Európai és hazai tapasztalatok a csomagolóanyag hulladék begyűjtésében Budapest, 2009. február 24. Az európai helyzet áttekintése Joachim Quoden General.

Az előadások a következő témára: "Európai és hazai tapasztalatok a csomagolóanyag hulladék begyűjtésében Budapest, 2009. február 24. Az európai helyzet áttekintése Joachim Quoden General."— Előadás másolata:

1 Európai és hazai tapasztalatok a csomagolóanyag hulladék begyűjtésében Budapest, 2009. február 24. Az európai helyzet áttekintése Joachim Quoden General Manager

2 Betétdíj rendszerek Európában Svédország Németország Norvégia Finnország Dánia Észtország Hollandia

3 Betétdíj rendszerek Európában Finnország, Dánia, Izland: Nincs háztartási gyűjtés az egyéb csomagolások tekintetében Hollandia: A betétdíj rendszert le fogják állítani, ha az ipar a műanyag palackok egy bizonyos százalékát begyűjti 2012-ig Svédország + Norvégia: A betétdíj rendszert hosszú idővel a háztartási gyűjtési rendszer előtt vezették be Németország: A műanyagok újrahasznosításának számadatai hosszú évek óta csökkennek, így az összesített műanyag csomagolások tekintetében nincs növekedés a betétdíj miatt Skandinávia: A betétdíj rendszer monopólium-jellegű megközelítése szemben a németországi verseny-jellegű megközelítéssel

4 Előrehaladás az EU újrahasznosítási céljai felé: 2006-os újra- hasznosítási arányok Kitűzött határidő 2008 2011 2012 2015 2014 2013

5 A környezetvédelmi szempontok Visszanyerési arányok  A kötelező betétdíj rendszerrel rendelkező országokban nem magasabb a visszanyerési arány, mint azokban, amelyekben mindenféle típusú hulladékra a háztartási begyűjtést alkalmazzák Források felhasználása  Mivel a háztartásokban keletkező egyéb hulladékokat begyűjtő rendszert fenn kell tartani, járulékos szállító rendszer létrehozására van szükség Szemetelés  Mivel az ital-csomagolások a szemétként eldobott hulladéknak csak kis részét képviselik, a szemetelés problémája nem megoldott  A lakosság képzése, elegendő hulladék gyűjtőtartály, valamint megfelelő hatású büntetések és a folyamatos megfigyelés jelentik azokat az eszközöket, amelyek segítségével sokkal sikeresebben lehet küzdeni valamennyi típusú szemeteléssel szemben

6 A szemetelési probléma megoldódik a betétdíj miatt?

7 Környezetvédelmi szempontok Fogyasztók hajlandósága a szelektív hulladékgyűjtésre  Egy újabb, járulékos csatorna megnyitása a szelektív gyűjtésben a fogyasztók frusztrációjához vezet, és csökkenti motivációjukat az általuk termelt hulladék szétválogatásában Az újratölthető szektor védelme  Az egyszer használatos ital-csomagolásokra vonatkozó kötelező betétdíj-rendszer nem védi az újratölthető szektort  Svédországban és Dániában az egyszer használatos csomagolások szektorának piaci részesedése évről-évre nő  Németországban az újratölthető arány víz és üdítőitalok esetében kevesebb mint 30 %-ra esett vissza, az elvárt 72 %-ra emelkedés helyett Gyártói felelősség  Ha a csomagolások gyártói és töltői részt vesznek az összes csomagolásfajta visszavételére és újrahasznosítására vonatkozó megfelelőségi rendszerben, ez megelőzésre és a csomagolások optimalizálására ösztönöz, míg ezek az ösztönzők a betétdíj rendszerben nem léteznek

8 Gazdasági szempontok Megnövekedett költségek az ipar és a fogyasztók számára A meglevő begyűjtő rendszerek drágábbá válnak, mivel kevesebb csomagolást gyűjtenek be, de fenn kell tartaniuk ugyanazt az infrastruktúrát A kötelező betétdíj rendszerek 2-3-szor költségesebbek ugyanarra a csomagolásra vonatkozóan, mint a háztartási begyűjtő rendszerek A betétdíj, amit a fogyasztó a kereskedőnek kénytelen fizetni, nem fogyasztásra fordítódik Piaci hatások A fém italos dobozokat Németországban kivonták a piacról A kisebb üzleteknek sokkal több a problémájuk a rendszer üzemeltetésével, a visszaváltó gépekhez szükséges helyigény és pénzhiány miatt. Eltérő típusú csomagolásokat kel kifejleszteni az egyes országokban, ahol a betétdíj rendszer létezik. Gazdasági nyertesek A visszaváltó gépek gyártói

9 Az egyes csomagolások költsége

10 Feltételek a betétdíj rendszer bevezetéséhez Az Európai Bizottság az elkövetkezendő hetekben közzéteszi a „Kommunikáció a betétdíj rendszerről“ c. kiadványt ezzel irányelveket adva a tagállamoknak, mivel a bírósági ügyek nagy része a betétdíj rendszer bevezetésével kapcsolatos. Akadályok az áruk szabad áramlásának útjában A kötelező betétdíj rendszerek valószínűleg akadályozzák az importot. Ezért csak ott jogszerűek, ahol a belőlük származó környezeti előnyök világosak és arányosak. Állandó problémák a határmenti területeken (Dánia/Németország; Finnország/Észtország) Elérhetőség Annak a tagállamnak,amely bevezeti a kötelező betétdíj rendszert, biztosítania kell, hogy legyenek olyan rendszerek, melyeket az importőrök könnyen el tudnak fogadni annak érdekében, hogy teljesíthessék kötelezettségeiket. Átmenet Elégséges átmeneti időszakot kell biztosítani az üzemeltetők és főleg az importőrök számára, hogy hatékonyan adaptálni tudják üzletvitelüket az új rendszerhez

11 Feltételek a betétdíj rendszer bevezetéséhez Nem-diszkriminatív hozzáférés Minden rendszernek diszkrimináció mentes hozzáférést kell biztosítania az összes töltőüzem, kereskedés és egyéb olyan szereplő számára, amelynek a rendszer alapján kötelezettségei vannak. A díjaknak ésszerűeknek, arányosnak és nem-diszkriminatívnak kell lenniük Nem kerül sor kényes információk cseréjére A törvényalkotóknak és a piaci szereplőknek biztosítaniuk kell, hogy a kötelező betétdíj rendszer nem vezessen mesterséges piaci átláthatósághoz azáltal, hogy kényes információk cserélődnek ki a kereskedők, töltőüzemek, stb. között. Nincs kizárólagosság A vásárlókat nem szabad megakadályozni abban, hogy konkurens rendszerekhez csatlakozzanak. A skandináv monopolisztikus megközelítés jövője kérdéses Nincs „árukapcsolás” Járulékos szolgáltatások hozzákapcsolása a betétdíj rendszerhez veszélyes aggályokat vet fel.

12 Van-e alternatíva? Környezeti célok meghatározása Annak meghatározása, milyen utak vezethetnek ezeknek a céloknak a megvalósításához Megegyezés ezekről a célokról az összes érintett között Az ipar szabad döntési lehetősége a fenti környezeti célok elérési módjának meghatározásában Hiszünk abban, hogy a csomagolások ÖSSZES típusának vonatkozásában a háztartási begyűjtés a kedvezőbb megoldás mind gazdasági, mind környezeti szempontból.

13 Tagság 2008 Svédország Lengyelország Németo. Franciaország Spanyolország Portugália Írország Norvégia Lettország Belgium Ausztria Magyaro. Görögország Luxembourg Törökország Litvánia Szlovénia Cseh Közt. Szlovákia Ciprus Nagy-Britannia Málta Bulgária Észtország Románia Ukrajna Finland Izland Hollandia Kanada Horváto.

14 Tények és Számok (2007/2009) 31 megfelelőségi rendszer működik aktívan 31 országban 2009-ben, melyekből 25 használja a Zöld Pontot (Green Dot) Kb. 140,000 cég engedélytulajdonos / tag a PRO EUROPE tagsági rendszerben Több mint 460 milliárd csomagolási tételt címkéztek fel a Zöld Ponttal Több mint 565 millió lakos él a PRO EUROPE tagországokban Több mint 310 millió lakos rendelkezik hozzáféréssel a szétválogatott gyűjtéshez a PRO EUROPE tagrendszerekben 2007- ben PRO EUROPE rendszerek a tagországokban több mint 22,100,000 tonna csomagolást nyertek vissza 2007-ben a PRO EUROPE tagrendszereknek köszönhetően több mint 1,800,000 tonna műanyag csomagolás került újrahasznosításra

15 Mi nem hiszünk a betétdíjban! A járdaszéli begyűjtés a jobb megoldás ! Kötelező betétdíj rendszerek Egyértelmű környezeti és gazdasági bizonyítékok hiánya Torzításokat vezet be a belső piacra Negatívan befolyásolja a fogyasztók általános hulladék szétválogatási hajlandóságát Valamennyi fajta csomagolás esetében hátrányosan befolyásolja a meglévő, bizonyított és optimalizált gyűjtési rendszerek életképességét A környezetszennyezés fokozódásához vezet Nem jelent hatékony megközelítést a szemetelés problémája szempontjából Nincs magasabb begyűjtési arány az összes típusú, háztartásokból származó műanyag csomagolások tekintetében Ezért, mi megkérdőjelezzük a betétdíj rendszer kiszabását az egyszer használatos csomagolásra és javasoljuk, hogy a gyártók és a megfelelő szervezetek minden tagállamban szabadon választhassák meg, melyik a lehető legmegfelelőbb mód az újrahasznosítási célok eléréséhez, a belső piac működésének veszélyeztetése nélkül.