Közfelügyeleti ellenőrzések tapasztalatai Molnár Csilla Számviteli és Felügyeleti Főosztály főosztályvezető-helyettes 2014. szeptember 11.

Az előadások a következő témára: "Közfelügyeleti ellenőrzések tapasztalatai Molnár Csilla Számviteli és Felügyeleti Főosztály főosztályvezető-helyettes 2014. szeptember 11."— Előadás másolata:

1 Közfelügyeleti ellenőrzések tapasztalatai Molnár Csilla Számviteli és Felügyeleti Főosztály főosztályvezető-helyettes szeptember 11.

2 Témák: Könyvvizsgálói Közfelügyeleti hatóság célja és feladatai
A kamarai és a hatósági minőségellenőrzések közötti különbségek A hatósági minőségellenőrzések tapasztalatai és eredményei Néhány speciális terület Mikor használjuk a VÉTÓ-t?

3 A könyvvizsgálói közfelügyeleti rendszer célja
a könyvvizsgálói tevékenység gyakorlása átlátható, ellenőrizhető, számon kérhető legyen és a közérdek megfelelően érvényesüljön.

4 Közfelügyeleti hatóság feladatai (1)
Vizsgálja és értékeli a könyvvizsgálói közfelügyeleti rendszer részelemeit a könyvvizsgálói tevékenység végzésének engedélyezését, a kamarai nyilvántartások vezetését, a magyar nemzeti könyvvizsgálati standardok, a kamara etikai szabályzata, valamint a belső minőségellenőrzésre vonatkozó nemzeti standardok kialakítását, elfogadását, a szakmai továbbképzési rendszer és a minőségbiztosítási rendszer működését, a fegyelmi eljárásokat.

5 Közfelügyeleti hatóság feladatai (2)
Tevékenységét éves munkaterv alapján végzi. Feladatai ellátásához szakértőt is igénybe vehet. Évente nyilvánosságra hozza az éves munkatervének végrehajtásáról szóló beszámolót. A beszámolóban ki kell térnie a lefolytatott független minőségellenőrzések (inspekciók) során tapasztalt főbb hiányosságokra, és a megtett intézkedésekre. Átláthatósági jelentések közzétételét és tartalmát ellenőrzi.

6 Közfelügyeleti hatóság feladatai (3)
A hatóság a könyvvizsgálói szolgáltatást igénybe vevők érdekét veszélyeztető helyzet észlelése esetén a rendelkezésére álló tények elemzése, értékelése, mérlegelése alapján, a veszélyeztetés mértékének figyelembevételével: javaslatot tesz a kamara, illetve a miniszter részére a könyvvizsgálói szolgáltatást igénybe vevők érdekét veszélyeztető helyzet megszüntetésének módjára, eljárást kezdeményez a kamara megfelelő hatáskörrel rendelkező szervénél, törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez.

7 A kamarai és a hatósági minőségellenőrzések közötti eltérések (1)
A vizsgált könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek köre Gyakoriság (6 év vs. 3 év) Időbeli eloszlás (3-4 hónap vs. 12 hónap) Minőségellenőr státusza (aktív könyvvizsgáló kollegák vs. független ellenőrök) Minőségellenőr egyedül vs. inspekciós munkacsoport Kérdőívek terjedelme Időráfordítás – a cégszintű vizsgálat akár 2 hétig is eltarthat egy-egy nagyobb könyvvizsgáló cégnél, egy megbízás vizsgálata akár két vagy több napig is tarthat Kiválasztott megbízások száma (Kamara egyet, a hatóság többet is vizsgálhat, amelyek között lehet nem közérdeklődésre számot tartó megbízás is)

8 A kamarai és a hatósági minőségellenőrzések közötti eltérések (2)
Cégszintű és megbízás szintű vizsgálatok eredményei összefüggnek – ha egy megbízásnál jelentős kontrollbeli hiányosságot tapasztalunk, az visszahat a cégszintű vizsgálat eredményére A hatóságnak joga van módosítani a kérdőív értékelése során kiadott eredményt, amennyiben az összkép attól eltér Szankciók: a „nem felelt meg” minősítés automatikusan fegyelmi eljárást von maga után

9 A kockázat alapú kiválasztás 3 szintje
1. szint: A könyvvizsgáló / könyvvizsgáló cég kiválasztása: Minimum ellenőrzési periódus 3 év Előző évi inspekciók során gyűjtött információ Egyéb forrásból szerzett információ (más hatóságoktól, bejelentésekből, sajtófigyelés, közérdekű információk, stb.) Új könyvvizsgáló cég, vagy olyan könyvvizsgáló cég, amelynek nem volt korábban közérdeklődésre számot tartó ügyfele 2. szint: A könyvvizsgálói megbízás(ok) kiválasztása A könyvvizsgált társaság tulajdonságai (méret, bonyolultság) A könyvvizsgálati díj nagysága A megbízáson eltöltött munkaóra száma A könyvvizsgált társaság egyéb tulajdonságai (iparági nehézségek, közérdekű információk, jelentős tranzakciók, stb.)

10 A kockázat alapú kiválasztás 3 szintje (folyt.)
3. szint: A fókusz terület kiválasztása (EAIG és IFIAR tapasztalatok alapján) Befektetések értékelése Goodwill értékelése Belső kontrollok tesztelése Beszámolók és kiegészítő megjegyzések megfelelősége Csoport audit Árbevétel elszámolás Belső minőségellenőri rendszer Készletek Csalásból eredő kockázat felmérése, stb.

11 Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók
Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók száma 2012 2013 Tőzsdén jegyzett cégek 58 55 Hitelintézetek 8 11 Biztosító társaságok 28 Alapkezelők 9 Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók összesen: 103 102

12 Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók könyvvizsgálói
Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál könyvvizsgálatot végző könyvvizsgálók 2012 2013 BIG4 cégeknél dolgozó könyvvizsgálók 26 Kisebb hálózatoknál dolgozó könyvvizsgálók 8 Kisebb könyvvizsgáló cégeknél dolgozó könyvvizsgálók vagy egyéni könyvvizsgálók 22 20 Összesen 56 54 Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál könyvvizsgálatot végző könyvvizsgáló cégek 2012 2013 BIG4 cégek 4 Kisebb hálózatok 5 Kisebb könyvvizsgáló cégek vagy egyéni könyvvizsgálók 19 16 Összesen 28 25

13 Inspekciós tapasztalatok Magyarországon
2013-ban a kiválasztott és ellenőrzött könyvvizsgálók száma: 38 egyéni vizsgálat (17 fő a BIG4-nál) 19 cégszintű vizsgálat (ebből 1 BIG4), 2014-re tervezett vizsgálatok: 21 egyéni vizsgálat 9 cégszintű vizsgálat

14 A hatósági minőségellenőrzések tapasztalatai az egyedi megbízások minőségellenőrzése során (1)
a nagyobb könyvvizsgáló cégek, amelyek legtöbb esetben nemzetközi hálózathoz tartoznak, biztosabban tudják teljesíteni a könyvvizsgálati és számviteli standardok előírásait nem, vagy nem pontosan alkalmazzák a nemzetközi könyvvizsgálati standardok előírásait (ISA 600, 240, 500, stb.) Nincs kapcsolat a tervezésnél elvégzett kockázatbecslés és az elvégzett könyvvizsgálati lépések között Úgy vállalnak el az IFRS-ek alapján összeállított beszámolók könyvvizsgálatát, hogy nem rendelkeztek megfelelő IFRS tapasztalattal. Előfordult, hogy a közérdeklődésre számot tartó társaságok könyvvizsgálatánál nem lett bevonva független minőségvizsgáló (ISQC1) A könyvvizsgálók túlságosan támaszkodnak a könyvvizsgálati szoftverekre

15 A hatósági minőségellenőrzések tapasztalatai az egyedi megbízások minőségellenőrzése során (2)
Kontrolltesztek hiánya Ellenőrző listák alátámasztása bizonyítékokkal nem kielégítő Dokumentációs hiányosságok munkalapok hiányosak voltak (cél, módszer, eredmény, következtetés) ügyféltől származó analitikus kimutatásokról nem lehetett megállapítani, hogy azokon bármilyen könyvvizsgálati eljárást végeztek volna A könyvvizsgáló megállapítását nem az alapbizonylatok megvizsgálására támaszkodva hozta meg, hanem az ügyfél által generált dokumentumokra a könyvvizsgálónak az ügyféllel tartott megbeszéléseinek a dokumentálása nem volt megfelelő mélységű.

16 Cégszintű ellenőrzések tapasztalatai
Nagyon alacsony megbízási díjak, amelyek megkérdőjelezik a könyvvizsgálat minőségét Belső minőségellenőrzéssel kapcsolatos problémák (pl. a belső minőségellenőr nem független a könyvvizsgálati munkacsoporttól) Archiválási problémák Adatbiztonság hiányosságai Figyelemmel kisérés csak a hálózathoz tartozó cégeknél működik

17 Eredmények Könyvvizsgáló cég % Megfelelt 15 79 %
Könyvvizsgáló cég % Megfelelt 15 79 % Megfelelt, megjegyzéssel 3 16 % Nem felelt meg 1 5 % Összesen 19 100 % Könyvvizsgáló % Megfelelt 31 81 % Megfelelt, megjegyzéssel 3 8 % Nem felelt meg 4 11 % Összesen 38 100 %

18 Könyvvizsgálati dokumentáció – ISA 230
8. A könyvvizsgálónak olyan könyvvizsgálati dokumentációt kell készítenie, amely elegendő ahhoz, hogy az adott könyvvizsgálattal korábban kapcsolatban nem álló tapasztalt könyvvizsgáló megértse (a) a nemzetközi könyvvizsgálati standardoknak és a vonatkozó jogi és szabályozási követelményeknek való megfelelés érdekében végrehajtott könyvvizsgálati eljárások jellegét, ütemezését és terjedelmét, (b) a végrehajtott könyvvizsgálati eljárások eredményeit és a megszerzett könyvvizsgálati bizonyítékokat, valamint (c) a könyvvizsgálat során felmerült jelentős kérdéseket, az azokkal kapcsolatban levont következtetéseket, valamint a következtetések levonása során alkalmazott jelentős szakmai megítéléseket. Dokumentáció hiánya vagy el nem végzett munka? Két véglet (4 db papírlap vs. főlapok és munkaprogramok vs. 28 dosszié) Ellenőrző listák pipálása nem elég

19 Könyvvizsgálati bizonyíték – ISA 500
Vezetés szakértője által adott készített könyvvizsgálati bizonyíték 8. Ha a könyvvizsgálati bizonyítékként felhasználandó információt a vezetés szakértője munkájának igénybevételével készítették, a könyvvizsgálónak a szükséges mértékben, mérlegelve a szakértő munkájának a jelentőségét a könyvvizsgáló céljai szempontjából: (a) értékelnie kell a szakértő kompetenciáját, képességeit és tárgyilagosságát; (b) meg kell ismernie a szakértő munkáját; és (c) értékelnie kell, hogy a szakértő munkája a releváns állításra vonatkozó könyvvizsgálati bizonyítékként megfelelő-e.

20 Előző könyvvizsgálati megbízások – nyitó egyenlegek – ISA 510
5. A könyvvizsgálónak a nyitóegyenlegek szempontjából releváns információ megszerzése érdekében, beleértve a közzétételeket is, el kell olvasnia a legutolsó pénzügyi kimutatásokat, ha vannak ilyenek, és az előző könyvvizsgálónak ezen pénzügyi kimutatásokról készült jelentését, ha van ilyen. 6. A könyvvizsgálónak elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot kell szereznie arról, hogy a nyitóegyenlegek tartalmaznak-e olyan hibás állításokat, amelyek lényegesen befolyásolják a tárgyidőszaki pénzügyi kimutatásokat, azáltal, hogy: a) megállapítja, hogy az előző időszak záróegyenlegeit helyesen hozták-e át a tárgyidőszakra vagy adott esetben újra megállapították-e; b) megállapítja, hogy a nyitóegyenlegek megfelelő számviteli politikák alkalmazását tükrözik-e; és c) végrehajt az alábbiak közül egy vagy több eljárást: (i) azokban az esetekben, ha az előző évi pénzügyi kimutatásokat könyvvizsgálták, az előző könyvvizsgáló munkapapírjainak áttekintése a nyitóegyenlegekre vonatkozó bizonyíték megszerzése érdekében; (ii) annak értékelése, hogy a tárgyidőszakban végrehajtott könyvvizsgálati eljárások a nyitóegyenlegek szempontjából releváns bizonyítékot nyújtanak-e; vagy (iii) konkrét könyvvizsgálati eljárások végrehajtása a nyitóegyenlegekre vonatkozó bizonyíték megszerzése érdekében.

21 Előző könyvvizsgálati megbízások – nyitó egyenlegek – ISA 510 (folyt.)
10. Ha a könyvvizsgáló nem tud elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szerezni a nyitóegyenlegekre vonatkozóan, a 705. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standarddal összhangban szükség szerint korlátozott véleményt kell adnia vagy vissza kell utasítania a véleménynyilvánítást a pénzügyi kimutatásokról. 11. Ha a könyvvizsgáló arra a következtetésre jut, hogy a nyitóegyenlegek olyan hibás állítást tartalmaznak, amely lényegesen befolyásolja a tárgyidőszaki pénzügyi kimutatásokat és a hibás állítás hatását nem megfelelően számolták el vagy nem megfelelően mutatták be vagy tették közzé, a könyvvizsgálónak a 705. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standarddal összhangban szükség szerint korlátozott véleményt vagy ellenvéleményt kell adnia.

22 Csoport könyvvizsgálat – ISA 600
Felelősség: nem szabad a komponens könyvvizsgálóra hivatkozni, hiszen a felelősség a csoport könyvvizsgálóé A csoport könyvvizságló mérlegeli, hogy tud-e majd megfelelő és elegendő bizonyítékot gyűjteni a csoport tagokról. Ha nem, akkor visszalép vagy visszautasítja a véleménynyilvánítást Fel kell térképezni a csoportot – komponensek jelentőségét, stb. Komponens könyvvizsgáló felkérése esetén vele külön meg kell állapodni a feltételekben (függetlenség, szakmai kompetencia, lesz-e lehetőség vele együtt dolgozni vagy átnézni a munkáját). Ha ezek nem teljesülnek, akkor a csoport könyvvizsgáló maga jár el. Lényegesség megállapítása a csoportra és a komponensekre (ez utóbbi alacsonyabb) Jelentős komponensen könyvvizsgálata szükséges, a nem jelentősekre lehet elemző eljárásokat végrehajtani A csoport könyvvizsgáló mérlegeli a komponens könyvvizsgáló munkáját, és a tőle kapott információkat, (pl. lehet, hogy átnézi a dokumentumait)

23 Kapcsolt felek vs. kapcsolt vállalkozások – ISA 550
Ha a kapcsolt felekkel folytatott ügyletek beletartoznak a szokásos üzletmenetbe, akkor az nem hordoz az átlagosnál magasabb könyvvizsgálati kockázatot. Ám bizonyos esetekben nagyobb a hibás állítás kockázata, ha a kapcsolt felekkel folytatott ügyletek bonyolultak, komplexek, ha nem piaci feltételekkel bonyolítják le. A kapcsolt felek egymástól nem függetlenek, ezért kiemelten fontos, hogy a kapcsolt felekkel folytatott ügyletek a beszámolóban transzparensen be legyenek mutatva. A könyvvizsgálónak pedig feladata ezt ellenőrizni. A 240-es ISA-val összhangban, a könyvvizsgálónak mérlegelnie kell, hogy jelen van-e egy vagy több csalási kockázati tényező, mivel a csalás kapcsolt feleken keresztül könnyebben elkövethető. A kapcsolt felek közötti viszonyok nagyobb lehetőséget biztosíthatnak a vezetés általi összejátszásra, eltitkolásra vagy manipulációra.

24 Kapcsolt felek vs. kapcsolt vállalkozások – ISA 550 (folyt.)
Kapcsolt fél: a) olyan személy vagy másik gazdálkodó egység, amely közvetlenül vagy közvetetten, egy vagy több közvetítőn keresztül ellenőrzést vagy jelentős befolyást gyakorol a beszámolót készítő gazdálkodó egység felett; b) olyan másik gazdálkodó egység, amely felett a beszámolót készítő gazdálkodó egység közvetlenül vagy közvetetten, egy vagy több közvetítőn keresztül ellenőrzést vagy jelentős befolyást gyakorol; vagy c) olyan másik gazdálkodó egység, amely a beszámolót készítő gazdálkodó egységgel közös ellenőrzés alatt áll azáltal, hogy: közös az ellenőrzést gyakorló tulajdonosuk; közeli családtagoknak minősülő tulajdonosokkal rendelkeznek; vagy közös kulcspozícióban lévő vezetőkkel rendelkeznek.

25 Kapcsolt felek vs. kapcsolt vállalkozások – ISA 550 (folyt.)
Kötelező könyvvizsgálati lépések: Nyitómegbeszélés a munkacsoprton belül: feltérképezni a lehetséges kört interjú a vezetéssel: a kapcsolt felekről és a velük folytatott tranzakciókról interjú a vezetéssel és más munkatársakkal a kapcsolt felekkel kapcsolatos folyamatokról (ellenőrzés, jóváhagyás) ébeség fenntartása a dokumentumok átnézésekor (banki és ügyvédi levelek, igazgatósági és közgyűlési jegyzőkönyvek, stb.) Ha a könyvvizsgáló feltárt korábban nem azonosított kapcsolt feleket, akkor további lépések szükségesek: pl. szerződéseket át kell tekinteni, kiterjeszteni a mintákat, stb. pl. leányvállalatok adás-vétele a tulajdonosok egyéb érdekeltségeinek és érdekeltségeitől, jelentős árfolyamkülönbségeket produkálva, a szerződéseken ugyanaz az aláírás van az eladó és a vevő oldalán, szokatlan tranzakciók, látszólagos tartalom nélkül... A fentiek alapján a könyvvizsgáló megszegte a 200-as témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard 15. bekezdését, amely kimondja, hogy a könyvvizsgálónak szakmai szkepticizmussal kell megterveznie és végrehajtania a könyvvizsgálatot, felismerve, hogy lehetnek olyan körülmények, amelyek miatt a pénzügyi kimutatások lényeges hibás állításokat tartalmazhatnak.

26 Mikor használjuk a VÉTÓ-t? (1.)
1. Amikor a beszámolóban jelentős hiba maradt, amit a könyvvizsgáló nem vett észre, vagy nem kifogásolt pl. az IFRS beszámoló igazából nem IFRS beszámoló (és értelemszerűen a könyvvizsgáló nem ért az IFRS-ekhez . A könyvvizsgáló nem rendelkezett IFRS tudással és tapasztalattal a megbízás elfogadásakor. Az ISA alapján szakértőt kellett volna igénybe vennie a megbízáshoz. Ezt nem tette meg.), vagy pl. akkora halasztott adókövetelés van a mérlegben, ami egész biztos, hogy nem fog realizálódni, mert az egész cégcsoport rendkívül veszteséges hosszú évek óta

27 Mikor használjuk a VÉTÓ-t? (2.)
2. Amikor a könyvvizsgáló elmulasztott könyvvizsgálati eljárást végezni egy jelentős tétellel kapcsolatosan, azaz megvan az esélye, hogy jelentős hiba van a beszámolóban. pl. a konszolidációban lévő egyik leányvállalat nem volt könyvvizsgálva, és a group auditor- nak semmilyen információja nem volt erről az egyébként jelentős leányvállalatról, (600-as standard) vagy pl. az évben egyetlen jelentős tranzakció volt egy leányvállalat megvásárlása nagyon jelentős összegért, majd fordulónap után eladták nagy veszteséggel, amiről a könyvvizsgáló nem tudott, mert nem vizsgált fordulónap utáni eseményeket pl. telecom cégnél a sok apró vevőkövetelés közül a legnagyobb 6-nak a befolyását ellenőrízte, ezzel lefedte a vevőállomány mintegy 1,3%-át. az egyik leányvállalt értékelését az ügyfél végezte DCF módszerrel, és a könyvvizsgáló „ellenőríztem, rendben” megjegyzéssel azt elfogadta. A tétel jelentős volt.

28 Mikor használjuk a VÉTÓ-t? (3.)
3. Amikor a könyvvizsgálói jelentés (nagyon) rossz pl. Szerepel a jelentésben, hogy bizonyos dolgokról (a menedzsment által készített értékelésekről) a könyvvizsgáló nem tud véleményt mondani, de egyébként tiszta záradékot adott, vagy pl. oda nem illő dolgokat ír bele a jelentésbe (konszolidált jelentésben szerepel a leányvállalatok tőkehelyzete és mérlegen kívüli tételei, stb) amikor csak „kicsit” rossz a jelentés, az nem volt vétó (pl. Korlátoz a könyvvizsgáló (helyesen), de rosszul fogalmazza meg a korlátozás szövegét,) 4. Amikor nincs értékelhető dokumentáció a könyvvizsgálatról

29 Köszönöm a figyelmet!