Gazdasági és Monetáris Unió 2003. december 1.. Tudnivalók a vizsgához: Vizsgatételek elérhetőek: ekg.doc.

Az előadások a következő témára: "Gazdasági és Monetáris Unió 2003. december 1.. Tudnivalók a vizsgához: Vizsgatételek elérhetőek: ekg.doc."— Előadás másolata:

1 Gazdasági és Monetáris Unió 2003. december 1.

2 Tudnivalók a vizsgához: Vizsgatételek elérhetőek: http://kgt.bme.hu/pub/penzugytan/szvizsgabmg ekg.doc Előadások nagy része is letölthető Vígvári András a december 8-i előadás (hétfő) végén rövid vizsgatájékoztatót tart

3 GMU A monetáris integráció költségei A monetáris integráció hasznai Az európai pénzügyi integráció részletei A GMU intézményrendszere

4 A monetáris integráció költségei A monetáris unió legfontosabb költsége: az önálló monetáris politika, árfolyampolitika elvesztése Nincs többet lehetőség a nemzeti fizetőeszköz árának változtatására! Optimális Valutaövezetek Elmélete (R. Mundell): milyen feltételek mellett éri meg egy országnak monetáris unióhoz csatalakozni? Optimális Valutaövezet (OCA): ahol a közös pénz bevezetése, azaz az árfolyamok megszüntetése indokolt

5 Mikor érdekes ez a kérdés: aszimmetrikus sokkok esetén! A monetáris integráció költségei S D D’ S D P Y F.F. mérleg deficit, Y visszaesik, munkanélküliség F.F. mérleg többlet, Y nő, de az infláció is A országB ország

6 Mit lehet tenni, hogy az egyensúly helyreálljon? 1.Bérek rugalmassága: A országban a munkabérek a munkanélküliség miatt csökkennek, B országban a megnőtt kereslet miatt emelkednek A monetáris integráció költségei S D D’ S D P Y

7 2.Munkaerő mobilitása: A ország munkanélküliei B országba mennek el dolgozni 3.Fiskális integráció: B ország adókat emel, ezzel szűkíti a keresletet, a plusz adóbevételeket odaadja A országnak, aki ezzel élénkíti a keresletet Első 3 esetben megoldható a kiigazítási probléma, de mennyire reálisak ezek a feltevések? Marad az árfolyampolitika: A ország leértékeli, B ország felértékeli valutáját! A monetáris integráció költségei

8 OCA elmélet meglehetősen pesszimista Európára vonatkozólag, de: Milyen gyakoriak az aszimmetrikus sokkok? Az árfolyampolitika azonban nem is annyira csodaszer! A monetáris integrációnak előnyei is vannak (Költség-haszon elemzés kell!) A monetáris integráció költségei

9 Milyen gyakoriak az aszimmetrikus sokkok? A monetáris integráció költségei Külkereskedelem aránya a GDP-hez képest Divergencia

10 Valóban csodaszer-e az árfolyampolitika? A monetáris integráció költségei S D P Y D’ Leértékelés hatása idővel eltűnik (Csak P nő)! De azért rövid távon van hatása!

11 Összegezve: Országok között komoly különbségek vannak, de az aszimmetrikus sokkok valószínűsége csökken Árfolyampolitika használata károkat okozhat, és nincs reálhatása, de rövidtávon azért hasznos! A monetáris integráció költségei Monetáris uniónak van költsége!

12 A monetáris integráció hasznai Az árak átláthatóságának növekedése Az átváltási költségek megszűnése (GDP 0,3-0,4 %) Az árfolyam ingadozások megszűnése (alacsonyabb reálkamatok) Pénzügyi piacok hatékonyságának növekedése Politikai ok: az egységes piac csak közös monetáris politika mellett valósulhat meg Külkereskedelem aránya a GDP-hez képest Költség -haszon hasznok költségek T

13 Hosszú előszakasz (’70- Werner jelentés, ’78- Giscard-Schmidt-javaslat, ’79- EMS működés kezdete, ’89- Delors jelentés, stb.) 1991-Maastrichti szerződés: az európai monetáris integráció feltételei: –Lassú, hosszan tartó előszakasz szükséges –A résztvevő országok gazdaságának konvergálniuk kell! A GMU megvalósításának 3 szakasza 1.1990. VII.1-1993. XII. 31. – tőkekorlátozások leépítése, jegybankok közötti szorosabb kapcsolat 2.1994. I.1-1998. XII. 31 – Európai Monetáris Intézet megalapítása, konvergenciakritériumok teljesítése 3.1999 I.1 – egységes monetáris politika, euró megjelenése Az európai pénzügyi integráció részletei

14 A maastrichti kritériumok: Tagország inflációja 1,5 százalékpontnál jobban ne haladja meg a három legkisebb inflációval rendelkező ország átlagát Az államháztartás hiány ne legyen nagyobb a GDP 3 százalékánál Az államadósság ne legyen nagyobb a GDP 60 százalékánál A valuta árfolyama 2 éves periódusban stabil legyen egy sávon belül (ERM) A hosszú távú kamatszint 2 százalékpontnál jobban ne haladja meg a három legkisebb inflációval rendelkező ország kamatszintjeinek átlagát 1998 május 2-3-án döntöttek ki lehet eurózóna tag! 1999-től 11 tag, majd 2001 I.1-től Görögország is! Az európai pénzügyi integráció részletei

15 Az euró bevezetésének 3 fázisa 1.1998. V.2-3 – 1998. XII. 31 – döntés az eurót bevezető országokról, az Európai Központi Bank (EKB) és a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) létrehozása, valutaárfolyamok rögzítése 2.1999. I.1 – 2001. XII.31 – euró számlapénzként megjelenik, egységes monetáris politika 3.2002. I.1 – 2002.II.28 – euró fizikai megjelenése, pénzcsere, nemzeti valuták kikerültek a forgalomból Az európai pénzügyi integráció részletei

16 A GMU intézményrendszere

17 Az EKB két legfontosabb jellemzője: 1.Legfontosabb célja az árstabilitás elérése, fenntartása: HCIP (harmonizált fogyasztói árindex) középtávon 0-2 % között legyen 2.Magasfokú személyi, intézményi és pénzügyi függetlenség – annak érdekében, hogy a mindenkori politika ne befolyásolhassa a döntéseket (sok konfliktus: infláció vs. Gazdasági növekedés) Elnöke: Wim Duisenberg után a francia Jean-Claude Trichet A GMU intézményrendszere

18 A közös európai pénz bevezetésének és fenntartásának vannak feltételei: 1.Általános gazdaságpolitika - A szerződés a tagállamok kötelezettségévé teszi gazdaságpolitikájuk folyamatos egyeztetését. 2.Költségvetési politika - Az államok kötelezettséget vállalnak arra, hogy az államháztartási deficitjüket kordában tartják. A konvergencia-kritériumoknál már bemutatott deficitet (GDP 3%-a) túllépő országok ellen szankciókat alkalmaznak (Stabilitási és Növekedési Paktum – szétesőben van). 3.Árfolyampolitika - Az árfolyammal kapcsolatos stratégiai döntések a Gazdasági és Pénzügyminiszterek tanácsának és az Európai Központi Banknak közös hatáskörébe tartoznak (az euró árfolyama szabadon lebegő). A GMU intézményrendszere