Komposztálási alapismeretek

Az előadások a következő témára: "Komposztálási alapismeretek"— Előadás másolata:

1 Komposztálási alapismeretek
Előnyök, eszközök, know how JÓ REGGELT / JÓ NAPOT KÍVÁNOK! ENGEDJÉK MEG, HOGY LEGELŐSZÖR BEMUTATKOZZAK: RÁBAI BOGLÁRKA VAGYOK ÉS SZERETNÉM MEGKÖSZÖNNI, HOGY RÉSZT VESZNEK A MAI ELŐADÁSON. ENNEK CÉLJA, HOGY MEGISMERJÜK A KOMPOSZTÁLÁS ALAPJAIT, ANNAK ELŐNYEIT, ESZKÖZÖKET, TECHNIKÁKAT.

2 MIÉRT EGYRE FONTOSABB A SZELEKTÍV GYŰJTÉS?
„A legjobb hulladék ami nem keletkezik” Fogyatkozó hulladéklerakók > egyre magasabb szemétszállítási díjak Szebb jövőt! ÓRÁKAT ÉS MÉG TÖBBET BESZÉLHETNÉNK ARRÓL, HOGY KÖRNYEZETÜNK VÉDELME NEM CSAK SAJÁT, HANEM GYERMEKEINK JÖVŐJÉNEK VÉDELMÉBEN IS RENDKÍVÜL FONTOS. AZ ÜVEGEKET, FÉMEKET VAGY PAPÍROKAT ÉS MŰANYAGOKAT PÁR ÉVE MÁR HAZÁNKBAN IS SOKAN SZELEKTÁLVA GYŰJTIK, DE SOKKAL TÖBB HULLADÉK AZ A SZERVES, VAGY MÁS NÉVEN ZÖLD HULLADÉK AMELY SZINTÉN EGYSZERŰEN ÉS OLCSÓN ÚJRAHASZNOSÍTHATÓ.

3 MIÉRT JÓ MEGOLDÁS A HÁZI / KERTI KOMPOSZTÁLÁS
A KOMPOSZTÁLÁS HELYSZÍNE HELYI KÖZPONTI (HÁZI (ÖNKORMÁNYZATI és LAKÓKÖZÖSSÉGI) és REGIONÁLIS) ALACSONY BERUHÁZÁSI- ÉS KIS FENNTARTÁSI KÖLTSÉG JELENTÉKTELEN KÖRNYEZETTERHELÉS MEGBÍZHATÓ MINŐSÉGŰ KOMPOSZT KOMPOSZT SZÁLLÍTÁS NÉLKÜL, HELYBEN HASZNÁLHATÓ MAGAS BERUHÁZÁSI- ÉS FENNTARTÁSI KÖLTSÉG JELENTŐS KÖRNYEZETTERHELÉS MEGBÍZHATATLAN MINŐSÉGŰ KOMPOSZT KOMPOSZT SZÁLLÍTÁST IGÉNYEL, ALIG AKAD VÉGFELHASZNÁLÓ, GOND AZ ELADÁS A KOMPOSZTÁLÁS HAZÁNKBAN AZ UTÓBBI 20 DE INKÁBB 10 ÉVBEN KEZDETT ELTERJEDNI. ELSŐKÉNT KOMPOSZTÁLÓ TELEPEKKEL, ISZAPKOMPOSZTÁLÁSSAL PRÓBÁLKOZTUNK, DE MIND A HAZAI ÉS A NEMZETKÖZI GYAKORLATOK IS BEBIZONYÍTOTTÁK, HOGY EZ NEM A LEGOPTIMÁLISABB MEGOLDÁS. KÖVETVE NYUGATI SZOMSZÉDAINKAT……..(LÁSD DIA)

4 MIÉRT JÓ MEGOLDÁS A HÁZI / KERTI KOMPOSZTÁLÁS
A KOMPOSZTÁLÁSSAL PÉNZT TAKARÍTHAT MEG: KEVESEBB SZEMÉT OLCSÓBB KEZELÉS (SZEMÉTDÍJ?) KEVESEBB HELYET FOG IGÉNYELNI AZ ELHELYEZÉS INGYEN TRÁGYÁZHAT VELE KEDVEZŐEN HAT KERTJÉRE ÉS SZOBANÖVÉNYEIRE TÁPANYAG VISSZAPÓTLÁSRA, TRÁGYÁZÁS JAVUL A TALAJ MINŐSÉGE ÉS TÁPANYAGTÁROLÓ KÉPESSÉGE VÍZ-, HŐ- ÉS LEVEGŐGAZDÁLKODÁSA A TALAJSZERKEZET STABILITÁSA NŐ CSÖKKEN A POROSODÁS ÉS AZ ERÓZIÓ VESZÉLYE. LASSABB A TÁPANYAG-FELTÁRÓDÁS, KICSI A KIMOSÓDÁS VESZÉLYE > MEGAKADÁLYOZZA A TALAJERÓZIÓT A KOMPOSZTTAL KEZELT TALAJ JOBBAN TARTJA A VIZET, TEHÁT KEVESEBBET KELL ÖNTÖZNIE A KELETKEZETT KOMPOSZTANYAG FOKOZZA A TALAJ AKTIVITÁSÁT, A KÖVETKEZŐ BIOLÓGIAI TÉNYEZŐKET PEDIG JAVÍTJA: A KOMPOSZTOKBAN TALÁLHATÓ HORMONHATÁSÚ ANYAGOK SERKENTIK A NÖVÉNYI NÖVEKEDÉST, ÍGY JAVÍTJA A GYÜMÖLCS- ÉS ZÖLDSÉGHOZAMOT, ILLETVE A VIRÁG-, ÉS FŰSZERNÖVÉNYTERMÉST NAGYOBB LESZ A NÖVÉNYEK ELLENÁLLÓ KÉPESSÉGE A KÓROKOZÓKKAL ÉS A KÁRTEVŐKKEL SZEMBEN. NEM KELL ELÉGETNI A FELESLEGESSÉ VÁLT ÁGAKAT, NYESEDÉKEKET, EZZEL A LEVEGŐT SEM SZENNYEZI. KEVÉSBÉ SZENNYEZI KÖRNYEZETÉT, ÉSSZERŰ, FELELŐS, KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁST TANÚSÍT! AKTÍV RÉSZESE LEHET A SZEME ELŐTT LEZAJLÓ, TERMÉSZETES ÉS ÖNFENNTARTÓ KÖRFORGÁSNAK, JÓ SZÍVVEL HÚZHAT AZOKBÓL HOSSZÚ TÁVÚ HASZNOT. MIÉRT JÓ MEGOLDÁS A HÁZI / KERTI KOMPOSZTÁLÁS

5 MIÉRT JÓ MEGOLDÁS ÖNNEK A HÁZI / KERTI KOMPOSZTÁLÁS?
Pénzt takarít meg  Jót tesz növényeinek A talaj minősége javul Hasznos és jó érzés

6 MI TÖRTÉNIK A KOMPOSZTÁLÓBAN?
SZERVESBŐL > SZERVETLEN ÉS STABIL SZERVES ANAEROB ~ rothadás vagy AEROB ~ korhadás Mikroorganizmusok (thermofil, mezofil), baktériumok, enzimek, gombák (penész- és sugárgomba), giliszták Szellős vagy levegőtlen? Két különböző mikroorganizmus-család él és dolgozik a komposzthalomban: az egyik az oxigén hiányát, a másik pedig az oxigéndús környezetet kedveli. Az aerob mikroorganizmusok a levegős, oxigénben gazdag komposzthalmokban vagy ládákban munkálkodnak, míg anaerob társaikat a levegőtől elzárt halmokban vagy ládákban találjuk, ahol a műanyag borítás megakadályozza az oxigén áramlását. Mindkét fajta ügyesen bontja le a szerves anyagokat. Természetesen a levegőtől elzárt halmokban is mindig található némi oxigén, amely a talajon keresztül, illetve a láda vagy borítás felnyitásakor áramlik be, amikor az alapanyagokat pótoljuk. A komposzt-szakértők akár órákon keresztül vitatkozhatnak az aerob és anaerob komposztálás előnyein, illetve hátrányain, de nekünk, kiskerti komposztálóknak elég az alapfogalmakat ismernünk. Attól függetlenül, hogy melyik rendszert választja, biztos lehet benne, hogy a megfelelő mikroorganizmusok fel fogják fedezni a halmot. A komposztálás eljárás célja, szerves anyag elbontása, komposzt előállítása a jelenlévő mikroorganizmusok, levegő jelenlétében, történhet nyitottan, vagy zárt készülékben, C-on , szén-dioxid gáz keletkezése mellett. A komposztáló működésének megértéséhez egy kis biológia ( Megkülönböztetünk levegő jelenlétében történő (aerob) bomlási folyamatot közismert néven korhadást, és a levegő kizárásával történő (anaerob) bomlási folyamatot, vagy másnéven rothadást.  A kettő között az a különbség, hogy a levegőn történő bomlási folyamat eredménye végső soron minden esetben humusz, vagyis kiváló minőségű termőföld, és a folyamat nem jár kellemetlen szagok képződésével. A levegő kizárásával végbemenő bomlási folyamatoknak is megvan a maga haszna, pl. a biogázgyártásban, hiszen ennek a folyamatnak fő terméke a metán és kevés kén-hidrogén gáz. Ezzel egyúttal el is mondtuk a lényeget, vagyis úgy kell elkészítenünk a komposztálót, hogy a növényi hulladék levegő jelenlétében tudjon elkorhadni, mert akkor humuszt kapunk és ráadásul ha ezt szem előtt tartjuk, komposztálónk kellemetlen szagok nélkül fog üzemelni: A hulladékok komposztálása ( ) A komposztálás a szerves-anyag tartalmú hulladékok ártalmatlanításának régóta ismert és alkalmazott módszere. A komposztálás lényege, hogy a szerves anyagot tartalmazó hulladékok (szemét, szennyvíziszap) megfelelő környezeti feltételek mellett, elsősorban mikroorganizmusok és oxigén hatására lebomlanak, szervetlen ásványi és stabil szerves anyagok keletkeznek. A komposztálási folyamat hőfejlődéssel jár, amely az alkalmazott technológiai tényezőktől függően eléri az 50–70 °C-ot is. Ezáltal a hulladékokban jelenlevő patogén mikroorganizmusok – a spórások kivételével – elpusztulnak, a lebomlott szerves anyag (komposzt) már nem tartalmaz kórokozókat. Az eljárás végterméke a földszerű kb. 40–50% nedvességtartalmú anyag, mely humuszképző szerves-anyag-és növényi tápanyag-(NPK) tartalma miatt a mezőgazdaságban a talajtermelékenység növelésére hasznosítható. Az aerob lebomlás Szerves anyag aerob lebomlása során jelentős mennyiségű hő keletkezik, a komposztálandó anyag oC-ra is felmelegszik. A hő a mezofil és termofil baktériumok oxidáló tevékenysége során termelődik. A komposzt halomban sok a penész- és sugárgomba, s az érési folyamat végén rendszerint sok a giliszta is. A szerves anyag aerob oxidációja szagtalan (ez a természetben is általánosan érvényesülő lebomlási folyamat). Az anaerob lebomlás Az anaerob folyamat során a szerves vegyületekből nagy részben metán és egyéb alacsony szénatom-számú szénhidrogének és hidrogén keletkezik. Rothadásnál a felszabaduló ammónia, kénhidrogén és bizonyos szerves savak okozzák a jellegzetes, bűzös szagot. A komposzt halomban illetve a halom alatt lévő föld kékes szürkévé válik, kellemetlen szagú lesz, és az egész elsavanyodik. A folyamatban tehát a redukció az uralkodó, ezért nem szabadul fel annyi hő, mint az aerob bomlásban, a hőmérséklet csak 30-35oC. A természetben a redukciós folyamatok ritkábbak, általában lapos, vizenyős talajok levegőtől elzárt, alsó rétegében tapasztalhatók. A keletkező metán a levegővel érintkezve meggyulladhat, ez okozza a lidércfény jelenséget. Komposztálásnál természetesen mindkét folyamat lejátszódhat, és különböző mértékben le is játszódik. A komposzthalom külső rétegében az aerob, míg a belső magban, néha csomókban az anaerob folyamatok válnak uralkodóvá. Az aerob körülmények túlsúlyának biztosítása a mi feladatunk. A korhadás és rothadás folyamatainak összehasonlítása:                                    Rothadás Korhadás- anaerob (nincs jelen oxigén)- kevés energia szabadul fel- kevesebb szárazanyag-veszteség - aerob (oxigén van jelen)- sok hőenergia szabadul fel- nagyobb szárazanyag-veszteség Résztvevő mikroorganizmusok  anaerob baktériumok aerob baktériumokélesztőgombák,penészgombák,sugárgombák, kalapos gombák  Anyagcsere-termékek  hidrogén,énhidrogén,metán,propán, bután, ammónia mikroelemek, növényi tápanyagok, széndioxid és víz, humusz anyagok Betegségek a nem megfelelő higiénés körülmények a betegségek melegágyai „forró

7 MI TÖRTÉNIK A KOMPOSZTÁLÓBAN?
Szellős vagy levegőtlen? Két különböző mikroorganizmus-család él és dolgozik a komposzthalomban: az egyik az oxigén hiányát, a másik pedig az oxigéndús környezetet kedveli. Az aerob mikroorganizmusok a levegős, oxigénben gazdag komposzthalmokban vagy ládákban munkálkodnak, míg anaerob társaikat a levegőtől elzárt halmokban vagy ládákban találjuk, ahol a műanyag borítás megakadályozza az oxigén áramlását. Mindkét fajta ügyesen bontja le a szerves anyagokat. Természetesen a levegőtől elzárt halmokban is mindig található némi oxigén, amely a talajon keresztül, illetve a láda vagy borítás felnyitásakor áramlik be, amikor az alapanyagokat pótoljuk. A komposzt-szakértők akár órákon keresztül vitatkozhatnak az aerob és anaerob komposztálás előnyein, illetve hátrányain, de nekünk, kiskerti komposztálóknak elég az alapfogalmakat ismernünk. Attól függetlenül, hogy melyik rendszert választja, biztos lehet benne, hogy a megfelelő mikroorganizmusok fel fogják fedezni a halmot. A komposztálás eljárás célja, szerves anyag elbontása, komposzt előállítása a jelenlévő mikroorganizmusok, levegő jelenlétében, történhet nyitottan, vagy zárt készülékben, C-on , szén-dioxid gáz keletkezése mellett. A komposztáló működésének megértéséhez egy kis biológia ( Megkülönböztetünk levegő jelenlétében történő (aerob) bomlási folyamatot közismert néven korhadást, és a levegő kizárásával történő (anaerob) bomlási folyamatot, vagy másnéven rothadást.  A kettő között az a különbség, hogy a levegőn történő bomlási folyamat eredménye végső soron minden esetben humusz, vagyis kiváló minőségű termőföld, és a folyamat nem jár kellemetlen szagok képződésével. A levegő kizárásával végbemenő bomlási folyamatoknak is megvan a maga haszna, pl. a biogázgyártásban, hiszen ennek a folyamatnak fő terméke a metán és kevés kén-hidrogén gáz. Ezzel egyúttal el is mondtuk a lényeget, vagyis úgy kell elkészítenünk a komposztálót, hogy a növényi hulladék levegő jelenlétében tudjon elkorhadni, mert akkor humuszt kapunk és ráadásul ha ezt szem előtt tartjuk, komposztálónk kellemetlen szagok nélkül fog üzemelni: A hulladékok komposztálása ( ) A komposztálás a szerves-anyag tartalmú hulladékok ártalmatlanításának régóta ismert és alkalmazott módszere. A komposztálás lényege, hogy a szerves anyagot tartalmazó hulladékok (szemét, szennyvíziszap) megfelelő környezeti feltételek mellett, elsősorban mikroorganizmusok és oxigén hatására lebomlanak, szervetlen ásványi és stabil szerves anyagok keletkeznek. A komposztálási folyamat hőfejlődéssel jár, amely az alkalmazott technológiai tényezőktől függően eléri az 50–70 °C-ot is. Ezáltal a hulladékokban jelenlevő patogén mikroorganizmusok – a spórások kivételével – elpusztulnak, a lebomlott szerves anyag (komposzt) már nem tartalmaz kórokozókat. Az eljárás végterméke a földszerű kb. 40–50% nedvességtartalmú anyag, mely humuszképző szerves-anyag-és növényi tápanyag-(NPK) tartalma miatt a mezőgazdaságban a talajtermelékenység növelésére hasznosítható. Az aerob lebomlás Szerves anyag aerob lebomlása során jelentős mennyiségű hő keletkezik, a komposztálandó anyag oC-ra is felmelegszik. A hő a mezofil és termofil baktériumok oxidáló tevékenysége során termelődik. A komposzt halomban sok a penész- és sugárgomba, s az érési folyamat végén rendszerint sok a giliszta is. A szerves anyag aerob oxidációja szagtalan (ez a természetben is általánosan érvényesülő lebomlási folyamat). Az anaerob lebomlás Az anaerob folyamat során a szerves vegyületekből nagy részben metán és egyéb alacsony szénatom-számú szénhidrogének és hidrogén keletkezik. Rothadásnál a felszabaduló ammónia, kénhidrogén és bizonyos szerves savak okozzák a jellegzetes, bűzös szagot. A komposzt halomban illetve a halom alatt lévő föld kékes szürkévé válik, kellemetlen szagú lesz, és az egész elsavanyodik. A folyamatban tehát a redukció az uralkodó, ezért nem szabadul fel annyi hő, mint az aerob bomlásban, a hőmérséklet csak 30-35oC. A természetben a redukciós folyamatok ritkábbak, általában lapos, vizenyős talajok levegőtől elzárt, alsó rétegében tapasztalhatók. A keletkező metán a levegővel érintkezve meggyulladhat, ez okozza a lidércfény jelenséget. Komposztálásnál természetesen mindkét folyamat lejátszódhat, és különböző mértékben le is játszódik. A komposzthalom külső rétegében az aerob, míg a belső magban, néha csomókban az anaerob folyamatok válnak uralkodóvá. Az aerob körülmények túlsúlyának biztosítása a mi feladatunk. A korhadás és rothadás folyamatainak összehasonlítása:                                    Rothadás Korhadás- anaerob (nincs jelen oxigén)- kevés energia szabadul fel- kevesebb szárazanyag-veszteség - aerob (oxigén van jelen)- sok hőenergia szabadul fel- nagyobb szárazanyag-veszteség Résztvevő mikroorganizmusok  anaerob baktériumok aerob baktériumokélesztőgombák,penészgombák,sugárgombák, kalapos gombák  Anyagcsere-termékek  hidrogén,énhidrogén,metán,propán, bután, ammónia mikroelemek, növényi tápanyagok, széndioxid és víz, humusz anyagok Betegségek a nem megfelelő higiénés körülmények a betegségek melegágyai „forró

8 A KOMPOSZTÁLÁS 3 ALAPVETŐ TÉNYEZŐJE
ÖSSZETÉTEL C / N arányok avagy barnák / zöldek „KÜLSŐ” TÉNYEZŐK hőmérséklet levegőztetés nedvesség 3 FONTOS TÉNYEZŐ: ÖSSZETÉTEL: TARTSUK A MEGFELELŐ C / N ARÁNYT 30 % KEMÉNY = C illetve % = LÁGYABB VAGY KERTI (40%) HÁZTARTÁSI (60%) KÜLSŐ TÉNYEZŐK: HŐMÉRSÉKLET ( °C) A kezdeti fázis: könnyen lebomló anyagok (fehérjék és szénhidrátok) > hőtermelő fázis, a hőmérséklet általában 40°C-ig emelkedik A második fázis további homérsékletemelkedéssel jár, a hőmérséklet 50-65°C körül alakul. Itt a nehezen bomló anyagok (cellulóz és hemicellulóz) bontása is megkezdődik. Ez kb. egy hétig tart. Ez az átalakulás fázisa, a hőmérséklet 45°C körüli. A könnyen bomló szénhidrátok, fehérjék mellett a nehezebben bomló cellulóz és lignin lebontása is megtörténik. A humuszszerű anyagok is ekkor alakulnak ki. A világos gombamicéliumok ebben a 2-5 hetes fázisban jól felismerhetők. Az érés fázisa, mely lehűléssel, a hőmérséklet csökkenésével jár együtt. A halom benépesül talajlakó élőlényekkel (gilisztákkal, százlábúakkal, pókszabásúakkal). LEVEGŐ NEDVESSÉG ÁPOLÁS , GONDOZÁS

9 KOMPOSZTÁLÁS ALAPVETŐ ESZKÖZEI
A TÁROLÓESZKÖZÖK:  KERETEK, LÁDÁK, HÁLÓK, TALAJELEGYÍTŐK, HALMOK, KUKACFARM (ládák, keretek, silók, prizma) Szükségem lesz-e komposztládára / edényre? Ahogy már az első fejezetben is mondtuk, a komposzt állandó és végtelen folyamat. Egy komposztláda, edény vagy hordó mindössze rendben tartja az alapanyagokat. Az ember mindenféle tárolóeszköz nélkül is kiváló komposztot készíthet. Városi körülmények között azonban egy tárolóedény elegáns és rendezett formát ad a halomnak, tartja a hőmérsékletet, és kellemesebb látványt nyújt, arról nem is beszélve, hogy emlékeztetőül szolgál, ha elfeledkezne a komposztjáról. Talajelegyítés A talajelegyítés mindössze abból áll, hogy az ételmaradékokat (mindent, ami nem húsféle, csont vagy zsiradék, mert ezeket a kártevők is kedvelik) és nyesedékeket a kert ugaron hagyott részein, vagy a fák illetve bokrok esővíz elvezető csatornái mentén elássuk. Ásson egy körülbelül 30 cm mély lyukat vagy árkot, majd helyezze bele az ételmaradékokat, vágja apróra (a lapát élével), keverje össze a földdel, és végül temesse be legalább 25 cm vastagon. A lyuk elég mély ahhoz, hogy az állatok ne tudják kiásni a maradékokat. Komposzthalom A komposzthalom egy egyszerű módszer, amely lényege az, hogy az anyagokat egymásra rakva-halmozva "kupacot" építünk a földre. Az alapanyagokat akár azonnal is hozzáadhatjuk a halomhoz, de külön is gyűjthetjük őket, amíg elég össze nem gyűlik egy megfelelő méretű halomhoz. A kisebb halmok (60x60 cm) általában nem melegszenek fel eléggé, így az érés folyamatát gátolják. Egy középen körülbelül cm magas halom az ideális a gyors lebomláshoz. Ha már elég magas a halom, építsen egy másikat. A halmok gyakran ellaposodnak és kis dombbá zsugorodnak, ezért a komposzt rendezéséhez esetleg kerítsen el egy darab földet. Komposzt a kukában Talán akad otthon egy felesleges műanyag szemétláda, amelybe mondjuk a leveleket és a füvet szokta összegyűjteni. Hogyan lesz a kukából komposztáló? Csak vágja le a kuka alját egy fűrész vagy kés segítségével, és valahol a kertben állítsa bele a földbe az új találmányt. Fúrjon minimum 24 maximum 48 6,5 cm átmérőjű lyukat a kuka oldalára, hogy növelje a levegő áramlását, de ha nem gyárt lyukakat, úgy is jó, mert akkor egy levegőtől elzárt rendszert kap (lásd Szellős vagy levegőtlen?) A kukát esetleg belefúrhatja a földbe 5-10 cm mélyen, a talajt kicsit megdöngölve körötte, hogy biztosan álljon. Ha növelni akarja a szerkezet kapacitását, akkor ássa körülbelül fél méter mélyre. Az ásás megkönnyíti a természet dolgozóinak bejutását, hogy belül lebonthassák és "összezsugorítsák" az alapanyagokat. Komposztláda építése Az egyik legkönnyebb módja egy egyszerű és hatékony komposztláda megépítésének az, ha kerít négy használt raklapot, és erősen összeköti őket. Sok nagyáruház és gyártelep raktára mellett találhat felesleges raklapokat, amelyek az új áru leszállítását követően a kutyának sem kellenek. Kérje meg a targoncáslegényeket, hogy adják önnek a felesleges raklapokat. Ilyen módon pontosan azt teszi, amit az erőforrások etikai kódexe diktál: újrahasznosít, hogy újra feldolgozzon, és szépítse a környezetet. Miután a négy raklapot élére állítva elkészült a négyzet alapú láda, erősítse össze az oldalait kötél, lánc vagy drót segítségével. Egy ötödik raklappal padlót is gyárthat a ládának, hogy jobban átjárja a levegő. Később egy használt szőnyeg vagy egy viaszosvászon terítő kerülhet a tetejére, hogy csökkentse a páratartalom vesztséget, illetve hogy távol tartsa az esőt és a havat. Ha nagy kerttel és sok komposztálnivaló anyaggal rendelkezik, akkor jól jöhet még egy komposztláda. Amikor az első megtelt, hagyja érlelődni, és lásson hozzá a második megépítéséhez. Esetleg kerítésdrótból is készíthet komposztálót. Vásároljon egy 3 méter 30 cm hosszú, 90 cm széles középvastag kerítésdrót-darabot a helyi gazdaboltban! Erősítse össze a két végét, hogy egy kör alakú szerkezetet kapjon. A tartály készen körülbelül egy köbméter térfogatú lesz. Hogyan építsünk komposzttartót? A következőkben ismerteti fogjuk, hogyan kell megépíteni egy fából készült, mozgatható komposzttartót, amely egymásra illeszthető építőelemekből áll. A komposzt zsugorodásával párhuzamosan a felső elemeket leválaszthatja, és hozzáfoghat egy újabb doboz építéséhez. Ha készít néhány plusz elemet, akkor egy igen flexibilis komposztáló rendszert építhet ki magának! Az esőt egy fából készült tetővel, egy régi szőnyeggel, nejlonnal, vagy egy nagyobb darab vászonnal tarthatja távol. Méretek Az itt található instrukciók alapján egy 75x75x75 cm-es, négyzet alakú komposzttartó készíthető. A méreteket természetesen igazíthatja saját szükségleteihez, illetve a rendelkezésre álló anyagokhoz. A tartó megépítéséhez kiválóan alkalmasak a használt faanyagok is, például padló-, vagy raklapdeszkák. Ennél kisebb komposzttartót nem érdemes építeni. Szerszámok és alapanyagok A tartó egy elemének megépítéséhez szüksége lesz a következőkre: - 2 db 75 cm hosszú deszkára, melyek szélessége 7.5 cm, és minimum 1.5 cm vastagságúak - 2 db 72 cm hosszú deszkára, melyek szélessége 7.5 cm és minimum 1.5 cm vastagságúak - 4 db 5 x 5 cm-es, 5,5 cm hosszú sarokelemre db 3,6 cm-es 8-as facsavarra - csavarhúzó, fúró, fűrész A 10 elemhez szükséges alapanyagok: - 7,5 cm x 1,5 cm-es fából 30m; 5 x 5cm-es fából 2,2m; 220 db 3,6cm-es 8-as facsavar A tartó megépítése 1. Vágjon le két 75 cm-es falapot 2. Vágjon le két 72 cm-es falapot 3. Vágjon le 4 db 5,5 cm-es darabot az 5x5 cm-es fából. Ezek lesznek a sarokelemek. 4. Fogjon egyet a két rövidebb oldallap közül, és helyezze el pontosan két sarokelemen. A lap végeinek egy síkban kell lenniük a sarokelemekkel; a sarkok 2 cm-rel legyenek kifelé eltolva az oldallap végétől. 5. Tartsa pontosan az oldallapot a sarokelemen! Fúrjon 3 db 3 cm mély lyukat az oldallap egyik végén, és fúrjon bele a sarokelembe is! Ha készen van, akkor rögzítse három csavarral! 6. Most ismételje meg a 4. és 5. lépéseket az oldallap másik végén is! 7. Most ismételje meg a 4., 5., és 6. lépéseket a másik rövidebb oldallappal is (72 cm)! A következő lépéshez lehet, hogy kerítenie kell egy segítőtársat, aki tartja a darabokat, míg ön összeerősíti őket. 8. A két sarokelemmel ellátott oldallapot állítsa a rövidebbik élére, kb. 75 cm távolságra egymástól úgy, hogy a sarokelemek befelé nézzenek! Helyezze rá az egyik 75 cm-es oldallapot a két függőleges lapra, és ellenőrizze, hogy a harmadik oldallap szélei síkban vannak-e a függőleges oldalak külső szélével! 9. Fúrja ki és csavarozza össze a 75 cm-es oldalt a többivel, ahogyan az 5. lépésben! Most csak két csavarral rögzítse! 10. Fordítsa meg az elemet, hogy a negyedik oldalt is felerősíthesse! Helyezze rá, fúrja át és csavarozza össze úgy, ahogy a 9. lépésben! Máris készen van a komposzttartó első eleme. Gyártson annyit, amennyit jónak lát! Műanyag szellőző komposztálók Ezek az előregyártott szerkezetek általában újra feldolgozott műanyagból készülnek, és javarészük légnyílásokkal is el van látva. Műanyag zárt komposztálók Ausztráliában és Németországban mostanában ezek a zárt, műanyag komposztálók a legfelkapottabb modellek. Sokan szeretik, hogy esztétikus, rendezett és zárt. Mivel zárt, jobban tartja a hőt, oxigént pedig a fedél felemelésekor, illetve az alján keresztül, a földből kap. Forgó komposztálók Ezek a szerkezetek a saját állványukon állnak, forgathatóak, s ezért gyorsabban állítanak elő komposztot. A hordót ha könnyedén megforgatjuk, akkor belül az anyagok alaposan összekeverednek, és a lebomlás felgyorsul. A nyesedékeket és az ételmaradékokat egy kis ajtón keresztül lehet behelyezni, s a hordót naponta meg kell forgatni. Hogyha irányítani akarja a folyamatot, és növelni a mikroorganizmusok számát, akkor szórjon be néhány marék kész komposztot, komposzt aktiválót, vagy termőföldet a komposztálás kezdetekor. Kevesebb, mint egy hónap alatt elkészül a komposzt, és már hozzá is kezdhet egy újabb halom komposztálásához! Kukacfarm és Biotölcsér A Biotölcsér talán a legegyszerűbb komposztáló, amely segítségével minden ételmaradékát újrahasznosíthatja! Kukacfarm A készételek könnyen előcsalogathatják a kártevőket. A kereskedelmileg forgalmazott komposztálók áthidalják ezt a problémát, kiváltképp a forgatható komposztálók. Megoldást jelentenek azonban a saját készítésű kukacfarmok is, amelyek előállítása rendkívül egyszerű. A kukacok, kivéve, ha megfagynak vagy megfulladnak, mindent kibírnak. Az optimális munkafeltételeik °C körül biztosítottak. Télen a kukactanyát betelepítheti a lakásba, vagy valamelyik fűtött kiegészítőépületbe. A szagok nem okozhatnak gondot, feltéve, ha a maradékok feldolgozásához elegendő kukaccal rendelkezik (napi fél kiló maradékhoz kb. 1 kiló kukac), illetve hogy nem túl csapadékos a környezet, amiben vannak.

10 A KOMPOSZTÁLÁS KIEGÉSZÍTŐ ESZKÖZEI

11 MI KERÜLHET A KOMPOSZTÁLÓBA?
KERTI HULLADÉKOK… NYERS KONYHAI HULLADÉKOK… MÉRTÉKKEL: PAPÍR, KARTON ILLETVE DIÓ ÉS VADGESZTENYE LEVELEI, ÁGAI ÁLLATI EREDETŰ TRÁGYA ÉS ÜRÜLÉK (NEM HÚSEVŐKÉ!) MI KERÜLHET A KOMPOSZTÁLÓBA? • KERTI HULLADÉKOK… • NYERS KONYHAI HULLADÉKOK… • MÉRTÉKKEL: PAPÍR, KARTON ILLETVE DIÓ ÉS VADGESZTENYE LEVELEI, ÁGAI • ÁLLATI EREDETŰ TRÁGYA ÉS ÜRÜLÉK

12 MI NEM KERÜLHET A KOMPOSZTÁLÓBA?
IMPREGNÁLT FAHULLADÉK CITRUSFÉLÉK MAGVAS GYOMOK ÉS AZOK GYÖKEREI BETEG NÖVÉNYI RÉSZEK HÚS, CSONT ÉS EGYÉB KONYHAI FŐZÖTT HULLADÉKOK MI NEM KERÜLHET A KOMPOSZTÁLÓBA? IMPREGNÁLT FAHULLADÉK CITRUSFÉLÉK MAGVAS GYOMOK ÉS GYOMOK GYÖKEREI BETEG NÖVÉNYI RÉSZEK HÚS, CSONT ÉS EGYÉB KONYHAI FŐZÖTT HULLADÉKOK

13 ÍGY KÉSZÍTSÜNK KOMPOSZTOT! AZ ELSŐ LÉPÉSEK…ÉS AZUTÁN
GYŰJTSE ÖSSZE A „BARNA ÉS ZÖLD” HOZZÁVALÓKAT! BARNA: SZÉNBEN GAZDAG > LASSABB BOMLÁS ZÖLD: NITROGÉNBEN GAZDAG > GYORSABB BOMLÁS APRÍTSA A SZÜKSÉGESEKET! RÉTEGESEN TÖLTSE FEL A KOMPOSZTÁLÓ LÁDÁT (ESETLEG AZ ADALÉKOKAT) FIGYELJEN KOMPOSZTÁLÓJÁRA: NEDVESSÉG, LEVEGŐ SZEDJE KI A KÉSZ ÉS ÉRETT KOMPOSZTOT! HA KELL FINOMÍTSA! TERÍTSE SZÉT A TALAJON! GYŰJTSE ÖSSZE A „BARNA ÉS ZÖLD” HOZZÁVALÓKAT! BARNA: SZÉNBEN GAZDAG > LASSABB BOMLÁS ZÖLD: NITROGÉNBEN GAZDAG > GYORSABB BOMLÁS APRÍTSA A SZÜKSÉGESEKET! RÉTEGESEN TÖLTSE FEL A KOMPOSZTÁLÓ LÁDÁT (ESETLEG AZ ADALÉKOKAT) FIGYELJEN KOMPOSZTÁLÓJÁRA: NEDVESSÉG, LEVEGŐ SZEDJE KI A KÉSZ ÉS ÉRETT KOMPOSZTOT! HA KELL FINOMÍTSA! TERÍTSE SZÉT A TALAJON!

14 HOGYAN GYORSÍTHATOM A KOMPOSZTÁLÁST?
EMLÉKEZZÜNK! 3 FONTOS TÉNYEZŐ: HŐMÉRSÉKLET, LEVEGŐ, NEDVESSÉG APRÍTÁS RÉTEGEZÉS FORGATÁS / MOZGATÁS NEDVESÍTÉS / SZÁRÍTÁS 3 FONTOS TÉNYEZŐ: HŐMÉRSÉKLET ( °C), LEVEGŐ, NEDVESSÉG APRÍTÁS RÉTEGEZÉS FORGATÁS ÉS MOZGATÁS NEDVESÍTÉS / SZÁRÍTÁS

15 A PROBLÉMÁK ORVOSLÁSA (MUSLINCA, SZAG, STB)
Kellemetlen szagok? Forgassa át a halmot, és tegyen hozzá barna alapanyagokat! Száraz a halom? Tegyen hozzá vizet, zöld alapanyagokat és forgassa át! Muslincák? Keverje össze az alapanyagokat és tegyen bele leveleket vagy füvet! Kellemetlen szagok? Forgassa át a halmot, és tegyen hozzá barna alapanyagokat! Száraz a halom? Tegyen hozzá vizet, zöld alapanyagokat és forgassa át! Muslincák? Keverje össze az alapanyagokat és tegyen bele leveleket vagy füvet!

16 KÉRDEZZ - FELELEK KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!
KÉREM, TEGYÉK FEL KÉRDÉSEIKET! KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET! KÉREM, TEGYÉK FEL KÉRÉDSEIKET!