BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

Az előadások a következő témára: "BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL"— Előadás másolata:

1 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL
FOGYASZTÓVÉDELMI FELÜGYELŐSÉGE A gazdasági reklámtevékenység fogyasztóvédelmi célú szabályozása Készítette: Égető Napsugár Natália

2 A fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörét meghatározó jogi háttér:
A fogyasztóvédelemről szóló évi CLV. törvény (továbbiakban Ftv.) 45/A (2) bekezdés A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló évi XLVIII. törvény (továbbiakban Grt.) 24. § (1) bekezdés A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló évi XLVII. törvény (továbbiakban Fttv.) 10. § (1) bekezdés

3 Fogalmi meghatározások:
Gazdasági reklám: olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenési mód, amely valamely termék, áru értékesítésének, igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás népszerűsítésére, vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul Reklámozó Reklám címzettje Reklámszolgáltató Reklám közzétevője Reklámhordozók (közterületi, újság/magazin, reklámújság, szórólap, rádió/televízió, Internet, egyéb)

4 Általános reklámtilalmak
Dohánytermék Nevét, képét (fotóját, látványát) sem csomagolva, sem anélkül nem tartalmazhatja és nem utalhat dohányzásra a reklám. Alkoholtermék Tilos alkoholt reklámozni sajtótermék első borítójának külső oldalán, illetve – honlap esetén – a nyitó oldalon. Az alkoholtartalmú ital reklámozására – egészségügyi és köznevelési intézmények bejáratától légvonalban mért – 200 méteres korlátozás vonatkozik. Szexuális áruk és szolgáltatások reklámozása

5 Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok
Kedvezmények, akciók hirdetése kapcsán előforduló feketelistás esetek - megtévesztő mulasztás (pl. akció érvényesülése más áru vásárlása esetén); - azonnali döntéshozatalra késztetés: „nagyon korlátozott idő”; - tevékenységgel való felhagyás, üzletáthelyezés ígérete;

6 Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok
- az áru „ingyenes”, „díjtalan”, „térítésmentes” és egyéb jelzőkkel való leírása; - csalogató reklám (amennyiben alapos okkal feltételezhető, hogy nem fogja tudni szolgáltatni);

7 Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok
Megtévesztő magatartás valótlan információ közlésével vagy valós tény olyan módon történő megjelenítése, mely megtévesztő lehet - minőségi jelzés, bizalmi jegy jogosulatlan feltüntetése pl.: magyar termék - vagy - fogyasztóbarát vállalkozás; - szerkesztői tartalomnak álcázott reklám; - hasonló áru reklámozása szándékosan megtévesztő módon;

8 Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok
- annak ígérete, hogy az áru megkönnyíti a szerencsejátékokban való nyerést; - betegségek gyógyítására való alkalmasság; - fizetési felszólítást tartalmazó dokumentum küldése; - hamis benyomás keltése afelől, hogy a fogyasztó megnyert, vagy meg fog nyerni valamit.

9 Szerencsejátékok hirdetése
Nem engedélyezett szerencsejáték szervezés reklámozása és a közzétevő felelőssége - adóhatósági engedélyezés kérdése; - szerencsejátékot szervező vállalkozás is felelős, valamint a reklámszolgáltató, illetve a reklám közzétevője is felel tekintve, hogy megrendelést kizárólag az állami adóhatóság szervezésre jogosító engedélye birtokában teljesíthet. Szereplés az engedély nélkül szervezett, szerencsejátékot népszerűsítő reklámban - jogkövetkezmény alkalmazása a jogsértő magánszeméllyel szemben, amennyiben tevékenysége fogyasztókat érint vagy érinthet.

10 Az árfeltüntetés szabályai
A reklámok tekintetében az árfeltüntetés nem kötelező. Amennyiben azonban megjelenít árat a reklám, a következő kritériumoknak kell megfelelni. Az eladási és egységárat, illetve a szolgáltatás díját: egyértelműen, könnyen azonosíthatóan, tisztán olvashatóan kell megjeleníteni; Magyarország törvényes fizetőeszközében kifejezve, a fizetőeszköz nemét (forint) vagy annak rövidítését (Ft) megjelölve kell feltüntetni; a fogyasztó által ténylegesen fizetendő, az általános forgalmi adót és egyéb kötelező terheket is tartalmazó árat kell megadni (nem elfogadható tehát az „x Ft + ÁFA / IFA / üveg” vagy az „ x Ft – 20%” típusú ármegjelölés);

11 Az árfeltüntetés szabályai
Az egységár feltüntetés szabályai: Amennyiben a reklám megjelöli az eladási árat, akkor az egységárat is fel kell tüntetni, ha az nem egyezik meg a termék eladási árával. Kivételt képeznek ez alól az 50 g, 50 ml, 5 cm alatti méretű, automatából értékesített termékek, csomagok-készletek, díszcsomagolású termékek, ételcsomagok. - térfogatra értékesített terméknél literenként (Ft/l), - tömegre értékesített terméknél kilogrammonként (Ft/kg), - hosszúságra értékesített terméknél méterenként (Ft/m), - felület esetén négyzetméterenként (Ft/m2), - darabra meghatározott termékeknél darabonként (Ft/db) – tojás kiegészítő kg ára!

12 A nyelvvédelmi törvény előírásai
A reklám szövegét és a jelmondatot (szlogent) magyar nyelven is meg kell jeleníteni – ugyanolyan jól érzékelhetően, ugyanolyan méretben mint az idegen nyelvű szövegrészt.

13 A nyelvvédelmi törvény előírásai
A magyarítási kötelezettség nem vonatkozik: - idegen nyelvű reklámhordozón közzétett reklámra, - kisebbségi nyelven közzétett reklámokra és feliratokra az érintett önkormányzattal rendelkező településen, - vállalkozás nevére, megjelölésére, - az árujelzőre, - meghonosodott kifejezésekre, - sajtótermék fogalmi szűküléséből eredően - a reklámújságok és szórólapok esetében nem vizsgálandó.

14 Kozmetikumok reklámozása
A kozmetikai termékek címkézésekor, forgalmazásakor és reklámozásakor tilos az olyan megszövegezés, valamint az olyan elnevezések, védjegyek, képek és egyéb megjelölések használata, amelyek olyan tulajdonságok vagy funkciók meglétére utalnak, amelyekkel az adott termék bizonyíthatóan nem rendelkezik.

15 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

16 Továbbiakban felmerülő kérdéseivel fordulhat:
Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége 6000 Kecskemét, Klapka u. 34. Telefon: 76/ ; Fax: 76/ Webcím: Ügyfélfogadási idő: hétfő-csütörtök 8h – 16 h péntek 8 h – 14 h