A középszintű érdekegyeztetés és szociális párbeszéd Magyarországon.

Az előadások a következő témára: "A középszintű érdekegyeztetés és szociális párbeszéd Magyarországon."— Előadás másolata:

1 A középszintű érdekegyeztetés és szociális párbeszéd Magyarországon

2 Tárcák által működtetett érdekegyeztető fórumok Valamely tárca által működtetett, döntően munkaügyi/foglalkoztatáspolitikai érdekegyeztető fórumok, a tárca által felügyelt egy vagy több ágazatra vonatkozó hatáskörrel. Tagjai a tárca képviselői és az adott ágazatban/ágazatokban működő szakszervezetek. Pl.: Honvédelmi Érdekegyeztető Fórum, Rendvédelmi Szervek Érdekvédelmi Fóruma, Belügyi Érdekegyeztető Tanács, Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács

3 Megyei (fővárosi) Munkaügyi Tanácsok I. (1991-2007) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásról szóló 1991. IV. tv. hozta létre őket. A megyékben (fővárosban) a foglalkoztatási és munkaerő-piaci képzési, valamint a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációját elősegítő támogatások nyújtásával kapcsolatos helyi érdekegyeztetés ellátása volt a feladatuk. Döntési, egyetértési, véleményezési, kezdeményező, javaslattevő joggal rendelkeztek.

4 Megyei (fővárosi) Munkaügyi Tanácsok II. (1991-2007) Oldalai: önkormányzati, munkaadói, munkavállalói Önkormányzati oldal: tagjait a megyei (fővárosi) közgyűlés, valamint a megye területén lévő megyei jogú városok képviselő-testülete választotta. Munkaadói oldal: az OÉT-ben résztvevő munkaadói szövetségek megyei szervezetei által jelölt egy-egy tag. Munkavállalói oldal: az OÉT-ben résztvevő munkavállalói szövetségek megyei szervezetei által jelölt egy-egy tag.

5 Regionális Munkaügyi Tanácsok (2007-2011) A megyei (fővárosi) munkaügyi központok régiós szervvé alakítása nyomán alakultak ki. Feladatuk megegyezett a korábbi megyei (fővárosi) munkaügyi tanácsokkal. Döntési jogosítvánnyal már nem rendelkeztek. Önkormányzati oldal: egy-egy tagját a működési területéhez tartozó megyékben a megyei kistérségi fórumok, a munkaügyi tanács illetékességi területén lévő megyei jogú városok, valamint a regionális fejlesztési tanács választotta. A Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Tanács önkormányzati oldalának egy tagját a Fővárosi Közgyűlés, három tagját a fővárosi kerületi önkormányzatok, további két tagját a régióban működő megyei kistérségi fórumok választották. Regionális Munkaügyi Tanácsok: Nyugat-dunántúli, Észak- dunántúli, Dél-dunántúli, Észak-alföldi, Dél-alföldi, Észak- magyarországi, Közép-magyarországi

6 Ágazati Párbeszéd Bizottságok

7 Az ágazati szintű érdekegyeztetés helyzete az Ágazati Párbeszéd Bizottságok megalakulásáig A magyar érdekegyeztetési rendszer leggyengébb láncszeme volt, az alábbi okok miatt:  Gazdaság strukturális instabilitása  Vállalatok extrém sokfélesége egy ágazaton belül  Erős országos szintű érdekegyeztetés  A jogi szabályozás elégtelensége  A szociális partnerek gyengesége  Politikai hajlandóság hiánya

8 Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok létrejötte 2000: döntés arról, hogy egy PHARE program keretében történjen meg egy átfogó ágazati paritásos rendszer létrehozása. 2001. február 23.: az OMT döntött „Az autonóm társadalmi párbeszéd megerősítése” című PHARE programról. A program irányítását, felügyeletét először az OMT Operatív Bizottsága, majd az OÉT Ágazati Tanácsa végezte. A program befejezéséig, 2004. január 27-ig kb. 25 bizottság alakult meg. 2003. július 2.: az OÉT Ágazati Tanácsának keret-megállapodása: rögzítették az ÁPB-k megalakításának és működésének alapelveit. 2004. szeptember 22.: „Megállapodás az Ágazati Párbeszéd Bizottságok létrehozataláról és működtetésükről a jogi szabályozás megalkotásáig terjedő időszakban”

9 Az ÁPB törvényhez vezető út Alapja a 2004. szeptember 22-én megkötött megállapodás volt. 2006. december 11.: az Országgyűlés elfogadta. 2006. december 28.: a köztársasági elnök előzetes normakontrollt kért az AB-tól. < nem az ÁPB törvény valamely jogintézménye miatt, hanem mert a törvény az OÉT jogállása vonatkozásában is tartalmazott egy rendelkezést. 2008. október 14.: az AB alkotmányellenesnek találta > átdolgozás > 2009. június 22-én az Ogy. elfogadta > 2009. évi LXXIV. törvény az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről.

10 Ágazati Párbeszéd Bizottságok I. A munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintő ágazati jelentőségű kérdésekben az ágazati munkáltatói érdekképviseletek és az ágazati szakszervezetek részvételével működő kétoldalú szociális párbeszédet folytató testületek. Feladatuk az ágazat kiegyensúlyozott fejlődésének előmozdítása, az ágazati szintű autonóm szociális párbeszéd megvalósítása. Konzultálnak a kormánnyal,, ill. szerveivel az adott ágazatban dolgozók, valamint az adott ágazatban működő munkáltatók érdekeit jelentősen érintő kérdésekről. Az ÁPB-kben erre jogosultak kollektív szerződést, ill. egyéb megállapodást köthetnek, amelyet a társadalmi párbeszédért felelős miniszter meghatározott feltételek teljesülése esetén kiterjeszthet. Léteznek alágazati, szakágazati és rehabilitációs párbeszéd bizottságok is.

11 Ágazati Párbeszéd Bizottságok II. A törvény szabályozza a bizottságokban való részvétel, döntési jogosultság és reprezentativitás feltételeit is. Az ezeknek való megfelelés megállapítását az Ágazati Részvételt Megállapító Bizottság (ÁRMB) végzi. ÁRMB: hat tagú: két tagját a társadalmi párbeszédért felelős miniszter, két- két tagját pedig az ÁPBT munkavállalói és munkáltatói oldala választja. A döntési jogosultságot és a reprezentativitást a szakszervezetek esetében az üzemi tanács választásokon elért eredmény, az aktív szakszervezeti tagok létszáma, a kollektív szerződéses lefedettség, az NGTT munkavállalói oldalhoz tartozó konföderációhoz való tartozás és az ágazat nemzetközi munkavállalói szervezeteihez való tartozás alapján állapítják meg. A munkáltatói érdekképviseletek esetében a képviselt gazdasági szervezeteknél munkaviszonyban állók létszáma, a képviselt gazdasági szervezetek által megtermelt éves nettó árbevétel, az érdekképviselet tagjainak száma, a kollektív szerződéses lefedettség, az NGTT munkáltatói oldalához tartozó szövetséghez való tartozás és az ágazat nemzetközi munkáltatói szervezeteihez való tartozás alapján állapítják meg.

12 Ágazati Párbeszéd Bizottságok III. A 2004-es Megállapodás alapján létrejött ÁPB-k 2009. december 31-ig működhettek, eddig összesen 35 párbeszéd bizottság alakult meg és működött. Az ÁPB tv. alapján kellett újraalakulniuk. A Kormány támogatja működésük infrastrukturális feltételeit és a tevékenységüket segítő alkalmazottak foglalkoztatását, valamint az ÁPB-k szakmai programjait.

13 Ágazati Párbeszéd Bizottságok Tanácsa A kormány és az ÁPB-k munkavállalói és munkáltatói oldalainak képviselőiből álló tripartit testület. Feladata, hogy intézményi keretet nyújtson az ÁPB-k működéséhez szükséges koordinációs tevékenység ellátásához. Tagjai az ÁPB-k munkavállalói, ill. munkáltatói oldala által delegált ágazatonkénti egy-egy képviselő, valamint a társadalmi párbeszédért felelős miniszter képviselői. Munkáját plenáris ülésen, testületekben, szakbizottságokban (Ügyvivői Testület, Szabályozási Bizottság, Pénzügyi Bizottság, Szakértői Testület) és ad hoc bizottságokban végzi.