A magyar külpolitika válságkezelő kísérletei a nagy gazdasági világválság idején (1929-1933) Dr. Vizi László Tamás főiskolai tanár, oktatási rektorhelyettes.

Az előadások a következő témára: "A magyar külpolitika válságkezelő kísérletei a nagy gazdasági világválság idején (1929-1933) Dr. Vizi László Tamás főiskolai tanár, oktatási rektorhelyettes."— Előadás másolata:

1 A magyar külpolitika válságkezelő kísérletei a nagy gazdasági világválság idején ( ) Dr. Vizi László Tamás főiskolai tanár, oktatási rektorhelyettes Győr, május 15. Társadalmi konfliktusok- társadalmi jól-lét és biztonság Versenyképesség és társadalmi fejlődés (TÁMOP A-11/1/KONV )

2 A Bethlen-kormány külpolitikai aktivitás 1927 után

3 Walko Lajos külügyminiszter a kiváló külkereskedelmi szakember és gazdasági diplomata
Mielőtt a külügyminiszteri tárcát a Bethlen-kormányban átvette volna, a Pénzügyminisztérium államtitkára volt, majd június 16-tól több mint négy éven keresztül a kereskedelemügyi miniszteri posztot töltötte be. Mellette közben egy rövid ideig pénzügyminiszter is volt. A külügyi tárcát március 17-e és december 9-e között vezette. A külügyek élén gróf Károlyi Gyula követte, aki miniszterelnökként 1931. augusztus végén Walko Lajost kérte fel a magyar külügyek irányítására. Walko ezt a megbízatását a Gömbös-kormány 1932. október 1-jei hivatalba lépéséig ellátta.

4 A külpolitikai nagyüzem
1927. április 5. Róma: magyar-olasz barátsági, békéltető eljárási és választott bírósági szerződés; 1927. december, Genf: tárgyalás Stresemann német külügyminiszterrel; 1928. április, Milánó: tárgyalás Mussolinival; 1928. október, Varsó: magyar-lengyel békéltető és választott bírósági egyezmény megkötése; 1929. június, Párizs. 1930. április, Róma: Mussolini-Bethlen találkozó; 1930. május, Athén: Magyarország és Görögország békéltető eljárási és választott bírósági szerződést köt; 1930. június, London: Bethlen londoni útja!!! 1930. július, Budapest: Bethlen és Schober osztrák kancellár találkozója. 1930. október, Ankara 1930. november, Berlin!!!! 1931. január, Bécs

5 A magyarországi gazdasági válság jellemzői
egyszerre jelentkezett a külpiacokra való erős ráutaltság, a nemzetközi konjunktúrától való szoros függés, a belső piac elégtelensége és gyengesége, a drasztikusan romló cserearányok, a szélesre nyíló agrárolló és az ország katasztrofális méretű eladósodása Fontos! súlyos hitelválság és termelési-értékesítési válságról volt szó! Magyarországot is! felkészületlenül, de nem váratlanul érte. Külpolitikai válasz: külföldi kölcsönök megszerzése, külpiacok megnyitása.

6 Párizs-London-Berlin
1929. június Bethlen párizsi látogatása. „Nincs akadálya […] annak, hogy a két országot szívélyes kapcsolatok fűzzék egymáshoz, amelyek majd megnyitják a lehetőséget az előtt, hogy teljes egyetértésben lássanak hozzá az együttműködés munkájához, amelyre […] a világnak ebben a felében gazdasági, de főleg pénzügyi téren hivatottak.” 1930. június Bethlen Londonban. Bethlennek be kellett érnie egy jóval kisebb, az eredeti összeg kb. egyharmadát jelentő, mintegy 87 millió pengő értékű, egyévi lejáratra biztosított váltókölcsönnel. A megállapodást november 20-án Londonban írták alá a felek. Az összeget a Rothschild-bankcsoport, a Speyer, a National City és más, leginkább amerikai bankok biztosították. 1930. november Bethlen Berlinben. Vámkedvezmény nyújtása a magyar búzára és kukoricára. Állatállományra nem!!! 1931. márc. 21. német-osztrák vámunió terve és a magyar válaszok.

7 Károlyi Gyula próbálkozásai Külügyminiszter: 1930. dec. 9. - 1931. aug
Károlyi Gyula próbálkozásai Külügyminiszter: dec aug. 24. Miniszterelnök: aug. 24. – okt.1.

8 Károlyi francia orientációja
1931. tavasza: Párizs 500 millió frankos kölcsönt helyezett kilátásba. DE! el kell távolodni a német-osztrák vámuniótól! 1931. augusztus, Párizs: azonnali ötmillió fontos kölcsön Magyarországnak. 1931. szeptember 25. Budapest: magyar-francia kereskedelmi szerződés aláírása. (a Franciaországba szállítandó magyar búzának a teljes francia búzabehozatal 10 %-áig kedvezményes vámot biztosít.) A szerződés azonban 1931-ben még nem lépett életbe. Nagyhatalmi és közép-európai válságkezelési tervek és azok kudarcai. (1932. március 2. Tardieu-terv meghirdetése) 1932. március 4. Budapest. Magyar-francia áruforgalmi egyezmény megkötése 1932. március 30. Budapest. Magyar-belga áruforgalmi egyezmény megkötése De vajon miért a francia orientáció???

9 És a német, osztrák lehetőségek
1932. augusztus 3. Magyar-német megállapodás a magyar búzafölösleg Németországban való eladására. 1932. augusztus 22. Bécs. Magyar-osztrák árucsere egyezmény megkötése. Károlyi Gyula próbálkozásai dicséretesek, de nem elegendők! 1932. szept. 3. Bethlen, mint a kormánypárt vezére, levélben szólítja fel Károlyit a lemondásra. 1932. szept. 21. Károlyi gyula benyújtja lemondását.

10 A külpiacok megszerzése Gömbös Gyula miniszterelnöksége idején 1932-1936

11 Gömbös piacszerzései és a magyar külpolitika
1932. november. Gömbös római útja. Magyar-olasz-osztrák vámunió tervének a felújítása, magyar-olasz kereskedelmi szerződés aláírása 1932. november kereskedelmi tárgyalások Ausztriával (Dollfuss) 1932. december 10. Magyar-osztrák kereskedelmi szerződés megkötése Bécsben. 1932. december 22. Eredményesen lezárulnak a magyar-cseh kereskedelmi tárgyalások. 1933. március 6-18.Bethlen berlini magánútja!! 1933. június 17. Gömbös kétnapos látogatása Berlinben. 1933. július 22. Berlin: magyar-német kereskedelmi pótegyezmény. A német piacok megnyílnak a magyarországi búza, rozs, árpa és kukorica kivitele előtt. 1933. augusztus 1. Ankara: magyar-török kereskedelmi szerződés. 1933. augusztus 28. Magyar-osztrák kereskedelmi megállapodás. 1933. szept. 1. Magyar-olasz kereskedelmi megállapodás. 1934. február 6. Róma: magyar-szovjet diplomáciai kapcsolatok felvétele.

12 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
Társadalmi konfliktusok- társadalmi jól-lét és biztonság Versenyképesség és társadalmi fejlődés (TÁMOP A-11/1/KONV )