe az ekkor kezdődött események törvényességét, végeztette ki Batthyányt és küldte száműzetésbe István nádort . felelős minisztérium megalakításáról szóló törvényre kapott, az Államtanács által készített királyi leirat hideg zuhanyként hatott: fenntartotta ugyanis a kancellária felügyeletét a kormány felett, csak a jelenlegi nádornak biztosította a teljhatalmat a király távollétének idejére, követelte az osztrák államadósságok egy részének átvállalását és a magyar bevételek befizetését a közös kincstárba, s feleslegesnek minősítette a magyar hadügyminisztérium létét. A leiratot a pozsonyi ifjúság máglyán égette el, Pesten zavargások törtek ki, Batthyány pedig tiltakozásul bejelentette lemondását. Az Államtanács március 30-án visszakozott, csak amellett tartott ki, hogy a nádor sérthetetlensége csak a mostani nádort illeti meg, valamint hogy csak az uralkodó nevezheti ki a tiszteket és dönthet a hadsereg határon túli felhasználásáról. A dokumentumot március 31-én olvasták fel a pozsonyi országgyűlésben, ujjongó lelkesedés közepette. A Batthyány-kormány tagjai. Névsor felülről lefelé és balról jobbra: Batthyány Lajos miniszterelnök, Szemere Bertalan belügyminiszter, Esterházy Pál, a király személye körüli miniszter, Klauzál Gábor ipar- és földművelésügyi miniszter, Kossuth Lajos pénzügyminiszter, Mészáros Lázár hadügyminiszter, Széchenyi István közmunka és közlekedésügyi miniszter, Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter, Deák Ferenc igazságügyi miniszter.

14 Áprilisi törvények 1848 április 11 Alkotmányos Polgári MAGYARORSZÁG Az Ausztriához fűződő viszony nem nyert egyértelműen megfogalmazást Tisztázatlan Hadsereg Külképviselet

15 Feudalizmus lebontása
Eltörlték: Úrbéri terhek. Tized Ősiség KR. trónt. Úriszék

16 eltörölték a korábbi központi hivatalokat
Polgári állam felépítése eltörölték a korábbi központi hivatalokat keresztül gyakorolhatta az uralkodó a végrehajtó hatalmat, rendeletei miniszteri ellenjegyzés (aláírás) nélkül érvénytelenek voltak FÜGGETLEN FELELŐS MINISZTÉRIUM-on Az országgyűlés kétkamarás maradt a főrendiház szervezete lényegében alig változott, bár tényleges szerepe csökkent, az alsó táblát átalakították: NÉPKÉPVISELETI ORSZÁGGYŰLÉS választójog Alacsony cenzus alapján Pesten évente Az országgyűlés megnyitója (Borsos József)

17 eltörölték a korábbi központi hivatalokat
Polgári állam felépítése eltörölték a korábbi központi hivatalokat keresztül gyakorolhatta az uralkodó a végrehajtó hatalmat, rendeletei miniszteri ellenjegyzés (aláírás) nélkül érvénytelenek voltak FÜGGETLEN FELELŐS MINISZTÉRIUM-on Az országgyűlés kétkamarás maradt a főrendiház szervezete lényegében alig változott, bár tényleges szerepe csökkent, az alsó táblát átalakították: NÉPKÉPVISELETI ORSZÁGGYŰLÉS választójog Alacsony cenzus alapján Pesten évente Az országgyűlés megnyitója (Borsos József)

18 Polgári állam felépítése
eltörölték a korábbi központi hivatalokat keresztül gyakorolhatta az uralkodó a végrehajtó hatalmat, rendeletei miniszteri ellenjegyzés (aláírás) nélkül érvénytelenek voltak FÜGGETLEN FELELŐS MINISZTÉRIUM-on Az országgyűlés kétkamarás maradt a főrendiház szervezete lényegében alig változott, bár tényleges szerepe csökkent, az alsó táblát átalakították: NÉPKÉPVISELETI ORSZÁGGYŰLÉS évente választójog Alacsony cenzus alapján Pesten vallások egyenjogúsítása Nemzetőrség Hitelintézet felállítása Sajtótörvény

19 vallások egyenjogúsítása
Közteherviselés Katolikus református evangélikus unitárius vallások egyenjogúsítása Nemzetőrség felállítása Sajtótörvény Hitelintézet felállítása Választott testületek veszik át Városok irányítását

20 Az állam egysége visszacsatolása Partium Magyarország Erdély uniója
KR..

21 Az országgyűlés megnyitója
Tk old.) Az országgyűlés megalakulásának idején /1848. júl.5./ már meglehetősen nehéz volt a helyzet a nemzetiségi mozgalmak Bécsből táplált katonai fenyegetése miatt. Batthyány már májusban elrendelte 10 ezer nemzetőr toborzását, ez azonban nem bizonyult elegendőnek. Ezért július 11-én Kossuth híres megajánlási beszédében 200 ezer újonc és 42 millió forint hitel megszavazását kérte az országgyűléstől védelmi célokra. A képviselők ezt nagy lelkesedéssel meg is adták, az uralkodó nem hagyta jóvá a törvényt. Egyre világosabbá vált, hogy az udvar megfelelő alkalomra vár, hogy a forradalom eredményeit megsemmisítse. Az országgyűlés megnyitója (Borsos József

22 Bécs visszavonta : had pénzügyminisztérium Szeptemberi fordulat
( Bécs visszavonta : Augusztus 31-én had pénzügyminisztérium Szeptemberi fordulat Jelasics átkell a Dráván

23 Elrendeli az újoncozást
Bécs tiltakozása ellenére (TK old) A közvetlen veszedelem az országgyűlést határozott lépésekre sarkallta . Szeptember 15-én eltörölték a parasztság egyik fő sérelmének számító szőlődézsmát, a következő napon pedig határozatot hoztak az Országos Honvédelmi Bizottmány létrehozásáról , melynek elnöke Kossuth toborzóútra indult az Alföldre. István nádor aki sikertelenül próbált meg közvetíteni Bécsben lemondott, mire az udvar Lamberg Ferencet nevezte ki tejhatalmú katonai biztosává. Az országgyűlés törvénytelennek minősítette a kinevezést, és a felháborodott tömeg a hajóhídon felkoncolta. Jellasics eközben akadálytalanul haladt a főváros felé, ám szept. 29-én a jórészt újoncokból álló sereg megállította Pákozdnál. A bán ekkor jobbnak látta Bécs irányában az országból kihátrálni. Ezzel Magyarország számára döntő fordulat következett be: fegyveres önvédelmi harc vállalása a szabadság vívmányainak megőrzéséért, az uralkodó által szentesített alkotmány védelmében. Ebben óriási szerepe volt Kossuthnak , aki nem esett kétségbe, nem állt félre, hanem a vele tartókkal hozzálátott a védelem megszervezéséhez. Bécs tiltakozása ellenére pénzt bocsátott ki (Kossuth –bankó), kimondták 40 ezer katona azonnali fegyverbe hívását, s október 8-án a képviselőház a végrehajtó hatalom gyakorlását az OHB-ra ruházta. Kossuth az országgyűlés Védelem megszervezése Kossuth- bankók OHB Elrendeli az újoncozást Pákozd 1848. Szeptember 29. magyar győzelem

24 Elrendeli az újoncozást
Bécs tiltakozása ellenére Kossuth az országgyűlés Védelem megszervezése Kossuth- bankók OHB Elrendeli az újoncozást Pákozd 1848. Szeptember 29. magyar győzelem

25 pénzügyminisztériumot
1848. Augusztus 31-én (Tk old.) Az országgyűlés megalakulásának idején /1848. júl.5./ már meglehetősen nehéz volt a helyzet a nemzetiségi mozgalmak Bécsből táplált katonai fenyegetése miatt. Batthyány már májusban elrendelte 10ezer nemzetőr toborzását, ez azonban nem bizonyult elegendőnek. Ezért július 11-én Kossuth híres megajánlási beszédében 200 ezer újonc és 42 millió forint hitel megszavazását kérte az országgyűléstől védelmi célokra. A képviselők ezt nagy lelkesedéssel meg is adták, az uralkodó nem hagyta jóvá a törvényt. Egyre világosabbá vált, hogy az udvar megfelelő alkalomra vár, hogy a forradalom eredményeit megsemmisítse. (TK old) aug 31 után Batthány és Deák megpróbált tárgyalásokat kezdeni, de nem állt velük szóba senki….Szept. 9-én az országgyűlés száztagú küldöttsége próbálta sikertelnül befolyásolni az uralkodót. Mindezek hatására bomlásnak indult a Batthyány kormány, a miniszterek lemondtak vagy egyszrűen visszavonultak, végül maga a miniszterelnök is megvált tisztségétől. Szeptember 11-én pedig Jellasics hadai átkeltek a Dráván. (TK old) A közvetlen veszedelem az országgyűlést határozott lépésekre sarkallta . Szeptember 15-én eltörölték a parasztság egyik fő sérelmének számító szőlődézsmát, a következő napon pedig határozatot hoztak az Országos Honvédelmi Bizottmány létrehozásáról , melynek elnöke Kossuth toborzóútra indult az Alföldre. István nádor aki sikertelenül próbált meg közvetíteni Bécsben lemondott, mire az udvar Lamberg Ferencet nevezte ki tejhatalmú katonai biztosává. Az országgyűlés törvénytelennek minősítette a kinevezést, és a felháborodott tömeg a hajóhídon felkoncolta. Jellasics eközben akadálytalanul haladt a főváros felé, ám szept. 29-én a jórészt újoncokból álló sereg megállította Pákozdnál. A bán ekkor jobbnak látta Bécs irányában az országból kihátrálni. Ezzel Magyarország számára döntő fordulat következett be: fegyveres önvédelmi harc vállalása a szabadság vívmányainak megőrzéséért, az uralkodó által szentesített alkotmány védelmében. Ebben óriási szerepe volt Kossuthnak , aki nem esett kétségbe, nem állt félre, hanem a vele tartókkal hozzálátott a védelem megszervezéséhez. Bécs tiltakozása ellenére pénzt bocsátott ki (Kossuth –bankó), kimondták 40 ezer katona azonnali fegyverbe hívását, s október 8-án a képviselőház a végrehajtó hatalom gyakorlását az OHB-ra ruházta. Had- pénzügyminisztériumot Bécs visszavonta : Szeptemberi fordulat TK old) aug 31 után Batthány és Deák megpróbált tárgyalásokat kezdeni, de nem állt velük szóba senki….Szept. 9-én az országgyűlés száztagú küldöttsége próbálta sikertelnül befolyásolni az uralkodót. Mindezek hatására bomlásnak indult a Batthyány kormány, a miniszterek lemondtak vagy egyszerűen visszavonultak, végül maga a miniszterelnök is megvált tisztségétől. Szeptember 11-én pedig Jellasics hadai átkeltek a Dráván… A közvetlen veszedelem az országgyűlést határozott lépésekre sarkallta . Szeptember 15-én eltörölték a parasztság egyik fő sérelmének számító szőlődézsmát, a következő napon pedig határozatot hoztak az Országos Honvédelmi Bizottmány létrehozásáról , melynek elnöke Kossuth toborzóútra indult az Alföldre. .. …Kossuth nem esett kétségbe, nem állt félre, hanem a vele tartókkal hozzálátott a védelem megszervezéséhez. Bécs tiltakozása ellenére pénzt bocsátott ki (Kossuth –bankó), kimondták 40 ezer katona azonnali fegyverbe hívását, s október 8-án a képviselőház a végrehajtó hatalom gyakorlását az OHB-ra ruházta. Az es forradalom és szabadságharc fontosabb eseményei /3 perc/

26 Pákozd 1848. Szeptember 29. Jelasics
(Tk old.) Az országgyűlés megalakulásának idején /1848. júl.5./ már meglehetősen nehéz volt a helyzet a nemzetiségi mozgalmak Bécsből táplált katonai fenyegetése miatt. Batthyány már májusban elrendelte 10ezer nemzetőr toborzását, ez azonban nem bizonyult elegendőnek. Ezért július 11-én Kossuth híres megajánlási beszédében 200 ezer újonc és 42 millió forint hitel megszavazását kérte az országgyűléstől védelmi célokra. A képviselők ezt nagy lelkesedéssel meg is adták, az uralkodó nem hagyta jóvá a törvényt. Egyre világosabbá vált, hogy az udvar megfelelő alkalomra vár, hogy a forradalom eredményeit megsemmisítse. (TK old) aug 31 után Batthány és Deák megpróbált tárgyalásokat kezdeni, de nem állt velük szóba senki….Szept. 9-én az országgyűlés száztagú küldöttsége próbálta sikertelnül befolyásolni az uralkodót. Mindezek hatására bomlásnak indult a Batthyány kormány, a miniszterek lemondtak vagy egyszrűen visszavonultak, végül maga a miniszterelnök is megvált tisztségétől. Szeptember 11-én pedig Jellasics hadai átkeltek a Dráván. Pákozd 1848. Szeptember 29. Jelasics magyar győzelem ( Az es Honvédsereg még fehér színű, piros és zöld úgynevezett farkasfogakkal szegélyezett zászlók alatt harcolt, közepén a címerrel.) Az es forradalom és szabadságharc fontosabb eseményei /3 perc/

27 Hadsereg újjászervezése Görgey Artúr
Tk 5 (168. old )……tétovázás után…..a honvéd sereg végül támadásra szánta el magát , október 30-án Bécs határában Schwehachtnál súlyos vereséget szenvedett, s fejveszett menekülésbe kezdett. A visszaözönlő sereg újjászervezésével Kossuth Görgey Artúrt bízta meg, aki akkor vonta magára az OHB elnökének figyelmét, amikor március 30-án Csepel-szigeten felakasztatta a Jelasics számára futárszolgálatot teljesítő Zichy Ödönt grófot. Emellett szerepe volt az egyik horvát sereg bekerítésében Ozora mellett.. A Görgey keze alá került haderő többségét alig kiképzett és igen gyengén felszerelt újoncok alkották, kaszás, mezítlábas, nemzetőrök, fegyelmet nem türő nemesek.. A tisztikar lelkiismereti problémákkal küszködött.. Mindezek tetejében a csúfos vereség következtében az önbizalom is hiányzott a katonákból. Az un fel-dunai hadtest élére kinevezett 30-éves tábornok előtt hihetetlenül nehéz feladat állt, mikor ebből a tömegből fegyelmezett, ütőképes hadsereget akart szervezni. Ilyenre viszon t feltétlenül szükség volt , mivel Bécs elszánta magát a a döntő támadásra. December 2-án a bécsi kormány lemondatta V. Ferdinándot , helyébe a 18 éves Ferenc Józsefet ültette, akit nem kötött az áprilisi törvényekre tett eskü. z es Honvédsereg még fehér színű, piros és zöld úgynevezett farkasfogakkal szegélyezett zászlók alatt harcolt, közepén a címerrel. Schwechati vereség Windischgratz Hadsereg újjászervezése Görgey Artúr 1848 december Ferenc József uralkodóváltás

28 Tk 5 (168. old )……tétovázás után…
Tk 5 (168. old )……tétovázás után…..a honvéd sereg végül támadásra szánta el magát , október 30-án Bécs határában Schwehachtnál súlyos vereséget szenvedett, s fejveszett menekülésbe kezdett. A visszaözönlő sereg újjászervezésével Kossuth Görgey Artúrt bízta meg, aki akkor vonta magára az OHB elnökének figyelmét, amikor március 30-án Csepel-szigeten felakasztatta a Jelasics számára futárszolgálatot teljesítő Zichy Ödönt grófot. Emellett szerepe volt az egyik horvát sereg bekerítésében Ozora mellett.. A Görgey keze alá került haderő többségét alig kiképzett és igen gyengén felszerelt újoncok alkották, kaszás, mezítlábas, nemzetőrök, fegyelmet nem türő nemesek.. A tisztikar lelkiismereti problémákkal küszködött.. Mindezek tetejében a csúfos vereség következtében az önbizalom is hiányzott a katonákból. Az un fel-dunai hadtest élére kinevezett 30-éves tábornok előtt hihetetlenül nehéz feladat állt, mikor ebből a tömegből fegyelmezett, ütőképes hadsereget akart szervezni. Ilyenre viszon t feltétlenül szükség volt , mivel Bécs elszánta magát a a döntő támadásra. December 2-án a bécsi kormány lemondatta V. Ferdinándot , helyébe a 18 éves Ferenc Józsefet ültette, akit nem kötött az áprilisi törvényekre tett eskü. z es Honvédsereg még fehér színű, piros és zöld úgynevezett farkasfogakkal szegélyezett zászlók alatt harcolt, közepén a címerrel. Tk 5 (168. old )……tétovázás után…..a honvéd sereg végül támadásra szánta el magát , október 30-án Bécs határában Schwehachtnál súlyos vereséget szenvedett, s fejveszett menekülésbe kezdett. A visszaözönlő sereg újjászervezésével Kossuth Görgey Artúrt bízta meg, aki akkor vonta magára az OHB elnökének figyelmét, amikor március 30-án Csepel-szigeten felakasztatta a Jelasics számára futárszolgálatot teljesítő Zichy Ödönt grófot. Emellett szerepe volt az egyik horvát sereg bekerítésében Ozora mellett.. A Görgey keze alá került haderő többségét alig kiképzett és igen gyengén felszerelt újoncok alkották, kaszás, mezítlábas, nemzetőrök, fegyelmet nem tűrő nemesek. A tisztikar lelkiismereti problémákkal küszködött.. Mindezek tetejében a csúfos vereség következtében az önbizalom is hiányzott a katonákból. Az un fel-dunai hadtest élére kinevezett 30-éves tábornok előtt hihetetlenül nehéz feladat állt, mikor ebből a tömegből fegyelmezett, ütőképes hadsereget akart szervezni. Ilyenre viszont feltétlenül szükség volt , mivel Bécs elszánta magát a a döntő támadásra. December 2-án a bécsi kormány lemondatta V. Ferdinándot , helyébe a 18 éves Ferenc Józsefet ültette, akit nem kötött az áprilisi törvényekre tett eskü. Windischgratz Görgey Artúr Ferenc József

29

30 Lehetővé tette, hogy a magyar haderő ellentámadásba kezdjen
Dembinszki: 1848 végén gróf Teleki László közvetítésével felajánlotta szolgálatait a magyar kormánynak és január 11-én Magyarországra érkezett. A magyar szabadságharcban mindvégig súlyos problémát okozott egy a feladatra alkalmas fővezér hiánya ezért Kossuth több más lengyel tábornok meghívásával is próbálkozott, de végül Dembinszkynél járt sikerrel. Kossuth nem vette figyelembe azt a tényt, hogy Dembinszky hírnevét visszavonuló hadműveletben szerezte, valójában győztes csatát soha nem vívott. Tk 5 (169 old.) 1849 január 2-án a pesti hadi tanács úgy határozott, hogy Perczel keletre vonul a kormányt fedezve, Görgey pedig a főerőkkel észak felé maga után vonja a császáriakat, Az alig 16 ezer főnyi fel-dunai hadtest Windischgratz és Schlick túlerejével nézett szembe, miközben a lelkiismereti válságba került tisztikara is bomladozni kezdett. Ennek megállítására Vácon nyilatkozatot adott ki, melyben az „idétlen republikánus izgatást” elítélve , s az OHB-t is bírálva kijelentette, hogy a hadsereg „hű marad esküjéhez”, azaz a királyi esküvel szentesített alkotmányhoz, s csak a hadügy minisztertől fogad el parancsokat. Kossuth ezt úgy értékelte, hogy a tábornok kivonta magát az OHB hatásköréből, így a köztük lévő ellentét súlyosabbá vált. Kossuth új fővezér után nézett, s a Párizsba küldött Teleki László közvetítésével Dembinszkit, az 1830-as lengyel felkelés egyik vezetőjét hívta meg erre a posztra. Görgey Artúr (Barabás Miklós) Fel-dunai hadtest Váci Nyilatkozat Bem József Klapka György Felső –tiszai serege egyesült Ellenfeleit kiszorítja Erdélyből Fel-dunai hadtesttel Lehetővé tette, hogy a magyar haderő ellentámadásba kezdjen

31 DIADALMAS TAVASZI HADJÁRAT
Tk 5 (170) A kápolnai ütközetnek két fontos következménye lett. Windischgratz a csatát végső győzelemként jelentette az uralkodónak , mire az udvar márc. 4-én kiadta az olmützi un. oktrojált (kényszerített) alkotmányt, mely az áprilisi törvényeket semmisnek tekintve egységes, centralizált birodalom felállításáról intézkedett. Magyar oldalon pedig a tiszafüredi táborban nyíltan kirobbant a tisztikar elégedetlensége Dembinszkivel szemben. A zendülés eredménye Dembinszki leváltása lett, Görgey ugyancsak helyettes fővezéri megbízást kapott. Dembinszky Kápolnai csata Olmützi alkotmány DIADALMAS TAVASZI HADJÁRAT Tk III.(Z)-156.old: 1849 március végén a Tiszánál összevont ötvenezer honvéd támadásba lendült Hiába volt a császári fősereg változatlanul számbeli főlényben, hiába volt mögötte a megerősített Buda, a gazdag Dunántúl, a császárhoz hű Ausztria és Csehország. Mit sem ért a több ágyú , a jól képzett tisztikar. A honvédek nehézcsaták sorában legyőzték, és alig négy hét alatt a Tiszától Pozsonyig űzték őket.

32

33 Hatvani győzelem /április 2/ Isaszegi győzelem Tápióbicskei győzelem
A támadás terveit Klapka készítette. A tavaszi hadjárat diadalmas csaták sorozatából állt, fő célját azonban, az ellenfél bekerítését nem érte el. Hatvani győzelem /április 2/ Isaszegi győzelem Április 6 Tápióbicskei győzelem Április 4 Az isaszegi csatában Görgei Artúr megállítja Klapka visszavonuló honvédeit, ezzel döntő fordulatot adva a csatának (Than Mór festménye) Győzelemek ellenére az osztrák sereg vissza tudott vonulni Pest felé.

34 Kudarcai miatt leváltották Windischgratzet, az osztrák erők meglehetősen zilált állapotban vonultak tovább a Duna jobb partján , a honvédség a másik oldalon győzelmeket aratott. Váci csatában /ápr.10/ Nagysallónál /ápr.19/ Komáromnál Nem sikerült megakadályozni az ellenséges főerők kimenekülését az országból. E sikerek következtében , illetve Perczel szerbek fölött aratott Délvidéki győzelmével az ország nagy része ismét a magyar kormány ellenőrzése alá került.

35 Buda ostroma Buda bevétele

36 Függetlenségi Nyilatkozat
Tk. 5 (172old.): A detronizáció következményei egészen mások lettek mint amit Kossuth várt. Megerősítette a függetlenségi politikát veszélyesnek tartó körök összetartását, a hadsereg számára pedig – s ez elsősorban a tisztikart érintette- a trónfosztás a fegyveres önvédelmi harc jogi alapját szüntette meg. Végül a külföldi reagálás is egészen más lett. Az az állítás ugyan, hogy a Függetlenségi Nyilatkozat alapot adott az orosz beavatkozásra, nem felel meg a valóságnak, mivel a cári fellépés indítékának a magyar katonai seregek bőségesen elegendőek voltak, hivatkozni viszont már tudtak rá a bevonuló oroszok. Franciaország és Anglia pedig az európai egyensúly fenntartása érdekében szükségesnek tartotta a Habsburg-monarchia fenntartását…. A magyar vezetés hiába remélte a Függetlenségi Nyilatkozat után a nemzetközi elismerést, a lépés nem javított, inkább rontott az ország helyzetén Görgey Buda serege Komáromtól Háromhetes ostrom Függetlenségi Nyilatkozat 1849. Ápr. 14. Debrecen Habsburg-ház trónfosztása Független Magyarország Kossuth Lajos kormányzó Szemere Bertalan miniszterelnök

37

38 Görgei és táborkara a komáromi csatában
1848 július

39 Piski híd

40 Tápiai csata

41 Temesvár

42 Temesvár

43 Komárom

44

45 Klasszikusok novellái a magyar szabadságharcról MP3 formátum
2004 tavaszán napvilágot látott kötet, Hermann Imre: Az es szabadságharc nagycsatái. Ebben az alkotmányvédő, majd függetlenségi háború nagy fegyveres összecsapásait mutatja be és elemzi. Az olvasói eligazodást térképek és korabeli illusztrációk segítik. Az akkori világ két nagyhatalmával szemben háborút viselni csak ütőképes hadsereggel lehetett. Hermann Róbert részletesen ismerteti a honvédsereg létrejöttének, felszerelésének, kiképzésének folyamatát, és arra is utal, mi volt a gazdasági alapja a magyar sereg működtetésének. A legfontosabb az, hogy a nép bízott a kormány által kibocsátott papírpénzben, vagyis bízott magában a kormányban. E bizalmat a politikai elit a reformkorban kifejtett munkájával érdemelte ki, amelynek révén az érdekegyesítés sikere 1848-ban a társadalmi békét és a forradalmi változások támogatását is jelentette Ennek köszönhetően állhatott a végül főt számláló honvédsereg több mint egyharmada önkéntes. Az adott körülmények között szerencsés volt, hogy a honvédgyalogság nem ezredekre, hanem zászlóaljakra tagolódott (több mint 150 alakult belőlük), mivel ez nagyobb mobilitást biztosított. De a honvédségnek nem a gyalogság volt a legkiválóbb része, mint ez a 3. (fehértollas) és 9. (veressipkás) zászlóaljak legendás hősiessége révén a magyar köztudatba beivódott, s nem is a huszárság, hanem a tüzérség. .A cs. kir. és az orosz tisztek meg voltak győződve arról, hogy a magyar seregnek francia tüzérei vannak, s igencsak csodálkoztak, amikor kiderült, hogy éves ifjoncok leckéztették meg őket.. Az igazi olvasói csemegét persze Az igazi olvasói csemegét persze a csaták és ütközetek ismertetése jelenti. Az elsõ összecsapásra június 12-én Karlócánál került sor, az utolsó puskalövésváltásra szeptember végén Komáromnál. Ennek az időszaknak felezőpontjában állnak a ma is ismert branyiszkói és piski ütközetek. Az elõbbin õl a hadosztály mellé kirendelt Nádor huszárok is kivették a részüket. Parancsnokuk, Emil Üchtritz báró, miután belátta, hogy a lovasság a meredek hágón felfelé semmire sem használható, huszárait hátrahagyva s maga mellé véve az osztálytrombitást, valamint háromszázad honvédet, egy szûk mellék- ösvényen megindult a hegyen fölfelé, s közben tízpercenként egy rohamjelet trombitáltatott a kornétással. A védõk csak azt hallották, hogy valahonnan az oldalukból is csapatok közelednek. Ez is arra indította Deym vezérõrnagyot, hogy ne erõltesse tovább a szoros védelmét..A piski ütközet több válságos momentumát is rendkívül izgalmasan tárja fel Hermann Róbert, akinek könyve a szabadságharc 11 csatájának és 28 ütközetének izgalmas, lélekemelõ, de a tényekhez szigorú- an ragaszkodó leírását tartalmazza Az ismertetések kiegészítéséül egyegy jelentõs honvéd ezredes, honvédtábornok vagy ellenséges vezér rövid életrajzának közzététele szolgál. (KOVÁCS ISTVÁN (Zrínyi Kiadó, Budapest, 2004,) 408 oldal, 5880 F Klasszikusok novellái a magyar szabadságharcról MP3 formátum Kortárs Irodalmi folyóirat/ Hermann Róbert: Az 1848–1849-es szabadságharc nagy csatái

46 Érettségi feladatok

47 jellemzőire! Használja a Történelmi atlaszt!
Szempontok Műveletek, tartalmak Pont Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a szabadságharc 1848 szeptembere és 1849 februárja közötti időszak katonai esélyeit elemzi. A válasz lényegre törően mutatja be, hogy a magyar haderő a harcok során alakult meg és vált az osztrákok egyenrangú ellenfelévé. Az elemzés feltárja az egyes hadjáratok stratégiai jelentőségét (a felvidéki hadjárat biztosítja a tiszántúli felkészülést, Bem erdélyi sikerei lehetővé teszik a kormány és a törvényhozás debreceni munkáját). A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a forrásokat, azokból lényeges megállapításokat fogalmaz meg, következtetéseket von le. 0–8 Tájékozódás térben és időben M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. T Azonosítja a hadiesemények időpontjait (1848 szeptembere és 1849 februárja között) és az egyes csatákat időben és térben jól helyezi el (Felvidék, Erdély). Szaknyelv alkalmazása M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Szakszerűen használja a következő általános fogalmakat: pl. forradalom, függetlenség, szabadságharc, alkotmányos királyság vagy monarchia, alkotmány stb. T Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat: pl. fel-dunai hadtest, OHB, váci kiáltvány, áprilisi törvények, kormánybiztos, népfelkelő stb. 0–4 Források használata M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl.: rögzíti a magyar honvédség létrejöttének politikai és katonai feltételeit, és megállapítja, hogy a hadseregszervezés a visszavonulások ellenére folyamatosan és eredményesen folyt. T Pl.: rögzíti, hogy Magyarországnak katonailag sikerült megszerveznie önmagát 1848 késő őszére, és megállapítja, hogy a császári haderő létszámban nagyobb volt, de a honvédsereg méltó ellenfele lett. T Pl.: utal arra, hogy az osztrák hadvezetés túlértékelte az decemberi sikereit, és megállapítja, hogy ez is hozzájárult az eredményes önvédelmi harc folytatásához. 0–8 Eseményeket alakító tényezők feltárása M A vizsgázó feltárja a hadműveletek stratégiai, politikai és katonai hátterét. T Pl.: rögzíti a fontosabb hadműveletek, hadjáratok céljait (Tiszántúl biztosítása), és megállapítja, hogy a magyar hadsereg visszavonulása ellenére eredményesen folyt a hadsereg szervezése és felkészítése. T Pl.: utal arra, hogy az fordulóján hozott politikai és katonai intézkedések megmentik a szabadságharcot az azonnali bukástól, és megállapítja, hogy ezekkel az intézkedésekkel lehetett a honvédsereg erőit egyesíteni. T Pl.: feltárja, hogy a visszavonulás politikai feszültséget eredményezett a politikai és a katonai vezetés között, és megállapítja, hogy a tisztikar hűségének bizonyítékaként került sor a váci kiáltvány kiadására, melyben a honvédség az alkotmányhoz való hűségét hangsúlyozza. T Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja elemzését. 0–10 Megszerkesztettség, nyelvhelyesség A tanuló fogalmazása mondatokból áll, a mondatok világosak és egyértelműek. Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését szolgálja. A tanuló megállapításai árnyalt elemzőkészségről tanúskodnak. A szöveg nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibákat. 2005.Október 18. A feladat az évi forradalom és szabadságharcról szól. (hosszú) Elemezze a források és ismeretei alapján a katonai helyzet alakulását ősze és 1849. tavasza közötti időszakban. Térjen ki a bel- és külpolitikai helyzet főbb jellemzőire! Használja a Történelmi atlaszt!

48 „Ma délben Budát és Pestet kardcsapás nélkül birtokomba ejtettem
„Ma délben Budát és Pestet kardcsapás nélkül birtokomba ejtettem. Arra számítottam, hogy [...] Buda előtt a csatát elfogadják, ahol sikeresen legyőzhetem őket. De úgy látszik, hogy az ellenség a Bábolna és Mórnál szenvedett kudarcok folytán még meglevő önbizalmát végkép elveszítette, [...] Szolnok felé a Tisza mögé visszavonuljon. Tulajdonképpeni ereje most már nagyjában csak rendes lovasságából és tüzérségéből áll, amennyiben rendes gyalogsága még meglevő maradványai felette csekélyek, sőt még ezek is teljesen demoralizáltak. A honvéd zászlóaljak és az önkéntesek a visszavonulás alatt minden valószínűség szerint lassankint végleg feloszolnak.” (Windischgrätz hg. jelentése.) „Miután a feldunai hadtest, szem előtt tartva Magyarország alkotmányára letett esküjét és önnön becsületét, teljes tudatában van annak, hogy mit akar és mit kell tennie: ezennel végül kijelenti, hogy az ellenséggel folytatott, bármely egyezkedésnek eredményét csak abban az esetben ismeri el, ha az egyrészt Magyarországnak azon alkotmányformáját, melyre a hadtest megesküdött, másrészt magának a hadtestnek katonai becsületét is biztosítja.” (Görgey Arthur)

49 Osztrák haderő 1848 decemberében Magyar haderő 1848 decemberében- Fősereg fő Fel-dunai hadtest fő Tartalék sereg fő Egyéb erők fő Egyéb erők fő Erdélyi hadtest fő További erők fő További erők fő Dráva mentén fő Őrség: Komárom, Lipótvár, Munkács, Pétervárad fő Teljes létszám fő Teljes létszám fő

50 Kronológia: 1848. szept. 29. pákozdi csata 1848. okt. 30. Schwechati csata 1848. dec. 25. Kolozsvár 1848. dec. 27. Győr feladása 1848. dec. 30. móri csata 1849. jan. 4. Pest eleste 1849. jan. 5. váci kiáltvány 1849. jan. 31. tokaji csata 1849. febr. 5. Branyiszkóiszoros elfoglalása

51 17. A nemzetiségi kérdés 1848-49-ben (rövid)
Szempontok Műveletek, tartalmak Pont Feladatmegértés A vizsgázó bemutatja a nemzetiségi kérdést a forradalom és szabadságharc keretei között kb. az áprilisi törvények létrejöttének idejétől a nemzetiségi törvény megalkotásáig. Gondolatmenetében támaszkodik a forrásokra. 4 Tájékozódás térben és időben M Az eseményeket elhelyezi időben és térben. T A problémát 1848 márciusa és 1849 júliusa közti időben vizsgálja. Térbeliség: Magyarország, benne főleg a jelentős magyarellenes mozgalmak helyszínei (Délvidék, Erdély, Horvátország); a magyarországi nemzetiségek regionális elhelyezkedésének ismerete (történelmi atlasz). 4 Szaknyelv alkalmazása M Helyesen nevezi meg és alkalmazza az általános és a feladathoz kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Használja az általános történelmi fogalmakat: pl. nemzet, nemzetiség, nemzetiségi kérdés, törvényhozás, illetve helyesen alkalmazza a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat: pl. forradalom és szabadságharc, áprilisi törvények, nemzetiségi törvény, nemzeti eszme, politikai Nemzet. 4 Forrásokhasználata M A válaszba beépülnek a forrásokból kibontható információk, s belőlük a vizsgázó következtetéseket von le. T Pl.: rögzíti, hogy a nemzetiségi kérdés a forradalom és a szabadságharc egyik legnagyobb feszültségforrása; megállapítja a magyar álláspont változását (Kossuth- és Teleki-szemelvény), utal a szabadságharc végi kompromisszum lehetőségére is. 4 írásbeli vizsga / május 9. Történelem — középszint Javítási-értékelési útmutató Eseményeket alakító tényezők feltárása M A válasz bemutatja, hogyan alakultak a forradalom és szabadságharc idején a nemzetiségi kérdést meghatározó körülmények. T Pl.: rögzíti, hogy az áprilisi törvények „az egy politikai nemzet” elv alapján nem foglalkoznak a nemzetiségek sajátos problémáival, megállapítja, hogy részben emiatt a horvát, a szerb, a román és az erdélyi szász mozgalom a szabadságharc ellen fordult, vagy utal a bécsi udvar megosztó törekvéseire. T Pl.: rögzíti, hogy a szabadságharc utolsó szakaszában rendezte az országgyűlés a nemzetiségi törvényt, megállapítja ennek megkésettségét. 6 Megszerkesztettség nyelvhelyesség A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. 2 Összpontszám 24 Vizsgapontszám 12 2007. Május 17. A feladat az es forradalom és szabadságharc történetére vonatkozik. (rövid) Mutassa be ismeretei és a források alapján a nemzetiségi kérdés alakulását az es forradalom és szabadságharc idején Magyarországon!

52 „Én soha, de soha a magyar szent korona alatt más nemzetet és nemzetiséget, mint a magyart elismerni nem fogok. Tudom, hogy vannak emberek és népfajok, akik más nyelvet beszélnek, de egy nemzetnél több itten nincsen.” (Kossuth Lajos a szerbek küldöttségének; március 27.) „…ne járuljunk a magyar szabadság asztalához, mert azon minden falat mérgezett.” (Simion Barniut, az erdélyi románság egyik vezetője; május) „A nemzet képviselői s az ország főrendjei Magyarország népeihez. Atyánkfiai! Szólunk hozzátok, magyarok, németek, tótok, oláhok, rácok, horvátok, oroszok! Szólunk elárult közös hazánk nevében, mellyet a királyt környező cselszövők gonosz hálóval körülkerítettek… Ott állunk, hogy élet és halál, szabadság és szolgaság között van választás.” (Az első népképviseleti országgyűlés irataiból; december)

53 „…A harc közöttünk és a szerbek között felette kegyetlenül folyt, az utóbbiak a
hadifoglyokat könyörtelenül lemészárolták, sőt még a holttesteket is lefejezték és megcsonkították. Részünkről is a csatamezőn csak ritkán nyert valaki pardont…” (Klapka György; 1848 nyara) „Egy van, mi különösen szívemen fekszik, mert Magyarhon jövője, véleményem szerint attól függ. Különféle nemzetiségek iránt legyünk jogkiosztásban mentől bőkezűbbek. Nemcsak Ausztria halt meg, hanem Szent István Magyarországa is. Mire annyi vér és áldozat? Hogy nyomorú plántai [palántaszerű] életet éljünk, mintegy melegágyi üveg alatt? Nem! Sorsunk a világ legnagyobb dicsősége leend, vagy halál. Liberté, égalité, fraternité [szabadság, egyenlőség, testvériség], még nem elég. A népek nemzetiségi életet is kívánnak élni. Olly rendszert kellene állítanunk, melly által a nemzetiség egysége hiányát az egyéni nemzetiségi jogok egyeztetése és méltánylata által pótolják.” (Teleki László levele Kossuthnak; május)

54 „ Tiszta román megyékben és hatóságokban, vagy pedig ott, hol a többséget a román
ajkúak teszik, a tanácskozások szintúgy román, mint magyar nyelven tartathatnak; nem különben a jegyzőkönyv is mind a két nyelven szerkesztendő. Az országgyűléssel, kormánnyal és hatóságokkal a levelezések magyarul történnek, kivévén azon közléseket, melyek oly törvényhatóságok között válttatnak, hol mind a két nyelv használtatik hivatalosan; ez esetben a levelezés román nyelven is eszközöltethetik.” (Magyar-román megbékélési tervezet; július 14.)

55 Érdekességek

56 A trikolórt, a háromszínű zászlót Európában a francia forradalom tette "divatossá". A párizsi események ihlették meg Szendrey Júliát is, amikor március 15-én megvarrta és Petőfi mellére tűzte a ma ismert kokárdák első példányát. A piros-fehér-zöld színhármas meggyökereztetése azonban nem kizárólag a márciusi ifjak érdeme, ők csupán "rehabilitálták" a nemzeti színeket. A trikolór először Mátyás korában tűnt fel egy pecsétnyomón, de ekkor még messze állt attól, hogy országszerte ismert legyen. A háromszínű szalagot viszont már a XIX. század elején is hordták, többek között József nádor felesége, Anna Pavlovna - meséli Bertényi Iván heraldikus, egyetemi tanár. A kokárda történetébe azonban nem csupán a felívelés, hanem a tiltás évei is beleivódtak: a 48-as forradalom leverésétől a kiegyezésig senki sem hordhatta, mint ahogy a Tanácsköztársaság is inkább a nemzetközi vörös színt részesítette előnyben. A Kádár-korszakban csupán a nem hivatalos ünnepeken viselt kokárdát nézték rossz szemmel, hiszen abban a függetlenség vagy épp a szovjetellenesség jelképét vélték felfedezni. A piros-fehér-zöld színhármas először 1848-ban vált az ország hivatalos jelképévé, a forradalom egyik jelentős eredményeképpen. A trikolor (azaz a három színű zászló) a francia forradalom óta vált "divatossá", így a magyar zászló is három színű lett: a piros szín az erőt, a fehér a hűséget, a zöld pedig a reményt jelképezi. A forradalom leverése után természetesen nem engedélyezték ennek a nemzeti jelképnek a használatát sem, a kiegyezés óta azonban újra magyarságunk legnagyobb szimbóluma lett a piros-fehér-zöld színhármas. Ezért a mai napig is ezeknek a színeknek a környezetében ünnepeljük nemzeti ünnepeinket. A piros-fehér-zöld színhármas először 1848-ban vált az ország hivatalos jelképévé, a forradalom egyik jelentős eredményeképpen. A trikolor (azaz a három színű zászló) a francia forradalom óta vált "divatossá", így a magyar zászló is három színű lett: a piros szín az erőt, a fehér a hűséget, a zöld pedig a reményt jelképezi. A forradalom leverése után természetesen nem engedélyezték ennek a nemzeti jelképnek a használatát sem, a kiegyezés óta azonban újra magyarságunk legnagyobb szimbóluma lett a piros-fehér-zöld színhármas. Ezért a mai napig is ezeknek a színeknek a környezetében ünnepeljük nemzeti ünnepeinket.

57 Függetlenségi Nyilatkozat
Szeptemberi fordulat OHB Pákozd Jellasics 1848.március 15 Windischgratz Kossuth Lajos Pozsony Görgey Artúr FÜGGETLEN FELELŐS MINISZTÉRIUM Ferenc József Áprilisi törvények Bem Klapka Kápolna 1848. április 11 NÉPKÉPVISELETI ORSZÁGGYŰLÉS Olmützi alkotmány választójog Tavaszi hadjárat Polgári állam felépítése Tized Eltörölték: Úrbéri terhek Nagysalló Úriszék Isaszeg Vác Tápióbicske Ősiség Függetlenségi Nyilatkozat 1848.május 21. Közteherviselés Nemzetőrség Sajtótörvény Haynau 1848.okt.6. Az Ausztriához fűződő viszony nem nyert egyértelműen megfogalmazást