FaragóT:Nemzetközi klímapol 1 A NEMZETKÖZI KLÍMAPOLITIKAI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS AZ ABBÓL ADÓDÓ FŐBB HAZAI FELADATOK dr. Faragó Tibor c. egyetemi tanár

Az előadások a következő témára: "FaragóT:Nemzetközi klímapol 1 A NEMZETKÖZI KLÍMAPOLITIKAI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS AZ ABBÓL ADÓDÓ FŐBB HAZAI FELADATOK dr. Faragó Tibor c. egyetemi tanár"— Előadás másolata:

1 FaragóT:Nemzetközi klímapol 1 A NEMZETKÖZI KLÍMAPOLITIKAI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS AZ ABBÓL ADÓDÓ FŐBB HAZAI FELADATOK dr. Faragó Tibor c. egyetemi tanár (tibor_farago@t-online.hu) Országgyűlés FFB, 2013. október 1.tibor_farago@t-online.hu A nemzetközi klímapolitika sarokkövei: akiknek, amiben és amiért nehéz megállapodni A globális éghajlatváltozás veszélyének politikai elismerése A globális válaszok meghatározására irányuló együttműködés kibontakozása A nemzetközi együttműködés megtorpanása, de az EU elkötelezettségének erősödése Következtetések

2 FaragóT:Nemzetközi klímapol 2 A nemzetközi klímapolitika sarokkövei: akiknek, amiben és amiért nehéz megállapodni Kibocsátás-csökkentés  glob. változás kritikus szintje <2ºC (.. 1,5ºC) * 2020: glob. kibocsátás tetőzése * fejlettek: 25-40% csökkentés (/1990) * fejlődők: 15-30% mérséklés (/1990)  eddig * fejlettek: 1992 0%; 1997 5%; 2007- <20% EU+: 20% és feltételesen 30% Dohai M. öt nagykibocsátó nélkül * fejlődők: néhányan számottevő célok, de nemzetközi kötelezettség nélkül 2020 (UNEP, 2012) : mennyi hiányzik? * új vállalások nélkül: 58 GtCO 2 e/év * eddigi „ajánlatok”: 52-57 GtCO 2 e/év Finanszírozás (fejlődők részére)  mértéke (2007-) ~fejlettek „ajánlata”: * 2020-ra 100 M$/év állami+magán forrásból?  módja, intézménye: * fejlődők: szigorú mechanizmus (GEF) helyett egyezmény alatt + nagyobb beleszólás (GCF) Globális kibocsátások GtCO 2 e/év 1990: ≈ 37 GtCO2e/év 2010: ≈ 49 GtCO2e/éví <2ºC-hoz kellene: 2030: ≈ 37 GtCO2e/év (33-44) 2050: ≈ 21 GtCO2e/év (18-25) (UNEP, 2012: Emissions gap report)

3 FaragóT:Nemzetközi klímapol 3 A globális éghajlatváltozás veszélyének nemzetközi politikai elismerése ENSZ konf. az emberi környezetről, 1972 (ajánlások)  * A Kormányoknak figyelemmel kell lenniük azokra a tevékenységekre, amelyek égh. hatása jelentős kockázatot rejt.. * Mérőállomásokat kell létrehozni.. az olyan légköri összetevők, tulajdonságok hosszútávú glob. trendjeinek megfigyelésére, melyek éghajlatváltozást okozhatnak. * (lassúbb glaciális átmenet vagy gyorsabb antropogén hatás ?) Éghajlati Világkonferencia, 1979 (nyilatkozat)  A CO 2 légköri mennyiségének növekedése feltehetően folytatódni fog a jövőben; indokoltnak látszik, hogy a nagyobb légköri CO 2 mennyiség hozzájárulhat egy glob. melegedéshez, de a változások részleteit még alig értjük. Erősödő bizonyosság – fennmaradó bizonytalanság:  * növekvő ühg kibocsátások, növekvő koncentrációk * jelentős múltbeli klíma-ingadozások; változások és hatások  * ok-okozat? * hajtóerők jövője? ( term,/társ-gazd. ) és *állapot/hatások jövője? * várni vagy cselekedni? C.Y. Lam, Hong Kong Observatory 2007

4 FaragóT:Nemzetközi klímapol 4 A globális válaszok meghatározására irányuló pol. együttműködés kibontakozása Az eddigi nemzetközi megállapodásokig vezető út  1987 (ENSZ) Brundtland-jelentés  1988 Torontó: fejlettek CO 2 kibocsátás csökk. 20% 2005-ig  1988 IPCC: a probléma értékelése a kormányok számára, hogy számításba vegyék a társ., gazd.fejl. és körny. programokban  1988 1990 ENSZ-határozatok  1991-92 az egyezmény, 1995-97 a jegyzőkönyv előkészítése Magyarország: aktív részvétel.. Az Egyezmény (t:1991-92 m:1992 h:1994)  célkitűzés: légköri koncentrációk stabilizálása..  az elővigyázatossági és a közös, de megkül. felelősség elve  fejlettek vezető szerepe kibocsátás hosszútávú trendjének módosításában  2000-re az 1990-es szinthez való visszatérés  adaptáció; program, jelentés/monitor., megfigy.-kut.-táj., támogatások  Magyarország: kibocsátások visszafogása, de eltérő ref. szint A Jegyzőkönyv (t:1995-97 m:1997 h:2004)  fejlettek összesített kibocsátás-csökkentése legalább 5%-kal 1990 évi szintekhez képest a 2008-12 közötti időszakra  kiegészítő eszközök: emisszió-kereskedelem, nyelők szerepe..  Magyarország: kibocsátások a ref. szint 94%-a alatt maradnak

5 FaragóT:Nemzetközi klímapol 5 A nemzetközi együttműködés megtorpanása, de az EU elkötelezettségének erősödése Két tárgyalási vonal 2007-  (1) Kiotói Jegyzőkönyv kiterjesztése: Kiotó-2 * új kibocs-csökk kötelezettségek a fejletteknek * nyelő-beszámítás; erdőpuszt.csökk, rug.mech; +ühg-gázok  (2) új globális megállapodás: 2. jegyzőkönyv? * kötelezettség mindenkinek és hosszabbtávra is * nyelők, erdők, adaptáció; technológiák, finansz... A koppenhágai dráma 2009 („Koppenhágai Megegyezés”)  Kiotói Jegyzőkönyv 2012 után: nincs megállapodás * fejlettek nem hajlandóak egyoldalúan..  Másik „jegyzőkönyv” 2012 után: nincs megállapodás * fejlődők: előbb Kiotó-2.. Haladék 2011/12-  Kiotói J. folytatása ~ Kiotó-2 (- CA JP NZ RF US)  új glob. megállapodásra új határidő: 2015 (h: 2020) ehhez:  2014: fejlettektől nagyobb kib.-csökkentési célok?  2014/15: prominens fejlődőktől konkrétabb célok?  2014/15: finanszírozásra konkr. mérték és forrás? EU  20% vállalása, klíma-energia csomag, 30% feltételesen  Magyaro.:klíma-energia cs. átvétel, prog-k, kib.-leltár.. Dohai M. elfogadása (EU28), 2015-ös megállapodás/EU

6 FaragóT:Nemzetközi klímapol 6 Következtetések * A globális környezeti ügyek – köztük a globális éghajlatváltozás ügyének – eddigi nemzetközi pol. kezelése NEM elégséges.. * A változó globális viszonyok, a környezeti-társ.-gazd. összefüggések erősödése miatt, a fokozódó érdekismeret/-tudat és érdekellentétek miatt  nehezebb megfelelő kompromisszumokra jutni a klímapolitikában is. * A tudomány becslései szerint a továbblépés elmaradása, késlekedése a nemzetközi klímapolitika terén  jelentős körny. változáshoz vezethet vagy  majd csak sokkal költségesebb módon lenne kezelhető vagy  akár visszafordíthatatlan folyamatot idézhet elő (súlyos ökol. és társ. alkalmazkodási korlátokkal). * E változások és hatásaik minden társadalmat érintenek, illetve ebben minden országnak van arányos felelőssége és ennek megfelelően nekünk is  sokrétű nemzeti feladataink vannak (számos ágazatra is vonatkozóan)  a nemzetközi és EU szintű együttműködésben való aktív részvétel.